ELLENŐRZETT TARTALOMSzerző: Dominika Wilk

A kötőszöveti betegségeket nagyon gyakran kísérik mentális zavarok, amelyek mind a betegség okozta szervi elváltozásokból, mind a betegség korlátaiból adódó életminőség-romlásból erednek. E rendellenességek forrásának felismerése a megfelelő kezelés kulcsfontosságú eleme, és ezáltal a beteg tüneteinek csökkentése

Mentális zavarok okai kötőszöveti betegségekben

Maga a betegség az egyik ok, amely meghatározhatja a mentális zavarok megjelenését a kötőszöveti betegség során. Az autoimmunitás folyamatában a központi idegrendszer rendellenességeihez vezethet.

Ezenkívül a kötőszöveti betegségekben használt gyógyszerek, mint például a glükokortikoszteroidok vagy az immunszuppresszánsok, negatívan befolyásolhatják a mentális állapotot és az idegrendszert

A gyógyíthatatlan betegség és krónikus állapotának puszta tudata is ronthatja a kedélyállapotot és hangulati zavarokhoz, különféle félelmek vagy depresszióhoz vezethet

Kötőszöveti betegségek, amelyeket mentális zavarok kísérhetnek

A leggyakoribb szisztémás kötőszöveti betegségek, amelyek során mentális zavarok alakulhatnak ki:

  • RA, vagy rheumatoid arthritis
  • TU, azaz szisztémás szklerózis,
  • TRU, vagy szisztémás lupus erythematosus,
  • ZS, vagy Sjorgen zenekara,
  • ZAF, vagy antifoszfolipid szindróma,
  • UZN, azaz szisztémás vasculitis,
  • a kötőszövet azon megbetegedései, amelyeknél a pl. glükokortikoszteroidokkal végzett kezelés hatással lehet az idegrendszerre.

Rheumatoid arthritis

A rheumatoid arthritis (RA) az ízületek és a kis- és közepes méretű ízületek ízületi membránjának krónikus, gyulladásos betegsége, amely károsítja az ízületeket. Mivel szisztémás betegségről van szó, más szerveket és szöveteket is megtámadhat, ami maradandó rokkantsághoz, sőt akár halálhoz is vezethet.

Az RA jelenlétének megállapításához az orvosnak ellenőriznie kell, hogy a betegnek nincs-e ilyenrheumatoid faktor (RF) antitestek és anti-citrullin antitestek (aCCP).

Ezenkívül ellenőrzi, hogy a gyulladásos elváltozások érintik-e a karok és lábak kis- vagy közepes ízületeit, szimmetrikusak-e az elváltozások, nem tartalmaznak-e többet, mint például 1 nagyízület vagy több kisízület, rheumatoid csomók, vagy láthatók-e radiológiai elváltozások típusa:

  • erózió,
  • csontritkulás.

Ha a beteg ízületi fájdalomról számol be, azt is ellenőrizni kell, hogy vannak-e extraartikuláris tünetek is, mint pl.:

  • fogyás,
  • gyengeség,
  • alacsony fokú láz,
  • vasculitis,
  • vérszegénység,
  • intersticiális tüdőgyulladás.

A kísérő fájdalom és testi fogyatékosság miatt az RA egy depressziót elősegítő betegség. A depresszív állapotokat a glükokortikoszteroidok szedése is elősegíti, amelyek a páciensben már meglévő depressziót váltanak ki vagy súlyosbítják, és a betegségben termelődő gyulladást elősegítő citokinek feleslege elősegíti a hangulati depressziót.

Szisztémás lupusz erythematosus

A szisztémás lupus erythematosus egy autoimmun kötőszöveti betegség. Krónikus, és időtartama alatt számos szerv, ízület, idegrendszer, vese, tüdő, szív és bőr károsodik.

Az ilyen típusú betegségekben leggyakrabban reproduktív korban lévő nőket érintik. Férfiakat nagyon ritkán érint, így a nő-férfi esetek aránya 9:1.

A betegség legjellemzőbb tünetei: arcbőrpír, Raynaud-tünetek, deformáció nélküli ízületi gyulladás, napfényre túlérzékenység, alopecia, orvos által jóváhagyott száj- és orrgaratfekélyek, mellhártyagyulladás vagy szívburokgyulladás

Ezen túlmenően ebben a betegségben vesebetegségek (proteinuria 0,5 g/d vagy ≥3 + görgők), neurológiai rendellenességek, például görcsök vagy pszichózis, immunológiai rendellenességek, például LE-sejtek jelenléte, hematológiai rendellenességek találhatók. (hemolitikus anaemia vagy leukopenia, lymphopenia vagy thrombocytopenia), antinukleáris antitestek jelenléte.

Lupus erythematosusban az idegrendszer nagyon gyakran érintett, majd kognitív zavarok, hangulatváltozások, szorongásos zavarok, pszichózis vagy akut zavartság léphet fel. Mozgászavarok, fejfájás, demyelinisatiós szindróma, görcsök is megjelenhetnek

Ha ez megtörténik, akkor neuropszichiátriai lupusszal van dolgunk. U kevesebbA betegek több mint felénél a pszichiátriai változások a betegség első jeleinél vagy a lupus diagnózisának első évében jelentkeznek.

Sajnos a központi idegrendszer érintettsége azt jelenti, hogy a betegség általában több szervet érint, és a betegek életminősége rosszabb, mint azoknak, akiknek idegrendszerét nem támadták meg.

Sjorgen csapata

A Sjorgen-szindróma egy krónikus autoimmun betegség, melynek fő tünete a xerostomia (szájszárazság) és xerophthalmia (szemszárazság).

A nyálkahártya kiszáradása a szervek és a nyálkahártyák autoimmun folyamatban való részvételének eredménye, pl. a nyálmirigyek a szájüregben és a könnymirigyek a szemben.

Ezenkívül a betegség károsíthatja a külső váladék mirigyeit: a hasnyálmirigyet, a gyomor-bélrendszert, a hörgőfa mirigyeit. Másrészt a szervekre hatással lehet például az érrendszer, az idegrendszer, a tüdő stb.

A Sjorgen-szindróma károsíthatja a központi idegrendszert, beleértve az agyféltekéket, a kisagyot, az agytörzset és a gerincvelőt. A károsodás következtében a beteg beszédzavarban, érzékszervi és mozgászavarban, valamint neuropszichiátriai rendellenességben szenvedhet.

A Sjorgen-szindrómából eredő mentális zavarok közé tartozik mindenekelőtt a szorongás, a depresszív, a kognitív, a szomatizációs és a disszociatív zavarok. Ezenkívül előfordulhat progresszív demencia, diszfória és hisztérikus személyiségzavarok.

Szisztémás szklerózis

A szkleroderma egy súlyos, szisztémás autoimmun betegség, amelyet gyulladás és fibrózis, az erekben bekövetkező változások és az immunrendszer aktiválódása jellemez

A betegség által érintett testterülettől függően helyi és szisztémás szklerodermára oszthatjuk. A szisztémás scleroderma esetén a változások érinthetik a bőrt, és csak a test távolabbi részeit (csak pl. a térdig vagy a könyökig érik), és a szerveket sok év után érintik.

Egy másik kiviteli alakban a bőrelváltozások szinte az egész testet érintik, és a szerveket már néhány év elteltével elfoglalja a betegség folyamata.

Néha ez a betegség bőrelváltozások nélkül, de szervi érintettséggel jelentkezik, ami nagyon ritka eset vagy korlátozott formában jelentkezik, és tünetei a következőkre csökkennek:

  • nyelőcső érintettsége,
  • telangiectasia,
  • bőrkeményedés csak az ujjakon,
  • a Raynaud-tünetek megjelenése

Szisztémás sclerodermában megbirkózhatunk mentális zavarokkal,főként: szorongás, kognitív vagy viselkedési zavarok, mivel a károsodott vérkeringés befolyásolhatja az agy mikrokeringését

Ezenkívül a bőrelváltozások és a betegségből adódó megnövekedett rokkantság hajlamosabbá teszik a betegeket a depresszió kialakulására és az ezzel kapcsolatos szorongásra.

Antifoszfolipid szindróma

Az antifoszfolipid szindróma egy autoimmun betegség, amelyet artériás trombózis és/vagy vénás thromboembolia epizódjai jellemeznek.

A betegségre jellemző a kórfolyamatban megjelenő szülészeti problémák, pl. a terhesség 10. hete előtti szokásos vetélések, valamint az IgG vagy IgM osztályba tartozó anti-kardiolipin antitestek előfordulása, amelyek mérsékelt vagy magas szintű jelenlétét 6 héten belül kétszer észlelik.

Ezenkívül a lupus antikoaguláns megjelenik az antifoszfolipid szindrómában, amit 6 hét alatt legalább két teszt igazol.

Az antifoszfolipid szindróma pszichiátriai rendellenességei vagy keringési zavarok és vérrögök következményei lehetnek, amelyek rontják az agyszövet vérellátását, vagy a szervezetben keringő antifoszfolipid antitestek következményei.

Mentális zavarok kezelési módszerei kötőszöveti betegségekben

A kezelési módszer eltérő attól függően, hogy mi okozza a mentális zavarokat a kötőszöveti betegségekben. Ha az ok az alkalmazott gyógyszerekre vezethető vissza, az orvos megpróbálhatja azokat más gyógyszerekre cserélni, amelyek nem befolyásolják hátrányosan a beteg idegrendszerét. Ez azonban nem mindig lehetséges.

Ha a rendellenességek a betegség természetes következményeként jelentkeznek, lehetséges a beteg lelki állapotának javulása, például megfelelő kezelés alkalmazása és a beteg remissziója esetén

Ha egy beteg rossz lelki állapota csak a betegséggel összefüggő fogyatékosság tudatának, a régi életmódhoz való visszatérésre való képtelenségnek a következménye, akkor a pszichoterápia lesz a leghasznosabb.

Néha nehéz elkülöníteni a betegség okozta mentális zavarokat a kábítószer okozta mentális zavaroktól. Ez különösen összetett szisztémás lupus erythematosus esetén, azonban egy jó orvosnak észlelnie kell a páciens viselkedésében bekövetkezett változásokat bizonyos gyógyszerek alkalmazása után. Azt is elemeznie kell, hogy ezek milyen mértékben befolyásolják hangulatát vagy eltérő viselkedését.

Az egyik támpont az, hogy ha a pszichózis az SLE legelső tüneteinél jelentkezik, és az antitestek jelenléte kíséria riboszomális P protein, a forrás itt maga a betegség lesz. Ha azonban a beteg megkapta a gyógyszert, és a mentális zavarok csak a gyógyszeres kezelés után jelentkeztek vagy súlyosbodtak, ezeket gyógyszerekkel kell kombinálni, és lehetőség szerint meg kell próbálni más gyógyszerre cserélni.

Pozitívum, hogy a kötőszöveti betegségek kezelése általában sok terápiás aspektusból áll, ami ráadásul pozitívan hat a páciens pszichére. Például rheumatoid arthritis esetén a kezelés magában foglalja mind a gyógyszeres, mind a fizikoterápiát, a rehabilitációs kezelést és a pszichoterápiát.

Kategória:

Pszichiátria