Az immunterápia olyan kezelési módszer, amely a páciens immunrendszere sejtjeinek mozgósítását foglalja magában a rák elleni küzdelemben
A hatékony emberi immunrendszer képes felismerni a rákos sejteket, és el kell pusztítania azokat (akárcsak a baktériumokat, vírusokat vagy más mikroorganizmusokat). A hatékony immunrendszer azonban olyan mechanizmusokkal is rendelkezik, amelyek megakadályozzák túlzott aktivitását. Erre a szabályozásra azért van szükség, hogy az immunrendszer ne váljon túlzottan aktívvá, pl. önkárosítás. A rák ezt a mechanizmust használja az immunrendszer aktivitásának kioltására. Az immunterápia felelős az immunrendszer gátlási mechanizmusainak feloldásáért. A rákos sejtek felismerésének képessége helyreáll, és a szervezet felveheti a harcot a betegséggel. Az immunterápia meglehetősen új megközelítés a rák kezelésében, még mindig nem ismert, hogy miért csak egyes betegeknél hatásos.
Kolorektális rákos betegeknél immunterápiát alkalmaznak, ha a mikroszatellita instabilitásnak nevezett genetikai rendellenességet (MSI-H, a DNS-javító rendszer hibás működéséből eredő) diagnosztizálják.
Az immunterápiás kezelés mellékhatásai
Az immunterápia nem közvetlenül a rákos sejteken fejti ki hatását, hanem az immunrendszer sejtjeit aktiválja. A kezelés során az immunrendszer túlzottan aktivizálódhat, ami autoimmun gyulladásos szövődményekhez vezethet. Ezért nagyon fontos, hogy a kezelés előtt tájékoztassuk az onkológust minden krónikus gyulladásos betegségről. Az autoimmun betegségek súlyosbíthatják lefolyásukat az immunterápia során. Az immunterápia leggyakoribb mellékhatásai a bőrt, az emésztőrendszert, az endokrin mirigyeket (pajzsmirigy, hasnyálmirigy, agyalapi mirigy, mellékvese), a májat és a tüdőt érintik.