ELLENŐRZETT TARTALOMSzerző: Dominika Wilk

A probiotikumok rendkívül népszerűvé váltak az utóbbi időben. Ezért az a benyomásod, hogy ezek mindenre gyógyírt jelentenek, és a patikából származó véletlenszerű probiotikumok éppúgy gyógyítanak, mint a többi ilyen típusú gyógyszer. Ez azonban tévhit. Mit kell tudni a probiotikumokról?

A közelmúltban sok mítosz merült fel a probiotikumokkal kapcsolatban. Az, hogy a probiotikum valóban kezel-e egy állapotot, a törzs típusától, a kiegészítő minőségétől és attól, hogy klinikailag tesztelték-e. Miért nem hiszel el minden kinyilatkoztatást a probiotikumokról? Miért nem rendelkezik a szilázsnak ugyanazokkal a gyógyító tulajdonságaival, mint általában? Ismerje meg a probiotikumokkal kapcsolatos leggyakoribb mítoszokat.

A savanyúság probiotikum - MÍTOSZ

Bár a fermentált zöldségek nagyon egészségesek, és értékes baktériumtörzseket tartalmaznak, amelyek támogathatják bélrendszerünk egészségét, az orvosi világban nem tekintik őket probiotikumnak.

És ez azért van, mert nem végeztek kutatást a hatékonyságukat illetően. Nehéz ilyen vizsgálatot találni, ha az erjesztés és annak lefolytatásának körülményei változóak (főleg, ha házilag történik), ami a szilázsban lévő baktériumok típusát és mennyiségét egyaránt befolyásolja. Szilázs fogyasztásakor nem lehetünk biztosak az elért „gyógyító” hatásban.

Miért nem nevezhetjük a silót probiotikumnak? Mivel a probiotikumok olyan kiegészítők és gyógymódok, amelyek klinikai vizsgálatokkal bizonyított baktériumtörzseket tartalmaznak. Ez azt jelenti, hogy bizonyítani kell a hatékonyságukat – a szilázs esetében pedig nincs ilyen bizonyíték. Ezenkívül a probiotikum olyan termék, amelyben a kiválasztott baktériumtörzsek nem antagonizálják egymást.

Ilyen a szilázsban – nem tudjuk. Ezenkívül ismerni kell a probiotikumba helyezett baktériumtörzsek mennyiségét és minőségét, és pontosan fel kell tüntetni a csomagoláson, ami silózással lehetetlen

A probiotikus szernek bizonyítottan ellenállónak kell lennie a savas gyomornedvön keresztül a belekbe jutással szemben, ahol működnie kell. Nem lehet mérgező és nem mutathat mellékhatásokat. A szilázsok nem felelnek meg a fent említett követelményeknek, ezért nem nevezhetjük probiotikumnak

Probiotikumok bélbetegségekremindig jelezve vannak - MÍTOSZ

Bár a probiotikumok sok bélbetegségen segítenek, például hasmenés, a bélgát lezárása, vannak olyan betegségek, amelyekben a probiotikum beadása több kárt okozhat, mint hasznot. Az egyik a SIBO, azaz a baktériumflóra túlszaporodása, amely a bélbaktériumok túlzott szaporodását jelenti a vékonybélben.

Nálunk van a legnagyobb mennyiségű bélbaktérium a vastagbélben. Ott élelmiszer-maradványok lebontására, értékes vitaminok előállítására, vagy vajsav előállítására használják őket. Van néhány a vékonybélben is, de határozottan kevesebb, mint a vastagbélben.

Néha azonban különböző rendellenességek következtében, pl. vírusfertőzés anamnézisében, antibiotikumos kezelést követően vagy az ileocecalis billentyű meghibásodása esetén a mikrobiom összetétele megsérülhet és egyes baktériumok a vastagbélből megtelepedhet a vékonybélben.

Ez betegségeket okoz puffadás, túlzott gázképződés és hasi fájdalom formájában. Az ilyen típusú betegségek arra késztethetnek bennünket, hogy probiotikumhoz nyúljunk. Ezt azonban nem szabad tennünk. Mindenesetre nem szabad hozzányúlnunk anélkül, hogy orvossal konzultálnánk.

A legtöbb baktériumtörzs súlyosbíthatja a tüneteket és növelheti a gáz mennyiségét. Ez különösen a Lactobacillus törzs etetése után fordulhat elő.

A SIBO-val az egyetlen biztonságos törzsek a következők:

  • Sacharomycces Boluardi
  • és a Bifidobaktériumok egyedi törzsei.

A toleranciájuk azonban egyéni kérdés. Előfordul, hogy a Bifidobaktérium egyetlen törzse is növelheti a puffadást.

Emiatt a probiotikum bevétele előtt feltétlenül fel kell keresni egy orvost, aki vagy egy olyan kezelésre utal, amelynek célja a felesleges baktériumok eltávolítása, majd probiotikumot javasol, vagy kiválasztja a megfelelő törzset. betegségek.

Bármilyen probiotikum jó a hasmenés ellen - MÍTOSZ

Csak azért, mert a probiotikumokat általában hasmenés esetén ajánlják, még nem jelenti azt, hogy minden probiotikus törzs nyugtató hatással lesz bélrendszerünkre. Vannak probiotikumok, amelyeket csak székrekedés esetén használnak, és olyanok, amelyek gátolják a túlzott bélperiszt altikát.

A Lactobacillus rhamnosus GG ATCC 53 103 (LGG) nevű törzs jól működik a vírusfertőzések és a kísérő hasmenés ellen. Ismételt kutatások bizonyítják, hogy ez az LGG törzs nagyon jól működik gyermekek akut fertőző hasmenésében, valamint az úgynevezett utazói hasmenésben.

Az L. reuteri Protectis DSM 17938 törzs hasmenés esetén is hatásos. Más törzsekazonban előfordulhat, hogy nem működnek olyan jól, sőt károsíthatják a belek normális működését.

Azt a tényt, hogy nem minden probiotikum működik egyformán jól hasmenés esetén, Canni és munkatársai összehasonlító tanulmánya bizonyítja, akik 500, 3 hónap és 3 év közötti gyermeket vizsgáltak meg. A fertőző hasmenés miatt a gyerekek különböző probiotikus baktériumtörzseket kaptak.

A gyerekek ezért a következőket kapták:

  • Lactobacilus rhamnosus GG,
  • Bacillus clausii,
  • Sacharomycces Boluardii,
  • Enterococus faecium,

valamint a keverék:

  • Lactobaclus acidophilus,
  • Bifidobacterium bifidum,
  • Streptoccosus thermophilus,
  • Lactobacilus delbrueckii var. Bulgaricus.

A kontrollcsoport csak az orális rehidratáló folyadékot kapott. A kutatás kimutatta, hogy az LGG törzs működött a legjobban, 32 órával csökkentve a hasmenés időtartamát a kontrollcsoporthoz képest. Gyermekeknél a széklet minősége javult és a székletürítés gyakorisága csökkent

Hasonló eredményeket kaptunk a probiotikumok keverékének beadásakor. Ezzel szemben a Sacharomycces Boluradii törzs, valamint az Enterococus faecium és a Bacillus clausii nem csökkentette a hasmenést és nem csökkentette az egyéb kapcsolódó betegségeket, és az őket szedő gyermekek szervezete hasonlóan viselkedett, mint a kontrollcsoport kisgyermekei.

Ez a fajta vizsgálat azt bizonyítja, hogy nem minden probiotikum törzs képes ugyanolyan erősséggel hatni hasmenés esetén

A probiotikumokat székletvizsgálat alapján kell kiválasztani - MÍTOSZ

A beleinkben található baktériumok variabilitása akkora, hogy egynapos vizsgálat alapján nehéz megállapítani a bélbaktériumok fennálló hiányát vagy feleslegét általános összefüggésben

A székletvizsgálatnak akkor van értelme, ha meg lehet határozni benne a kórokozó baktériumokat, amelyeket gyorsan ki kell üríteni szervezetünkből, mert veszélyeztetik az egészségünket (jó példa a Clostridium Difficile, amely tartós hasmenést okoz, fenyegető a vele fertőzött személy kiszáradása és alultápláltsága).

A bélmikrobióta diverzitásának székletminta alapján történő meghatározása különböző okok miatt nem javasolt. Először is, a mikrobióta összetétele napról napra változhat például az átélt stressz vagy az elfogyasztott élelmiszer hatására. Ezután a probiotikumot a 7 nappal ezelőtti mikrobiotánk eredményeivel egyeztetjük (és ez idő alatt változhatott).

Ráadásul a tudomány még nem jutott el odáig, hogy meghatározható legyenminden bennünk élő baktériumfaj. A legtöbb faj még mindig egy nagy rejtély a tudósok számára, ezért nem jó ötlet a probiotikum kiválasztása székletvizsgálat alapján.

A probiotikumok véglegesen megváltoztatják bélmikrobiómunk összetételét - MÍTOSZ

Sokan azt hiszik, hogy a probiotikum szedése pillanatában javítja a bélmikrobiótájukat. Úgy vélik, hogy a probiotikumban felvett baktériumtörzsek tartósan benépesítik a beleiket, és ezáltal kedvezőre változtatják mikrobiomjuk összetételét. Ez azonban nem fog megtörténni, mert a probiotikumban lévő baktériumok nem maradnak meg tartósan a belekben, hanem csak egy bizonyos ideig vannak ott.

Abban az időszakban azonban, amikor áthaladnak a belekben, képesek jótékony hatást kifejteni rájuk pl. például a "rossz baktériumokkal" versenyezve az élelmiszerekért, ami csökkenti a káros baktériumok számát. Ezenkívül gátolják a káros vegyületek szintézisét és elősegítik azok kiválasztását. Ez a cselekvés önmagában a belek állapotának javulását eredményezi.

Kategória: