A duodenum az emésztőrendszer része, amely a vékonybél kezdete. A duodenum közvetlenül a gyomor mögött van. A duodenum fő feladata a táplálék emésztése és a tápanyagok felszívódása. A nyombélen belüli kóros folyamatok epigasztrikus fájdalmat okozhatnak. Tudja meg, hogyan épül fel a duodenum, mi a duodenum szerepe az élelmiszer-emésztésben, és mi a nyombélbetegségek diagnózisa és kezelése.

A duodenuma vékonybél kezdeti töredéke, amely a gyomor és a jejunum között helyezkedik el. A duodenum hossza átlagosan 25-35 cm, és a történelemben "tizenkét ujj" hosszának nevezték. A duodenumon belül 4 rész van: az izzó (közvetlenül a gyomor mellett) és a leszálló, vízszintes és felszálló rész. Az egész duodenum egy C alakú csőhöz hasonlít.

Duodenum - szerkezet

Ahhoz, hogy funkcióját jól elláthassa, a duodenum az emésztőmirigyek: a hasnyálmirigy és a máj közvetlen közelében helyezkedik el. Ezekkel a szervekkel való kapcsolat lehetővé teszi az emésztőenzimek szállítását a duodenum lumenébe

A duodenum anatómiájában az ún Vater szemölcse. Ez az a hely, ahol az epe és a hasnyálmirigy utak a duodenumba nyílnak. A Vater mellbimbóján keresztül az epe és a hasnyálmirigy nedve bejut a nyombélbe, ami lehetővé teszi a táplálék megemésztését.

A nyombél sűrű erhálózattal fonódik össze - hasnyálmirigy-nyombél artériákkal és vénákkal. Ahogy az élelmiszertartalom a nyombélbe kerül, a vér a környező erekbe áramlik. Ennek eredményeként az élelmiszerek emésztése során keletkező tápanyagok gyorsan bejuthatnak a véráramba.

A duodenum vége a jejunumhoz kapcsolódik. Ebben a csomópontban a duodenum a hasfalhoz kapcsolódik az ún Treitz szalagok. A Treitz-szalag a sebészek fontos orientációs szerkezete - ez képezi a határt a felső és az alsó gyomor-bél traktus között.

Mikroszkópos szempontból a nyombél fala 3 rétegből áll: nyálkahártya, nyálkahártya alatti és izom. A nyombél nyálkahártyája, akárcsak a vékonybél más részein, dúsan gyűrött

Ily módon létrehozza az ún bélbolyhok, amelyek lehetővé teszik a terület növeléséta tápanyagok felszívódását. Ezenkívül a Bruner-mirigyek jelen vannak a nyombél falában, amelyek nem találhatók meg a gyomor-bél traktus más részein. Feladatuk olyan lúgos váladék előállítása, amely semlegesíti a savas gyomornedvvel kevert chyme reakcióját

Duodenum - Jellemzők

A nyombél, akárcsak a vékonybél többi része, lehetővé teszi a tápanyagok felszívódását az elfogyasztott ételből. Mielőtt ezek az anyagok a véráramba kerülnének, kis molekulájú vegyi anyagokká kell lebontani őket. Az emésztési folyamat lényege a kis molekulájú vegyületekké történő átalakulás.

A duodenum főként két tápanyagcsoportból emésztődik: szénhidrátokból és zsírokból. Az emésztési folyamat enzimek, azaz olyan vegyületek részvételével megy végbe, amelyek lehetővé teszik a kémiai reakciókat.

A duodenum legfontosabb enzimei az amiláz és a lipáz, amelyek a szénhidrátok, illetve a zsírok emésztésében vesznek részt. Ezeket az enzimeket a hasnyálmirigy termeli, majd a hasnyálmirigy-csatornákon keresztül a nyombélbe szállítják.

Egy másik anyag, amely óriási szerepet játszik az emésztési folyamatban, az epe. Az epe a májban termelődik, majd az epehólyagban raktározódik. Innen az epevezetéken keresztül a nyombélbe kerül, ahol részt vesz a zsírok emésztésében

Az epében jelenlévő anyagok lehetővé teszik a zsírok emulgeálását, azaz azok kisebb részecskékre történő lebontását. A zsírok ebben a formában érzékenyebbek az emésztőenzimek hatására, és könnyebben felszívódnak a bélfalon keresztül.

A nyombél a táplálék emésztésén túl a teljes gyomor-bél traktus hormonális szabályozásában is fontos szerepet játszik. A nyombélfalban ún endokrin sejtek, amelyek bélhormonokat termelnek. Ezek közül a legfontosabb a szekretin és a kolecisztokinin.

Ezek a hormonok kiválasztódnak, amikor a táplálék a gyomorból a nyombélbe kerül. A Secretin serkenti a hasnyálmirigy-lé és az epe kiválasztását, amelyek lehetővé teszik a nyombélben lévő élelmiszerek emésztését. Ugyanakkor a szekretin gátolja a gyomor további kiürülését.

A kolecisztokinin fő szerepe az epehólyag összehúzódásának indukálása, aminek következtében az epe a duodenum felé tolódik.

Nyombél - betegségek

A nyombélen belüli betegségi folyamatoknak többféle oka lehet: gyulladásos, rákos, autoimmun, fertőző és veleszületett. A nyombél diszfunkciója általában epigasztrikus diszkomfort, étkezés utáni diszkomfort formájában nyilvánul meg,hasmenés és felszívódási zavarok

Ez utóbbi szélsőséges esetekben alultápláltsághoz és súlyos tápanyaghiányhoz vezethet.

A nyombélbetegségek diagnosztizálásában a szokásos képalkotó vizsgálatok (röntgen, ultrahang, hasüreg CT) nem mindig elegendőek. Gyakran meg kell nézni a duodenumot "belülről" egy speciális kamera segítségével, amelyet a gyomor-bél traktus lumenébe helyeznek be. Ezt a vizsgálatot gastroduodenoszkópiának nevezik.

Nyombélfekély

A nyombél a peptikus fekélyek, azaz a nyálkahártya fájdalmat és vérzést okozó defektusainak viszonylag gyakori helye. Úgy gondolják, hogy a nyombélfekély kialakulásában a Helicobacter pylori baktériummal való fertőzés, a dohányzás, valamint az ún. nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek (például ibuprofen, naproxen vagy a népszerű aszpirin).

A legtöbb esetben a nyombélfekélyt konzervatív módon kezelik. A terápia a Helicobacter pylori elleni antibiotikumokat és a gyomorsavszekréciót csökkentő gyógyszereket (PPI-k) alkalmaz.

Ezen kívül szükséges az életmód módosítása (a dohányzás, a nem szteroid gyulladáscsökkentők, a betegségeket súlyosbító élelmiszerek kerülése). A nyombélfekély sebészeti kezelése a legsúlyosabb esetekre van fenntartva, amelyeket súlyos vérzés vagy a nyombélfal perforációja bonyolít.

Nyombéldivertikulák

A diverticulumok a gyomor-bélrendszer falának kis kiemelkedései, amelyek minden szakaszán előfordulhatnak. A nyombéldivertikulák túlnyomó többsége nem okoz kellemetlenséget, és véletlenül észlelik.

Ilyen esetekben általában nem kezelik őket. Az orvosi beavatkozás indikációi a diverticula szövődményei, például gyulladás, vérzés vagy perforáció (perforáció). A divertikulumot ezután sebészileg vagy endoszkóposan el kell távolítani.

A nyombél parazita betegségei

A duodenum a gyomor-bél traktus egy része, amely nagyon "szeret" bizonyos parazitafajtákért. A Giardia lamblia egyfajta protozoon, amely a giardiasisnak (más néven giardiasisnak) nevezett betegséget okoz.

A fertőzés lefolyása a beteg immunállapotától függ - sok esetben a betegség teljesen tünetmentes. A tünetek közé tartozhat a hasi fájdalom, vizes hasmenés, hányinger és étvágytalanság.

Gyermekeknél a lambliózis a tápanyagok felszívódásának zavarait, következésképpen a növekedés és a pszichomotoros fejlődés gátlását okozhatja. Az antiparazita szerek, mint például a tinidazol, az albendazol, hatékonyak a lambliosis kezelésébenés metronidazol.

A nyombél veleszületett rendellenességei

A duodenum a terhesség 6. hete körül alakul ki. A magzati fejlődés során fellépő rendellenességek a nyombél veleszületett fejlődési rendellenességeihez vezethetnek. Közülük a leggyakoribb az atresia, azaz a duodenum veleszületett atresia.

A nyombél atresia viszonylag gyakran kísérheti veleszületett szindrómákat, beleértve a Down-szindrómát is.

A nyombél atresia tünetei röviddel a születés után jelentkeznek - a baba nem tud enni, és etetés után hányás jelentkezik. A nyombél atresia egyetlen kezelési módja a sebészeti korrekció.

Nyombéldaganatok

Jó- és rosszindulatú daganatok egyaránt előfordulhatnak a duodenumban, utóbbi rendkívül ritka. A jóindulatú nyombéldaganatok leggyakrabban adenomák, más néven polipok.

A polipok nem rosszindulatúak, de időszakos vérzést okozhatnak. Ezenkívül úgy gondolják, hogy egyes polipok rosszindulatúvá válhatnak, és általában endoszkóppal vagy műtéttel távolítják el.

A duodenum leggyakoribb rosszindulatú daganata a nyombélrák, azonban a gyomor-bél traktus egyéb daganataihoz (kolorektális rák, gyomorrák) képest rendkívül ritka.

A nyombélráknak nincsenek specifikus tünetei. Diagnózisa az endoszkópos vizsgálat során gyűjtött anyag biopsziájával történik. A nyombélrák kezelésének leghatékonyabb módja a daganat sebészi teljes kimetszése.

Kategória: