A COVID-19 fertőzésen átesett emberek légzési fogyatékossá válhatnak. Egy részük visszafordíthatatlan elváltozásokat tapasztal a tüdőben, ami a légzési tartalékok tartós korlátozását és légzési elégtelenséget okoz – figyelmeztet Dr. hab. Robert Kieszko, MD, PhD. A probléma a COVID-19 súlyos lefolyása utáni betegeket érinti.
Amint azt a Lengyel Sajtóügynökségnek adott interjújában hangsúlyozta, Dr. hab. n. med. Robert Kieszko, a lublini SPSK4 Pneumonológiai, Onkológiai és Allergológiai Osztályának helyettes vezetője, a súlyos COVID-19 leggyakoribb tünete a tüdőgyulladás és a tüdőembólia.
"Ez a tüdőgyulladás intersticiális jellegű, melynek során az alveolusokba gyulladásos sejtek infiltrálódnak. Ez egy másik problémával is együtt jár, mivel gyakoriak a vaszkuláris endoteliális gyulladások, az intravaszkuláris koaguláció és a vérrögképződés, és ennek következtében. tüdőembóliára” – magyarázta a tüdőgyógyász.
A szakértő hozzátette, hogy egyes betegeknél az ún citokinvihar, azaz az immunrendszer túlzott citokinfelszabadulása, amely tönkreteszi a tüdő parenchymáját és tüdőfibrózishoz vezet. "Ha a kötőszövet túlnő a tüdőparenchymában, akkor irreverzibilis fibrózissal van dolgunk, ami a beteg légzési tartalékainak tartós beszűkülését okozza. A tüdőkárosodás következménye légzési elégtelenség, vagyis a vér oxigén parciális nyomásának csökkenése és a mozgásképesség korlátozottsága. Más szóval, a beteg gyakran légzési fogyatékossá válik” – jegyezte meg Dr. hab. n. med. Kieszko
A légzőrendszeren belüli egyéb posztovid komplikációk mellett a szakértő többek között hörgő hiperreaktivitás, valamint kellemetlen és fárasztó köhögés
A tüdőgyógyász rámutatott, hogy a fertőző osztályokon kívül a COVID-19-es betegeket leggyakrabban tüdőosztályokon kezelik, amelyeket covid osztályokká alakítottak át. „Ez annak köszönhető, hogy a tüdőgyógyászati osztályok a ftyziátria, azaz a tuberkulózis osztályok örökségei, amelyek járványügyi okokból általában külön épületben helyezkedtek el, így ma már a legegyszerűbb egy ilyen fertőző osztályt hozzácsatolni” – mondta el az osztályvezető-helyettes. Pneumonológiai, Onkológiai és Allergológiai Osztály SPSK4 Lublinban
Hangsúlyozta, hogy a COVID-19 világjárvány miattA régióban a pulmonológiai osztályok többsége nem működik teljes körűen a teljes osztályok vagy azok egy részének COVID-19 fertőzések kezelésével foglalkozó osztályokká történő átalakulása miatt.
"Ezért a légúti megbetegedések diagnosztizálásában és kezelésében nincs hely a tervezett tüdőbetegek számára. Ide tartozik például a tüdőrák diagnózisa, a krónikus obstruktív tüdőbetegség súlyosbodása, a bronchiális asztma vagy az idiopátiás tüdőbetegség kezelése. fibrózis" - számította ki az orvos.
Arra a kérdésre, hogy milyen következményekkel jár a nem COVID-19 tüdőbetegségben szenvedő betegek kezeléshez való hozzáférésének hiánya, azt válaszolta, hogy "csökkenti a krónikus légúti betegségek megfelelő kezelésének lehetőségét". "Az egészségügyi ellátórendszer ezen kudarcának messzemenő hatása lesz a minőség romlása és a betegek várható élettartamának lerövidülése. Azt gondolom, hogy a következő években ez is megfigyelhető lesz, de már most túl sok a halálozás , nem csak a járványok miatt” – magyarázta dr. n. med. Kieszko
A szakember szerint a járvány ellenére a kórházak igyekeznek diagnosztikát biztosítani a légúti megbetegedésekben szenvedőknek. A lublini klinikán hörgőtükrözési laboratórium működik, ahol naponta legfeljebb hat bronchoszkópos vizsgálatot végeznek csipetnyi aspirációs biopsziás eljárással endobronchiális ultrahang vezérlése mellett, lehetővé téve a tüdőrák és egyéb légúti betegségek diagnosztizálását.
"Kórházunkban jelenleg két emeleten - 28 ágyas - tüdőgyógyászati klinikán a COVID-19-fertőzöttek, egy emeleten, azaz 16 ágyon pedig tüdőrákos betegeket kezelnek. A kezelést nem tudjuk elhalasztani. . Van egy egynapos osztályunk is. tüdőrák kezelése, amely naponta egy tucat beteget szolgál ki" – hangsúlyozta a tüdőgyógyász.