ELLENŐRZETT TARTALOMSzerző: Konaszczuk Mária, gyógyszerész mester

A budezonid a kortikoszteroidok csoportjába tartozó gyógyszer. Az asztma és a krónikus obstruktív tüdőbetegség kezelésére használt gyógyszerek összetevője. Ezt a gyógyszert nagyon gyakran pulmonológusok, allergológusok és háziorvosok írják fel.

Budesonideleggyakrabban inhalációs por formájában kemény kapszulákban, porlasztó szuszpenzióban, orrspray szuszpenzióban használatos, de megtalálható rektális habban, tablettákban vagy orálisan is. kapszula.

Akció

A glükokortikoszteroidok gyulladáscsökkentő hatásúak. Akkor adják a betegnek, ha szervezetében autoimmun eredetű gyulladásos folyamat zajlik, pl.

  • rheumatoid arthritis,
  • lupus erythematosus,
  • göbös periarteritis,
  • sclerosis multiplex,
  • Hashimoto-kór,
  • Graves-betegség.

Immunszuppresszív gyógyszerként is használják, azaz olyan gyógyszerekként, amelyek gátolják a szervezet immunreakcióját, és megakadályozzák a transzplantáció kilökődését. A budezonid leggyakrabban olyan allergiák kezelésére szolgál, amelyeknél asztma, asztma vagy allergiás nátha figyelhető meg.

A glükokortikoszteroidok hatásmechanizmusa azon alapul, hogy egy szteroid molekula kötődik a sejten belül található receptorához. Egy ilyen aktív kombináció megváltoztatja a sejtmag DNS-szekvenciáját, és a sejtben gyulladásgátló hatásért felelős fehérjéket termel.

A szakirodalom hangsúlyozza, hogy az inhalációs budezonid vagy porlasztó aeroszolok rendszeres használata csökkenti az asztmában szenvedő betegek légútjainak krónikus gyulladását.

A páciens tüdőfunkciójának javulását és krónikus betegség tüneteinek csökkenését tapasztalja. Az asztma arra kényszeríti a beteget, hogy folyamatos gyógyszerellátást kapjon, mert a betegség gyógyíthatatlan, és csak tudatos, rendszeres glükokortikoszteroid-használattal, valamint támogató gyógyszerekkel lehet kontrollálni a betegséget, és minimálisra csökkenteni az asztmás rohamok gyakoriságát.

A betegnek tisztában kell lennie a krónikus kortikoszteroid terápia mellékhatásaival, és képesnek kell lennie felismerni azokat a zavaró tüneteket, amelyekegészségi állapot romlásáról tanúskodnak. A helyileg alkalmazott szteroidok, azaz inhalálással vagy aeroszollal csak az alkalmazás helyén fejtik ki hatásukat. Egy ilyen eljárás jelentősen csökkenti a szisztémás mellékhatások előfordulását, de nem csökkenti azokat nullára.

Javallatok

A budezonid alkalmazásának fő indikációja a bronchiális asztma vagy krónikus obstruktív tüdőbetegség, az ún. COPD.

Ezt a gyógyszert csak krónikus gyulladás csökkentésére és takinie-ként használják az asztmás roham megállítására. Ha a beteg légszomj rohamot tapasztal, rövid hatású béta-2-agonistát kell szednie, amely gátolja a hörgőgörcsöt a roham alatt, és azonnali enyhülést nyújt a légszomjnak.

Adagolás

Az asztma kezelése erősen személyre szabott folyamat. A beadandó adagok gyakoriságáról és nagyságáról a kezelőorvos dönt. Az orvos a beteg esetének megfelelő kezelési rendet alkalmaz, de az adagot kissé módosíthatja a beteg gyógyszerre adott reakciói és betegsége súlyossága alapján. Minden egyes beteg glükokortikoszteroid kezelésének aranyszabálya a legalacsonyabb hatásos dózis alkalmazása a terápia során

Klasszikusan a budezonidot a beteg minden nap, meghatározott időpontokban veszi be. A kezelés minden módosítása orvos felügyelete alatt történik, a változtatásokat fokozatosan vezetik be. Az adag növelésének szükségessége akkor merül fel, ha a beteg tünetei az ajánlások betartása ellenére súlyosbodnak.

A kemény kapszulában lévő budezonid inhalációs porral történő kezelés 6 éves kortól kezdhető meg, de ez a módszer a felnőtteknél előnyösebb. A gyermekeknél viszont nagyon népszerű a porlasztó szuszpenzió alkalmazása. Ha azonban az orvos úgy dönt, hogy a por inhalálását is bevonja a gyermek terápiájába, a gyermeknek felnőtt felügyelete mellett kell bevennie a gyógyszert.

Ellenjavallatok

A budezonidot nem használhatják olyan személyek, akik túlérzékenyek erre az anyagra, valamint aktív tüdőtuberkulózisban szenvedők.

Figyelmeztetések és gyógyszerkölcsönhatások

Nagyon fontos, hogy a kezelőorvos pontosan elmagyarázza, mi a szer bevételének célja, és tudatja vele, hogy ez nem megfelelő intézkedés a nehézlégzés megállítására

A budezonidot annak megelőzésére, az asztmás légzőrendszerének gyulladásos reakciójának csökkentésére és a beteg légzésének megkönnyítésére használják. A gyógyszert rendszeresen kell alkalmazni, még asztmás tünetek hiányában is. Az asztmás rohamot kísérő akut hörgőgörcs megállítására az orvos által felírt másik gyógyszert kell bevennie.

Meg kelleneKülönös elővigyázatossággal járjon el látens tüdőtuberkulózisban szenvedő betegek kezelésekor, vagy ha a légúti vírusos vagy gombás fertőzés gyanúja merül fel. A kortikoszteroidok természetesen elnyomják az immunrendszer válaszreakcióit, így a szervezet nem képes leküzdeni a fertőzést.

A kezelés időtartama alatt a kezelőorvos minden bizonnyal arra kényszerül, hogy módosítsa az adagolást, vagy akár egy hatékonyabb gyógyszerre cserélje ki a gyógyszert. Ha úgy találja, hogy gyakrabban kell hörgőtágítót szednie egy asztmás epizód leállítása érdekében, ergo rohamok gyakrabban fordulnak elő annak ellenére, hogy a beteg betartja a kortikoszteroid kezelési rendet, ez azt jelenti, hogy orvoshoz kell fordulnia újbóli kivizsgálás céljából és a kezelés módosítása. A változások a kortikoszteroidok adagjának növelésén vagy a kezeléshez orális szteroidok hozzáadásán alapulhatnak.

Alkalmanként paradox hörgőgörcs fordulhat elő inhalációs kortikoszteroidok beadását követően. Ez a helyzet nem gyakori, de a betegnek tisztában kell lennie az ezzel járó veszélyekkel.

Ha a budezonid beadását követően hirtelen hörgőgörcs lép fel, a betegnek azonnal gyors hatású hörgőtágítót kell bevennie, abba kell hagynia a kortikoszteroidok inhalálását, és a további kezelés érdekében forduljon orvosához.

A betegnek minden egyes hosszú ideig szedett gyógyszerről tájékoztatnia kell a kezelőorvost. A budezonidot óvatosan kell alkalmazni olyan betegeknél, akik egyidejűleg:

  • itrakonazol,
  • atazanavir,
  • ketokonazol,
  • ritonavir,
  • nelfinavir,
  • amiodaron,
  • klaritromicin.

Terhes nők esetében a budezonidot csak orvosi felügyelet mellett szabad alkalmazni. A szoptató nőknek elméletileg megengedett a budezonid szedése, mivel a szoptatott gyermek plazmakoncentrációja az anya szervezetében lévő plazmakoncentráció 1/600-a, azonban nincsenek hivatalos vizsgálatok, amelyek alátámasztják a budezonid szoptatás alatti biztonságosságát.

Mellékhatások

Az inhalációs kortikoszteroidokat szedő betegeket gyakran érintő jellemző mellékhatások:

  • tüdőgyulladás, amely gyakrabban fordul elő COPD-s betegeknél,
  • homályos látás,
  • köhögés,
  • szájüregi candidiasis,
  • rekedtség,
  • szájszárazság,
  • torokirritáció

A betegek nagyon gyakran nem kombinálják a rekedtséget, a szárazságot és a szájüregi candidiasist az általuk szedett kortikoszteroidokkal. Jelentkeznek a gyógyszertárban, hogy gyógyszert keressenek a meglévőkhöztünetek, azaz izlandi zuzmóval vagy mézzel és citrommal ellátott torokpasztilla, irritációt és fájdalmat eltávolító torokspray, pl. Tantum verde spray.

A pasztillák, amelyekre érdemes odafigyelni, a klórkinaldin, ez a gyógyszer nemcsak antibakteriális, hanem gombaölő tulajdonságokkal is rendelkezik.

Az alkalmazási előírás szerint a klórchinaldin hatásosnak bizonyult a Candida gombák ellen, amelyek leggyakrabban szájüregi fertőzéseket okoznak az inhalációs kortikoszteroidokat szedő betegeknél. Természetesen, ha a beteg fertőzést észlel, a legbiztonságosabb megoldás egy orvoshoz fordulni, aki helyi vagy szisztémás gombaellenes gyógyszereket ír fel.

Érdemes azonban megemlíteni, hogy ezen mellékhatások kockázatának csökkentése érdekében a betegnek a gyógyszer inhalációval történő bevétele után öblítse ki a szájvizet a szájvízzel. Ennek eredményeként minden kis mennyiségű budezonid, amely a szájban marad, és helyi mellékhatásokat okoz, kiürül.

Számos szájvízhez használható termék, sőt gyógyszer is található a piacon, amelyek további gomba- és antibakteriális tulajdonságokkal rendelkeznek. Érdemes a gyógyszertárban kérni szájvizet benzidaminnal, klórhexidinnel, gyógyzsályával. Ezek az anyagok csökkentik a szájüregi gyulladást és antimikrobiális hatást fejtenek ki.

Érdemes érdeklődni az inhalációs kamrák, az ún távtartók. Ez egy inhalátorhoz megvásárolható, újrafelhasználható eszköz. A távtartó cső vagy kamra formájában további teret biztosít az inhalátor és a páciens szája között. Ennek köszönhetően egy összehangolt belélegzés helyett 5-10 finom belégzéssel is bevehető a gyógyszer

Nagyszerű kényelem, különösen kis betegek számára, akiknek gyakran problémái vannak a gyógyszer hatékony adagolásával. Pontosan akkor, ha nem tudja belélegezni a gyógyszert, az anyag egy része a szájában marad. Így a távtartó csökkenti a mellékhatások kockázatát a száj és a torok területén

A szisztémás mellékhatások kockázata minimális az inhalációs kortikoszteroidok alkalmazása esetén. Ennek ellenére a betegnek tudnia kell, hogyan ismerheti fel őket, és mikor kell felkeresnie a kezelőorvost. Az inhalációs kortikoszteroidok lehetséges mellékhatásai a következők:

  • mellékvese-elnyomás,
  • a mellékvese hormonok túlzott szekréciója,
  • Cushing-szindróma,
  • növekedési retardáció gyermekeknél és serdülőknél,
  • a csont ásványianyag-sűrűségének csökkenése, ami a csontritkuláshoz hasonló tüneteket eredményez,
  • szürkehályog
  • iglaukóma.

Ha a beteg látásának romlását észleli, forduljon szemészhez, és tájékoztassa a tünetekről és a gyógyszerekről. Viselkedésbeli változások, különösen gyermekeknél, a kortikoszteroidok után fordulhatnak elő, ami a következőkben nyilvánul meg:

  • agresszió,
  • hangulatcsökkenés
  • vagy pszichomotoros izgatottság.

Kategória: