A szelephibák az idősek egyik leggyakoribb szívbetegsége. Az előrehaladott életkor miatt nemcsak a betegségek gyakorisága és tünetei, hanem esetenként kezelésük is eltérő. Tudja meg, miért merülnek fel ezek a különbségek, és miért kell a billentyűbetegségben szenvedő időseket külön betegcsoportként kezelni.

Tartalom :

  1. Szívbillentyű-betegség időseknél - előfordulás
  2. Szelephibák időseknél - diagnózis
  3. Aortabillentyű-hibák
  4. A bal mitrális pitvari kamrai billentyű hibái
  5. A jobb-tricuspidalis atrioventricularis billentyű hibái
  6. Időskori billentyűbetegség - kezelés

A szelephibák leggyakrabban az időseknél fordulnak elő- a becslések szerint a szelephibák 40%-a 70 éves kor után következik be. Ez nemcsak a betegség kialakulásának kockázatát növelő társbetegségeknek köszönhető, hanem a degeneratív folyamatnak is - a billentyűk életkorral összefüggő kopásának.

Az aortabillentyű szűkület a leggyakoribb az idősek csoportjában. Az időskorúak billentyűhibáinak kezelése nehézkes, ha a defektus előrehaladott, akkor műtéti úton kell korrigálni, ez pedig a szívsebészet kockázatainak és lehetséges előnyeinek alapos mérlegelését igényli. Egyes betegeknél a minimálisan invazív eljárások, mint például a transzkatéteres aortabillentyű beültetés, jó megoldást jelentenek.

Egy egészséges ember szívében négy billentyű található: két pitvarkamrai billentyű - a jobb pitvar és a jobb kamra között, valamint a bal pitvar és a bal kamra között, egy a bal kamra és az aorta között, ill. egy a jobb kamra és a tüdőtörzs között.

Minden szelep gyűrűből és szórólapokból készül. Ezenkívül az atrioventricularis billentyűk ínszálakkal vannak rögzítve a kamrák papilláris izmaihoz.

A billentyűk elsődleges feladata, hogy megakadályozzák a vér visszaáramlását a kamrákba vagy a pitvarokba. A kamrai relaxáció során a pitvar összehúzódik, ami lehetővé teszi, hogy a kamrák megteljenek vérrel, majd a kamrák összehúzódni kezdenek, ez okozza a pitvarkamrai billentyűk bezárását és a vér nem tud visszafolyni a pitvarokba - az aortába, ill. tüdőtörzs. Amikor az összehúzódás véget éra kamrák nyomása leesik, kis mennyiségű vér elkezd visszafejlődni, ami az aortabillentyűk és a tüdőtörzs záródását okozza.

Az összes billentyű megfelelő működése elengedhetetlen a szív lehető legjobb működéséhez. Különböző tényezők – károsodás, kopás, vagy egyéb betegségek – hatására a billentyűk beszűkülhetnek, másrészt szerkezeti változások – a szívüregek alakja, a szívből érkező erek kitágulása vagy egyéb betegségek a regurgitációjukhoz vezethet.

A billentyűszűkület valójában a szelepnyílás felületének csökkenése, ami arra kényszeríti a szívet, hogy több munkát végezzen, hogy ugyanazt a vérmennyiséget pumpálja ki.

A regurgitáció szintén hátrányosan befolyásolja a szív hatékonyságát. Atrioventricularis regurgitáció esetén a kamra összehúzódása nemcsak a vér kiáramlását okozza az aortába vagy a pulmonalis törzsbe, hanem a pitvarba való visszatérését is, ezáltal a kamrai munka egy részének "pazarlását" okozza. további stressz a pitvaron.

Szívbillentyű-betegség időseknél - előfordulás

A billentyűbetegség az egyik leggyakoribb szívbetegség, és számos tanulmány kimutatta, hogy előfordulásuk az életkorral növekszik.

A szívbillentyűk, más szövetekhez hasonlóan, az évek során végzett munka során elhasználódnak, ami degenerációhoz vezet, és ez a billentyű regurgitáció vagy szűkület közvetlen oka. A várható élettartam növekedése és a szívbetegség-diagnosztika magas rendelkezésre állása azt jelenti, hogy rohamosan növekszik a billentyűbetegséggel diagnosztizált idősek száma, vélhetően legalább egy billentyű betegsége a 75 év felettiek 10%-ánál fordul elő.

Az echokardiográfiában talált billentyű megjelenésének normától való eltérése a 80 év felettiek legfeljebb 40%-ánál figyelhető meg, természetesen ezek a változások nem eredményeznek kóros működést és a betegség kialakulását - szűkület vagy regurgitáció

Az időskorúak leggyakrabban diagnosztizált billentyűbetegsége az aorta szűkület, azaz a bal artéria kivezető nyílás beszűkülése, melynek hátterében degeneráció áll, mely echokardiográfián a billentyűlapokon meszesedés formájában figyelhető meg.

Szelephibák időseknél - diagnózis

A diagnózis alapos anamnézis felvétellel kezdődik, sajnos kevés tünet jellemző a billentyűhibákra, főleg időseknél. A leggyakoribb: a légszomj és a fáradtság sok más, időskorúaknál előforduló betegségnek, de magának az idős kornak is betudható.

Ezenkívül az idősek fizikai aktivitásának korlátozása egyáltalán nem okoz tüneteketbillentyűhibákkal kapcsolatos, mivel ezek leggyakrabban erőfeszítéssel jelentkeznek. Mindez nagyon megnehezíti az idősek billentyűhibáinak diagnosztizálását és a megfelelő kezelés kiválasztását

A kiegészítő vizsgálatok területén az echokardiográfiás értékelés az alapvető diagnosztikai módszer. Sajnos időseknél nehéz lehet, ami a tüdőbetegségek, a mellkas szerkezetének változásai, vagy a szív belsejében lévő anyagok - műbillentyűk vagy pacemaker elektródák - miatt

Ennek ellenére az echokardiográfia a leggyakoribb és legmegbízhatóbb módszer a billentyűbetegségek diagnosztizálására. Nemcsak a betegség felismerését teszi lehetővé, hanem előrehaladásának felmérését és előrehaladásának nyomon követését is. Ritkán, billentyűhibák diagnosztizálása céljából EKG-t, mellkasröntgen vagy szívmágneses rezonancia képalkotást végeznek

Aortabillentyű-hibák

Mint említettük, a billentyűbetegségek leggyakrabban a bal artériás kimenetet érintik. Ennek számos oka lehet, először is, ez a szelep a legnagyobb nyomással van terhelve a teljes keringési rendszerben, ami a kopáshoz vezet. Az is bebizonyosodott, hogy nagyobb valószínűséggel károsodik cukorbetegeknél, veseelégtelenségben, magas vérnyomásban és magas koleszterinszintben szenvedőknél.

Az idősebb életkor nemcsak a billentyű hosszú távú kitettségét okozza a degeneratív folyamatoknak, hanem hozzájárul a fent említett betegségek előfordulásához is.

Ennek a hibának a tünetei életkortól függetlenek, úgy vélik, hogy a betegek körülbelül 50%-a nem tapasztal semmilyen tünetet, különösen akkor, ha a szűkület enyhe. Ha azonban a betegség előrehalad, vagy más szívbetegségek kísérik, a tünetek gyorsabban jelentkeznek és kifejezettebbek, beleértve:

  • anginás tünetek - ischaemiás szívbetegségre jellemző mellkasi fájdalmak. Sok idős embernek érelmeszesedéses elváltozásai vannak a koszorúerekben, rontja az izom vérellátását - oxigénnel és tápanyagokkal látja el, ha a bal kamrából kiáramló vér mennyiségét a billentyű szűkülete is csökkenti, a tünetek az ischaemiák korábban, gyakrabban és súlyosabbak.
  • a szívdobogás önmagában előforduló betegség vagy pitvarfibrilláció tünete lehet, ami lehet szűkület vagy egy különálló, időseknél gyakori betegség következménye
  • az úgynevezett low-attack tünetek - időszakos ischaemia, főleg a központi idegrendszerben, ami szédülést vagy ájulást okoz

Az aortabillentyű másik hibája - a regurgitációja sokkal ritkább. Beszédét kedvelik:endocarditis, reumás betegségek, magas vérnyomás és érelmeszesedés, ezek mindegyike gyakrabban fordul elő időseknél, így magát a regurgitációt is inkább időskorban diagnosztizálják.

Ha ez a hiba fokozatosan alakul ki és enyhe, ritkán okoz bosszantó tüneteket, leggyakrabban fáradtságot, a hiba fokozódásával légszomj és mellkasi fájdalom jelentkezik

Két alapvető stratégia létezik az aortabillentyű-defektusok kezelésére: műtéti vagy konzervatív

Ezek közül a második kisebb, általában tünetmentes rendellenességek esetén használatos, ez a gyógyszeres kezelés alkalmazásából és a betegség előrehaladásának időszakos ellenőrzéséből áll az echokardiográfiában

A sebészi kezelést előrehaladott, tüneti defektusok esetén választjuk ki, mindig a kardiológus szívsebésszel folytatott konzultációt követően választják ki a megfelelő stratégiát és a megfelelő időpontot a végrehajtásra

Időskorúak esetében sokszor nehéz a billentyűhibák tüneti jellegéről beszélni, mert általában csekély fizikai megterhelés mellett csendes életmódot folytatnak, és ilyenkor jelentkeznek a betegség tünetei leggyakrabban észrevette.

Az idősek műtéti lehetőségei sajnos gyakran korlátozottak. Ez nem az előrehaladott életkornak köszönhető, hanem olyan társbetegségeknek, amelyek gyakran akadályozzák a szívműtét biztonságos elvégzését, például:

  • vesebetegség
  • agyi erek betegségei
  • szívelégtelenség
  • krónikus obstruktív tüdőbetegség

Ennek eredményeként az idősek sebészi kezelését egyre gyakrabban új technikákkal végzik: minimálisan invazív beavatkozásokat végeznek, mint például a TAVI, azaz transzkatéteres aortabillentyű pótlás. Ezt az eljárást echokardiográfiás és röntgenkontroll mellett hajtják végre, és egy új aortabillentyű behelyezését és beültetését foglalja magában a femoralis artérián keresztül. Ennek köszönhetően elkerülhető a szegycsont elvágásának terhe, amely hosszú lábadozással és rehabilitációval jár.

A bal mitrális pitvari kamrai billentyű hibái

Ezek a hibák a második leggyakoribb billentyűbetegség. A mitrális szűkület az atrioventricularis nyílás felületének csökkenése, ami megnehezíti a vér áramlását a bal kamrába, és nagy terhelést jelent a pitvarra.

Ennek az időseknél gyakrabban előforduló hibának az okai közé tartoznak a reumatológiai betegségek és a billentyű meszesedésével járó degeneratív folyamatok

Ennek a betegségnek a tünetei minden életkorban hasonlóak, többek között:

  • fáradtság
  • légszomj
  • visszatérő tüdőgyulladás
  • szívdobogás

A kezelés, akárcsak az aortabillentyű-hibák esetében, kettős lehet: konzervatív kezelés időszakos echokardiográfiás kontrollal vagy a sérült billentyű műtéti javítása

Utóbbi stratégia esetén a billentyű műtéti cseréje, javítása végezhető, illetve ha a műtét nem lehetséges, a terápiás lehetőség a defektus minimálisan invazív korrekciója, azaz mitralis commissurotomia. Ez az eljárás abból áll, hogy a megolvadt szeleplapokat ballonnal választják szét.

A mitralis regurgitáció rendellenes véráramlást okoz a bal kamrából a bal pitvarba. Időseknél gyakoribb okai: degeneratív elváltozások, kötőszöveti betegségek, fertőző endocarditis, egyéb kockázati tényezők egyformán gyakoriak minden korcsoportban

Sajnos a mitrális billentyű-elégtelenség műtéti kezelése esetén a műtét az első választás. A minimálisan invazív kezelés, azaz egy speciális MitraClip rendszer telepítése korlátozott, mivel Lengyelországban korlátozott.

A jobb-tricuspidalis atrioventricularis billentyű hibái

A tricuspidalis billentyű hibákat minden korcsoportban hasonló tünetek, okok és kezelés jellemzi. Ennek a billentyűnek a szűkülete és regurgitációja egyaránt nagyon ritka, általában reumás betegség miatt.

A betegségek nagyon nem specifikusak:

  • légszomj
  • étvágyzavar
  • fáradtság

Műtéti kezelésre általában akkor kerül sor, ha ezt a hibát más billentyűk rendellenességei is kísérik, akkor mindkét korrekciót egyidejűleg hajtják végre

Időskori billentyűbetegség - kezelés

Mint már többször említettük, a billentyűhibák kezelése konzervatív, gyógyszeres vagy sebészeti beavatkozásokból állhat – sebészeti vagy minimálisan invazív. Sajnos a minimálisan invazív terápiás lehetőségek nem állnak rendelkezésre minden billentyűre és minden típusú hibára.

Ha műtéti kezelésre van szükség, mindig mérlegelni kell a műtét kockázatait és előnyeit. A műtéti kezelés az életminőség és a prognózis javítása érdekében történik, de nem szabad elfelejteni, hogy a szívműtétek nagyon megterhelőek, súlyosak és komplikációk kockázatával járnak. Ezenkívül hosszú távú, fáradságos rehabilitációval járnak. Ennek az eljárásnak az eredménye azonban a legtöbb esetben nagyon jó.

Döntés a módszer kiválasztásárólaz eljárás nagyon nehéz, ezért kardiológusokból és szívsebészekből álló széles szakértői csoport végzi el, akik az előnyök és kockázatok egyensúlyát figyelembe véve a legjobb kezelést javasolják a páciens számára.

Érdemes tudni, hogy az idősebb kor növeli magának a műtétnek a kockázatát, és más betegségek, amelyek gyakran az időseknél fordulnak elő, negatív hatással vannak, például:

  • krónikus vesebetegség
  • agyi és nyaki erek betegségei
  • szívkárosodás
  • szívelégtelenség
  • magas vérnyomás
  • cukorbetegség
  • tüdőbetegségek
  • pitvarfibrilláció

Ezért sok esetben, ha lehetséges, az időseknek minimálisan invazív eljárást ajánlanak fel:

  • TAVI
  • MitraClip
  • commissurotomia

Ezek a kezelések nem mindig olyan hatékonyak, mint a műtét, de sok tekintetben biztonságosabbak

A szerzőrőlÍj. Maciej GrymuzaAz Orvostudományi Egyetem Orvostudományi Karán végzett K. Marcinkowski Poznańban. Túl jó eredménnyel végzett az egyetemen. Jelenleg kardiológiai szakorvos, doktorandusz. Különösen érdekli az invazív kardiológia és a beültethető eszközök (stimulátorok).

Kategória:

Geriátria