ELLENŐRZETT TARTALOMSzerző: Krzysztof Bialita

A zaj a korábban vártnál nagyobb hatással van szervezetünkre. A zaj egészségügyi hatásai nemcsak a hallásra, hanem az egész ideg- és szív- és érrendszerre is hatással vannak. Tudja meg, mi a zaj, mik a zajforrások, milyen hatással van a zaj a szervezetre, milyen kockázatokkal jár a zajban végzett szakszerű munka és milyen zaj elleni védekezési módok vannak?

ZajA mai világban az élet minden lépésünkre elkísér – a munkahelyünkön, szabadidőnkben és még alvás közben is. A zajt nem lehet teljesen elkerülni, de érdemes megvédeni magát a túlzott zajoktól. A zajos környezetben való életnek számos egészségügyi következménye van.

Zaj – mi ez?

A zaj olyan hangos hangok gyűjteménye, amelyek kellemetlen érzést keltenek, és zavarják napi tevékenységeit. Az emberi fül 0-120 dB intenzitású hangok érzékelésére képes. A suttogás egy példa a 20 dB-es zajra, a normál beszélgetésre - 60 dB, a felszálló repülőgépre pedig - 140 dB.

A WHO a 80 dB-es zajszintet ismeri el a káros zajküszöbként. Az ilyen zajnak való hosszan tartó expozíció káros egészségügyi hatásokkal járhat. A 130 dB feletti zaj mechanikusan károsítja a fület és fájdalmat okoz.

Érdemes megjegyezni, hogy a zaj nem csak hirtelen, nagyon hangos hang. Az alacsonyabb intenzitású (60-90 dB) zajoknak való hosszú távú kitettség megnehezíti a koncentrálást, és negatív hatással van a közérzetre. Hasonló hatást váltanak ki a változó amplitúdójú hangok, amelyek sokkal irritálóbbak, mint az állandó intenzitású zajok.

A hallható zaj mellett ki vagyunk téve az ún hallhatatlan zaj. Ez egy speciális típusú zaj, amelyet az emberi fül nem hall – a hangok kívül esnek azon a frekvenciatartományon, amelyet tudatosan érzékelhetünk.

Az ilyen zaj hallhatatlan marad, de hatással lehet szervezetünkre. A nem hallható zajra példa az infrahang – alacsony frekvenciájú mechanikai rezgések, amelyek erősen befolyásolják a belső szerveket.

Zajforrások

Munkahelyünktől és életmódunktól függetlenül mindannyian zajnak kitéve élünk. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a zaj a második helyen áll azon környezeti tényezők listáján, amelyek a legnagyobb veszélyt jelentik a közegészségügyre.(első a levegőszennyezés)

Honnan származik a környezetünk zaja? Íme a fő forrásai:

  • közlekedési zaj- közúti, vasúti és légi közlekedésből származik. Lengyelországban az első különös probléma. Egy forgalmas utca állandóan 70-80 dB zajt kelt. Az úthálózat folyamatos fejlesztése és a gépjárművek számának növekedése a közlekedési zajprobléma további súlyosbodásának veszélyét hordozza magában. A 2022-es közúti mérések során az ellenőrzött lengyel utak 92%-án a megengedett határértéket (60 dB nappal) meghaladó eredmények születtek. A repülőtéri területeken lakni, ahol a napi átlagos zajszint eléri a 100 dB-t is, még bosszantóbb lehet. A kommunikációs hálózat fejlesztésével párhuzamosan próbálják csökkenteni a hangok kibocsátását. A leggyakrabban használt megoldások közé tartozik a hangszigetelt képernyő és az éjszakai forgalomkorlátozás.
  • ipari zaj- ipari üzemek hangjait tartalmazza. Az ipari zaj fő forrásai az építőipari, termelő, mezőgazdasági és szolgáltató cégek. Minden ipari létesítményre a megengedett zajkibocsátás mértékét szabályozó törvényi rendelkezések vonatkoznak (Környezetvédelmi Törvény). A 2022-ben Lengyelországban végzett ipari zajmonitoring mérések azt mutatták, hogy az ellenőrzött üzemek 23%-ában lépték túl a megengedett zajszintet.
  • kommunális zaj- minden, a lakásunkat elérő hang, amely annak közvetlen környezetéből (lakóház, lakótelep) érkezik. A kommunális zaj forrása lehet az épület műszaki beépítése, a lépcsőház nyikorgó ajtója vagy a zavaró szomszédok. A lakóterekben megengedett zajszint nappal 40 dB, éjszaka 30 dB. A normatívát meghaladó önkormányzati zajterhelés esetén kérjük, forduljon az Állami Egészségügyi Felügyelőség megyei kirendeltségéhez - a káros tényezők (beleértve az akusztikai) intenzitását is felügyelő szervhez a lakóhelyünkön
  • zaj a munkakörnyezetben- szintje a munkavégzés helyétől függ. A "normál" irodai zaj a hangok 60-70 dB intenzitása. Az építőiparban, vegyiparban, bányászatban és nehéziparban végzett munka (akár 130 dB) jelenti a legnagyobb zajveszélyt. A zajban végzett munka a foglalkozási halláskárosodás kockázati tényezője. Az OHS előírásoknak megfelelően a megengedett legnagyobb zajszint egy 8 órás munkanap alatt 85 dB
  • házzaj- minden hang a lakásunkból jön. AktívA tévé és rádió, a működő elektromos készülékek vagy a hangos zene olyan hangok, amelyeknek még pihenés közben is ki vagyunk téve. A többi zajtípustól eltérően a házzaj nagyrészt rajtunk múlik. Ha törődni szeretne hallásával, korlátozza azt, amennyire csak lehetséges, és élvezze a csendben való pihenést.

Zaj – hatás a testre

Régóta ismert, hogy a zaj negatívan hat a hallószervre. Nem mindenki tudja azonban, hogy a zaj káros hatásai az egész szervezetet érinthetik. A legújabb tudományos kutatások azt mutatják, hogy a zaj olyan betegségekhez kapcsolódik, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a peptikus fekélybetegség. A zaj az idegrendszerre és a mentális állapotra is jelentős hatással van.

A zaj hallásra gyakorolt ​​hatásának megértéséhez hasznos megérteni, hogyan működik a hallásérzék. A fülünk által a hangok feldolgozása a hallójáratban kezdődik. Az akusztikus hullám áthalad rajta, végül eléri a dobhártyát.

A levegő rezgései mozgásba hozzák a membránt, ami átkerül a középfülben lévő ossicles láncra: kalapács, üllő és pálcák

A további hangfeldolgozás a belső fülben, az ún labirintus. A hanghullám energiája mozgásba hozza a labirintusban lévő folyadékot.

A folyadékban lévő rezgések stimulálják a hallóreceptorokat, majd a hallóidegen keresztül továbbítják a jelet az agyba, ahol végül a hangjelzés érkezik.

Hogyan károsíthatja a zaj hallásunkat?

A hirtelen, túl nagy intenzitású hang azzal a kockázattal jár, hogy az ún. akut akusztikus trauma. Leggyakrabban petárda robbanása vagy lőfegyverből való lövés eredményeként következik be. A fül belsejében a dobhártya megsérülhet vagy teljesen megrepedhet, a csontok kimozdulhatnak, vagy a belső fül sejtjei tönkremehet

A mérsékelt zajszintnek való tartós kitettség viszont krónikus, progresszív halláskárosodást okozhat. A zajszint, amely rendszeres expozíció esetén káros lehet a hallószervre, 80 dB

A hosszan tartó zaj visszafordíthatatlan elváltozásokat okoz a fülben - a hallásküszöb eltolódik és a hallásérzékelés érzékenysége megváltozik. A normál beszéd hallhatatlanná válhat, és a hangokat nehéz megkülönböztetni.

A zaj negatív hatásai messze túlmutatnak a fülünkön. A zaj egészségügyi hatásai hatással lehetnek a látszólag független rendszerekre – az emésztőrendszerre, a szív- és érrendszerre, valamint az endokrin rendszerre. A zaj bizonyítottan stressztényező, amely számos negatív hatással járkövetkezményei.

A zajnak való kitettség megemeli a vérnyomást, és hosszú távon növeli a magas vérnyomás kockázatát. A legújabb tudományos tanulmányok összefüggést mutatnak ki a zaj és a szívkoszorúér-betegség és a szívinfarktus kialakulása között. A stresszhormonok felszabadulása a zaj hatására növeli az elhízás, a cukorbetegség és a peptikus fekélybetegség kockázatát.

A zaj súlyosan megterheli idegrendszerünket. Még az alacsony hangerősségű hangok is ( <35 dB) mogą nas rozpraszać i dekoncentrować. Organizm funkcjonujący w warunkach hałasu przeznacza mnóstwo energii na to, by się przed nim chronić.

A zaj stresszor az idegrendszer számára – kedvezőtlen érzelmi változásokat, irritációt, sőt agressziót is okozhat.

A zajnak való kitettség lehetetlenné teheti a pihenést, mert a hallásérzékelés folyamatosan működik, alvás közben is. Az idegrendszer megfelelő regenerációja érdekében csendben kell pihenni

Zaj és munka

A zaj az egyik leggyakoribb veszélyforrás a munkahelyen. A zaj okozta halláskárosodás az egyik leggyakoribb foglalkozási megbetegedés. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Lengyelországban 187,5 ezer a zajveszélyes körülmények között dolgozók száma (2022-es adatok)

Az ipari feldolgozó, bányászati, építőipari és szállítási szektorban foglalkoztatottak különösen ki vannak téve a zajnak a munkakörnyezetben. A zajnak kitett körülmények között végzett munkavégzésre számos követelmény és jogszabály vonatkozik, amelyek célja a munkavállalók egészségének védelme.

A zajcsökkentés a munkakörnyezetben sokféleképpen történik.Az elfogadható zajterhelés nem haladhatja meg a 85 dB-t 8 órás munkanaponként . A serdülőkre (max. 80 dB) és a terhes nőkre (max. 65 dB) szigorúbb szabványok vonatkoznak.

Az előírások meghatároznak egy maximális zajszintet is, amelyet működés közben soha nem szabad túllépni (maximális hangszint A - 115 dB, csúcshangszint C - 135 dB). A folyamatos, 95-100 dB zajszintű munkavégzés időtartama nem haladhatja meg a napi 40-100 percet. Másrészt a 110 dB-es zaj mellett akár napi 10 percig is eltarthat.

A munkáltató köteles rendszeresen mérni a munkakörnyezet zaját. Ha a munkavállalók a megengedett határértékeket meghaladó zajszintnek vannak kitéve, a megfelelő intézkedések megtétele a munkáltató felelőssége

A dolgozók védelme a zajnak kitett munkaidő lerövidítésével, megfelelő egyéni védőfelszerelés (fülvédő és füldugók) biztosításával vagy a munkahely megfelelő átalakításával (akusztikus képernyők, hangszigetelő burkolatok) biztosítható.

A munkáltató köteles a munkavállalókat is biztosítanirendszeres megelőző hallásvizsgálat

Zaj - megelőző vizsgálatok

A munkahelyi zajnak kitett munkavállalók orvosi vizsgálatának típusát és körét az egészségügyi miniszter rendelete határozza meg. Eszerint a munkáltató köteles a munkavállalót elküldeni az előzetes és az időszakosra. Ez utóbbit rendszeresen meg kell ismételni: a munka első 3 évében évente, majd 3 évente.

A zajnak kitett munkavállalók alapvető megelőző vizsgálatai a következők:

  • fül-orr-gégészeti vizsgálat
  • és tonális audiometria.

A fül-orr-gégészeti vizsgálat magában foglalja a fül anatómiai felmérését otoszkóppal és az indikatív hallásvizsgálatot suttogással

A hangaudiometria lehetővé teszi a hallásküszöb objektív értékelését. A vizsgálat során a páciens speciális fejhallgatót vesz fel, amely bizonyos intenzitású és magasságú hangokat ad. A páciens feladata, hogy jelezze azt a pillanatot, amikor a leghalkabb hangokat hallja. Mindegyik fület külön ellenőrizzük.

A hangaudiometria lehetővé teszi a halláskárosodás korai felismerését, típusának és eredetének felmérését. Ezen kívül lehetőség van az ún beszédaudiometria – a hallott szavak megértésének képességét értékelő tesztek

Ha erre utaló jelek vannak, a hallószerv diagnózisa további vizsgálatokkal bővíthető. A hallásértékelés fejlett módszerei közé tartozik többek között timpanometria, otoakusztikus emisszió és auditív kiváltott potenciálok (ABR). A tympanometria egy olyan teszt, amely lehetővé teszi a dobhártya értékelését.

A timpanometria a középfül sérüléseinek diagnosztizálására szolgál, beleértve a dobhártyát és a csontcsontokat. A második teszt - otoakusztikus emisszió - a belső fül fülkagylójának állapotát értékeli.

Az auditív kiváltott potenciálok pedig rögzítik az agy hallási ingerekre adott válaszát. Ez az egyik legfejlettebb audiológiai teszt, amely lehetővé teszi a rendellenességek diagnosztizálását a hallópálya minden szakaszában.

Zaj – hogyan védheti meg magát?

A zaj ártalmasságának tudatosítása az első lépés az egészségünkre gyakorolt ​​negatív hatások csökkentésében

A zaj elleni védekezés érdekében sokféleképpen kell cselekednünk. Kezdetben érdemes átgondolni, hogyan csökkenthetjük a minket mindennap elkísérő zajokat. A hangos zenehallgatás mellőzése, a TV hangerejének csökkentése vagy a hangszigetelt ablakok otthoni beépítése olyan változtatások példái, amelyek drasztikusan csökkenthetik a körülöttünk zajló zajt.

Olyan esetekben, amikor bent kell maradnunkzajos környezetben érdemes gondoskodni megfelelő védelemről - fültokokról vagy füldugókról (ez a munkahelyre is vonatkozik)

Figyelembe véve, hogy a zaj hatalmas stresszt jelent szervezetünk számára, tervezzünk csendben pihenést. A természet ölében való pihenés méregteleníti a hangos hangokat, és lehetővé teszi az egész idegrendszer regenerálódását.

Kategória:

Egészség