A progeszteron a női nemi hormonok két legfontosabb csoportjának, a gesztagénnek a fő képviselője. A progeszteron nevéhez fűződik ennek a hormonnak a legfontosabb funkciója - a halogatás (a latin pro gestationem - a terhesség fenntartása). Hol termelődik a progeszteron és hogyan működik? Hogyan használják az orvostudományban?

A progeszteronelsősorban arra szolgál, hogy a nő testét, és különösen szaporodási szervét felkészítse a megtermékenyítési folyamatra és a terhesség későbbi fenntartására

A progeszteron hatása azonban nem korlátozódik a reproduktív rendszerre. Ez a hormon képes kötődni a különböző szövetekben elosztott receptorokhoz. Emiatt a progeszteron hatása az egész testben látható.

A progeszteron szerkezete. Hol és hogyan termelődik a progeszteron

A progeszteron a szteroid hormonok csoportjába tartozik. Képződésének útja a szervezetben egy koleszterin molekulával kezdődik. Az emberi szervezetben az összes szteroid hormon szintézise szorosan összefüggő kémiai reakciók sorozata.

A progeszteron köztitermékként működhet más hormonok szintézisében – néhány reakcióban átalakulhat például ösztrogénné vagy tesztoszteronná.

Érdekes módon ennek a hormonnak az átalakulási termékei nem feltétlenül csak nemi hormonok. Szervezetünk például kortizolt és aldoszteront is termel.

A progeszteron szintézisének helyei az emberi szervezetben:

  • petefészkek (konkrétan a sárgatest)
  • mellékvese
  • központi idegrendszer

Terhesség alatt a progeszteront a placenta is termeli. E szervek sejtjei progeszteront bocsátanak ki a vérbe, ahol az fehérjékhez kötődik: albuminhoz vagy transzkortinhoz. Ebben a formában a vérrel együtt eléri azokat a célszöveteket, amelyekben feladatát teljesítenie kell.

Hogyan ismeri fel azokat a sejteket, amelyekben működnie kell? Nos, ez csak azokra vonatkozik, akiknek van egy speciális molekulája, amely lehetővé teszi a jelek fogadását. Ezt progeszteron receptornak nevezik. Ennek a receptornak a progeszteronmolekula általi stimulálása specifikus változásokat okoz a sejt működésében

Mint fentebb említettük,a szteroid hormonok képződésének összes reakciója összefügg egymással. Hasonló függőség a receptorokra gyakorolt ​​hatásukra vonatkozik.

A progeszteron amellett, hogy saját receptorához kötődik, más hormonok receptoraival is kölcsönhatásba léphet – például az aldoszteronnal és a kortizollal.

A progeszteron pedig a központi idegrendszerben található receptorokhoz való kötődési képességének köszönhetően neurotranszmitterként működhet (az idegrendszer sejtjei között jeleket továbbító molekula). Számos mesterséges progeszteron származék, ha gyógyszerként használják, kölcsönhatásba lép a tesztoszteron receptorral. A progeszteron kölcsönhatása saját receptorával viszont az ösztrogének hatására fokozódik.

Mindezek a függőségek azt jelentik, hogy a progeszteron számos különböző funkciót képes ellátni, és hatása szorosan összefügg az egész szervezet hormonális egyensúlyával

Progeszteron funkciók

  • havi ciklus

A nemi hormonok szintjének változását a menstruációs ciklus során a petefészkek aktivitásának változása határozza meg az adott fázisban.

A follikuláris fázisban megtörténik a petefészek tüszőinek fejlődése és azok közül az egyik kiválasztása, amelyből az ovuláció során felszabadul a petesejt. A ciklus ezen szakaszában a progeszteron szintje alacsony marad, és a petefészkek hormonális aktivitása főként ösztrogéntermelés. A progeszteron felszabadulás kezdete az ovuláció elején következik be, és ez az egyik jel, amely elindítja a tojás felszabadulását.

Az ovuláció után a tüsző, amelyből ez a sejt származik, sárgatestté alakul. Ez a szerkezet felelős a progeszteron intenzív termeléséért a ciklus luteális fázisában. Felszabadulását szigorúan más hormonok szabályozzák – itt a legfontosabb szerepet az agyalapi mirigy által termelt luteinizáló hormon (LH) játssza.

A megtermékenyítés megtörténtekor a béta-hCG (korionos gonadotropin) a legfontosabb szabályozó funkció mindaddig, amíg a progeszterontermelést át nem veszi a méhlepény.

A progeszteron legfontosabb feladata a méh felkészítése az embrióbeültetésre. Rajta keresztül a nyálkahártya megvastagodik és növekszik, nő a vérellátása és felhalmozódik a tartalék tápanyagok

A progeszteron a méhnyak nyálkahártyájára is hatással van, ami megvastagodik és csökkenti a spermiumok permeabilitását.

Ha egy nő nem esik teherbe, a sárgatest sorvadása körülbelül 10-11 nappal az ovuláció után kezdődik. A progeszteron szintje is csökkenni kezd. Túlzott nyálkahártyaa méh hámlik – így jön létre a menstruációs vérzés.

  • terhesség

A progeszteron a „terhesség gondozójaként” működik – elősegíti a megtermékenyítést, lehetővé teszi az embrió beültetését a méhbe, és lehetővé teszi a terhesség megfelelő fenntartását. A terhesség első 2-3 hónapjában tesztoszteron termelés megy végbe a sárgatestben. Ezt a funkciót ezután a csapágy veszi át

A progeszteron elősegíti az embrió beültetését a megfelelően előkészített méhnyálkahártyába. Terhesség alatt temporálisnak nevezik, és a placenta anyai részét képezi. Rekonstrukciója lehetővé teszi, hogy az embrió tápanyagokhoz jusson.

A progeszteron a méhizomzat fokozatos növekedését is lehetővé teszi, és csökkenti annak összehúzódását, így lehetővé válik a terhesség bejelentése

Más hormonokkal együtt nagyon fontos immunfunkciója is van - lehetővé teszi az anya immunrendszerének túlszabályozását, hogy a magzati szöveteket ne ismerjék fel idegenként

A terhesség alatt a progeszteron révén számos fontos élettani változás következik be az anya szervezetében. Az ehhez az állapothoz való alkalmazkodás gyakorlatilag minden szervre kiterjed.

A progeszteron stimulálja a légzőközpontot, ami lehetővé teszi a megnövekedett oxigénigény fedezését. Ennek köszönhetően az egész test simaizomzata is ellazul.

Míg a nemi szervekben jótékony jelenség, addig a gyomor-bél traktus esetében lassabb periszt altikához és székrekedésre való hajlamhoz vezet. A progeszteron a terhesség korai szakaszában a hányingerre és hányásra való hajlamért is felelős.

Viszont a hipotalamuszban lévő hőszabályozó központra gyakorolt ​​hatása állandó testhőmérséklet-emelkedést okozhat. A progeszteronszint hirtelen csökkenése a terhesség vége felé valószínűleg az egyik olyan tényező, amely beindítja a szülést.

  • mellmirigyek

A progeszteron serkenti az emlőmirigyek fejlődését azáltal, hogy hatással van a mirigy alveolusaira és a kivezető csatornák hámjára. A progeszteron aktivitása az emlőben szorosan összefügg az ösztrogének aktivitásával – ezek növelik a progeszteron receptorok számát

Terhesség alatt a progeszteron, az ösztrogén és a prolaktin együttműködése lehetővé teszi a mellmirigyek laktációhoz való alkalmazkodását. A progeszteron a menstruációs ciklus során az emlők szerkezetének időszakos változásaiért is felelős tényezők egyike

A progeszteron és receptorainak szerepe az emlőrák kialakulásában és kezelésében továbbra is számos kutatás tárgya.Egyes progeszteron-származékok, ha gyógyszerként alkalmazzák (például hormonpótló terápia során), növelhetik ennek a ráknak a kockázatát.

A progeszteron receptorok jelenléte az emlőráksejtek felszínén a hormonterápiára adott jó válasz esélyét jelzi. A progeszteron közvetlen hatása a mellrák kialakulására nem bizonyított.

A kutatás ezen a területen meglehetősen nehéz, mivel a mellszövetet egyszerre sok hormon befolyásolja. A progeszteron egyértelmű szerepének megállapítása sok éves tudós munkáját követeli meg.

  • központi idegrendszer

A progeszteron egyik leglenyűgözőbb funkciója a központi idegrendszerben kifejtett aktivitása. Nem minden mechanizmusa ismert teljesen.

Köztudott, hogy a progeszteron neurotranszmitterként – azaz információszállítóként – működhet az idegsejtek között. Fellépése különösen fontosnak tűnik a szexuális viselkedés és a szexuális vágy szabályozásának területén.

Számos tudományos kutatás is rámutat a progeszteron neuroprotektív szerepére. Alapja, hogy megvédi az idegsejteket a károsodástól és fokozza azok regenerációs képességét.

A progeszteron jelentőségét az agyműködés más területein még mindig vizsgálják: tanulás, információk emlékezése, függőségek és érzelmek átélése. A progeszteronszint szülés utáni hirtelen csökkenése jelenleg a szülés utáni depresszió egyik oka lehet.

  • metabolikus hatás

A progeszteron azáltal, hogy képes kölcsönhatásba lépni a test különböző receptoraival, számos további funkciót is ellát.

A progeszteronnak az aldoszteron receptorhoz való kötődése a vizelet mennyiségének növekedését okozza, ami víz- és nátriumionok elvesztésével jár.

A progeszteron szénhidrát-anyagcserére gyakorolt ​​hatása magában foglalja a glukagon (a vércukorszintet növelő hormon) szintézisének fokozódását és az inzulin hatásának gyengülését

A progeszteron a testhőmérséklet perovulációs emelkedéséért is felelős. Az 5-alfa-reduktáz enzim blokkolásával a progeszteron gátolja a tesztoszteron aktív formájának (dihidrotesztoszteron - DHT) termelődését. Másrészt a progeszteron receptorok jelenléte a csontokban lehetővé teszi azok átalakulásának szabályozását.

Normál progeszteronszint. A progeszteron hiányának és feleslegének okai

  • Normál progeszteronszint

A progeszteron koncentrációja nőkben a menstruációs ciklus korától és fázisától függően változik.

A follikuláris fázisban a legalacsonyabb - általában 1 ng/ml alatt.

Az első koncentrációnövekedés a perovulációs periódusban következik be – ekkor eléri a körülbelül 2 ng/ml-t

A luteális fázisban a progeszteront intenzíven termeli a sárgatest. Koncentrációja az ovulációt követő 9. napon éri el maximális értékét. Általában 10-20 ng/ml tartományban van.

A pubertás előtti lányoknál és a posztmenopauzás nőknél a termelődő progeszteron mennyisége sokkal alacsonyabb.

Koncentrációja viszont magas a terhesség alatt – 11 és 120 ng/ml között mozoghat

A terhesség alatti nagyon alacsony progeszteronszint összefüggésbe hozható a vetélés kockázatával. A férfiaknál a progeszteron optimális szintje<1 ng/ml.

  • Túl sok progeszteron

Azokon a helyzeteken kívül, amikor a progeszteron szintje fiziológiásan magasabb (terhesség, a ciklus luteális fázisa), számos olyan rendellenesség is előfordul, amelyekben progeszteron túltermelés áll fenn.

Az ilyen állapot gyakori példája a veleszületett mellékvese hiperplázia, amely mindkét nemnél előfordulhat. A betegséget a mellékvese hormonok termelését lehetővé tevő egyik enzim hiánya jellemzi. Az anyagcsere-reakciók végtermékeinek kinyerésének képtelensége miatt az intermedierek – köztük a progeszteron – koncentrációja megnövekszik

A progeszteron magas szintje a hormonálisan aktív daganatok (például a petefészkek) általi termelésének is az eredménye. A túlzott progeszteron másik oka a máj általi lebontás károsodása lehet.

  • Progeszteronhiány

Az orvostudományban sokkal gyakrabban foglalkozunk a progeszteron hiányával. Ennek az állapotnak az egyik oka a sárgatest károsodása (más néven luteális elégtelenség). A sárgatest ekkor túl kevés progeszteront termel, ami a teherbeesés képtelenségét vagy ismétlődő vetélést eredményez.

Vannak tipikus menstruációs rendellenességek és súlyos PMS-tünetek is. Az alacsony progeszteronszint olyan anovulációs ciklusok eredménye is lehet, amelyek nem termelnek sárga testet. Ilyen ciklusok fordulnak elő például policisztás petefészek szindróma (PCOS) során.

A progeszteronhiány az ösztrogén méhnyálkahártyára gyakorolt ​​hatásának relatív fölényéhez vezethet. Az ilyen hormonális egyensúlyhiány endometriális hiperpláziát okozhat, és növelheti a rák kockázatát.

Progeszteron mint gyógyszer

Progeszteron és mesterségesen előállított származékai, valamint kölcsönhatásba lépő anyagokprogeszteron receptorral, a nőgyógyászat és a szülészet számos területén alkalmazzák. Alkotói lehetnek fogamzásgátlóknak, hormonpótló terápiában használt gyógyszereknek, és néha a koraszülés megelőzésére is.

  • Vetélés megelőzése

Azoknál a betegeknél, akiknél a visszatérő vetélést a sárgatest meghibásodása okozza, időnként progeszteront alkalmaznak az újabb terhesség elvesztésének kockázatának csökkentésére.

  • Korai szülés

A progeszteront vaginálisan adják be a korai méhösszehúzódások kezelésére. A koraszülés kockázata esetén történő alkalmazására vonatkozó klinikai vizsgálatok eredményei azonban nem egyértelműek

  • Nem ovulációs ciklusok

A nem ovulációs ciklusokat a petesejtek felszabadulásának hiánya jellemzi, ami a sárgatest termelődését eredményezi. Ilyen helyzetekben javasolt a természetes úton elő nem képződő progeszteron pótlása

  • Hormonpótló terápia

A progeszteront és származékait a whormone helyettesítő terápiában használják a túlzott ösztrogén hatások ellensúlyozására, amelyek kóros endometrium hiperpláziát okozhatnak. Ez a fajta védelem nem szükséges olyan betegeknél, akik korábban méheltávolításon estek át. A kombinált ösztrogén-gesztagén helyettesítő terápia legsúlyosabb mellékhatása a mellrák fokozott kockázata.

  • Endometrium hiperplázia, kóros méhvérzés, endometriózis

A progeszteron nagyon hatékonyan gátolja és megszünteti a méh nyálkahártyájának jóindulatú növekedését. Származékait intermenstruációs vérzések, erős és fájdalmas menstruációk, valamint endometriózis kezelésére használják.

  • Fogamzásgátlás

A mesterségesen előállított progeszteron származékokat a termékenységet gátló készítményekben használják (önmagában vagy ösztrogénekkel kombinálva). Úgy fejtik ki hatásukat, hogy gátolják az ovulációt, valamint növelik a méhnyak nyálka sűrűségét, ami megakadályozza a spermiumok behatolását.

A progeszteron receptort befolyásolni képes anyagokat ún. sürgősségi fogamzásgátlás. Ilyen például az uliprisztál (uliprisztál-acetát), amely több nappal késlelteti az ovulációt. A szexuális aktus utáni bevétel megakadályozza a terhességet.

  • Progeszteronteszt

A progeszteron említésre méltó felhasználási területei közül az utolsó az ún progeszteron teszt. Attól függprogeszteront nem terápiás célból, hanem diagnosztikai módszerként kapott. Ez a teszt a menstruáció elmaradásának okának ellenőrzésére szolgál. A teszt abból áll, hogy a beteg több napig progeszteront szed, majd abbahagyja.

Ha a kezelés abbahagyása után menstruációs vérzés lép fel, a teszt pozitív. Bizonyítja a petefészkek megfelelő ösztrogéntermelését és a méh nyálkahártyájára gyakorolt ​​megfelelő hatását. Ebben az esetben az amenorrhoeát valószínűleg anovulációs ciklusok és másodlagos luteális elégtelenség okozza.

A negatív teszteredmény a menstruációs vérzés hiánya a progeszteron kezelés abbahagyása után. Ennek különböző okai lehetnek: ösztrogénhiány, a hipotalamusz-hipofízis-petefészek endokrin tengelyének rendellenességei, a méhnyálkahártya nem reagál a változó hormonszintekre, vagy a menstruációt megakadályozó, veleszületett szaporítószervi rendellenességek

A szerzőrőlKrzysztof BialaziteA krakkói Collegium Medicum orvostanhallgatója, aki lassan belép az orvosi munka állandó kihívásainak világába. Különösen érdekli a nőgyógyászat és a szülészet, a gyermekgyógyászat és az életmódgyógyászat. Az idegen nyelvek, az utazás és a hegyi túrázás szerelmese.

Olvasson további cikkeket a szerzőtől

Kategória:

Terhesség