Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

A harag olyan érzelem, amely nagy izgatottsággal jár, és reakció többek között a személyes határ átlépésére, a szükségletek fenyegetésére vagy a kudarcra. Nem jó vagy rossz érzelem, az érzelmi egyensúlyról mindenképpen beszélni kell. Tudd meg, mi a harag, és hogyan kezeld!

A haragolyanérzelem , amely azt mutatja, hogy valami nem jó nekünk, veszélyezteti a jólétünket és mozgósítja az erőt a kezeléshez a kedvezőtlen helyzet. A saját érzelmeinek figyelmen kívül hagyása vagy az érzelmek kontrollálása, amelyeket úgy értelmezünk, mint azok elfojtását, gyakran értékes készségnek tekintik. Azonban ha úgy teszünk, mintha semmit sem éreznénk, annak semmi köze az élettel való elégedettséghez és a személyes fejlődéshez – a harag az egyik alapvető érzelem, amellyel a természet felruházta bennünket. Az örömhöz vagy a szomorúsághoz hasonlóan intenzív és meglehetősen rövid életű reakció egy adott ingerre. Meglehetősen meggondolatlanul váltja ki – megkerüli az „agy racionális részét”, és egyenesen a test reakciója felé halad.

Fontos észben tartani, hogy a harag nem egyenlő az agresszióval, és annak kimutatása és megélése ugyanolyan fontos, mint az érzelmei többi részének átérezése. Hány ember és hány kiváltó ok, annyi intenzitású a harag. Függetlenül attól, hogy enyhe irritációt, frusztrációt, haragot vagy akár gyűlöletet tapasztalunk, ezekre az állapotokra ugyanazok a törvényszerűségek vonatkoznak, mint a többi érzelemre, vagyis egy ingerre adott reakció eredményeként jön létre, a legnagyobb mértékig fokozódik és csendbe esik.

Emlékeztetni kell arra, hogy az úgynevezett „negatív” érzelmek átélésének lehetősége az emberi mentális struktúra szükséges eleme

Hogyan fejezzük ki a haragot?

Leggyakrabban a harag három módon fejeződik ki:

  • agresszíven- támadáshoz kapcsolódó reakciók, például fizikai vagy verbális, amelyek ennek következtében túllépik mások határait;
  • passzívan- elfojtással járó reakciók, az érzelmek figyelmen kívül hagyásának kísérlete; általában nagy kényelmetlenség érzésével járnak együtt, de nem vezetnek a fennálló helyzet megváltoztatására irányuló intézkedések megtételéhez;
  • határozottan- a reakció általában a leghatékonyabb a felsoroltak közül, de gyakran további képzést igényel, ami abból áll, hogy haragot fejez ki, utal az Ön igényeire és érzelmeire a címzett éshatárait nem sérti.

A harag, a kulturális normáktól, az életkortól vagy a családi otthon normáitól függően, eltérő mértékben elfogadott társadalmilag. Ezért van olyan gyakran nehéz megmutatnunk. A kisgyermekek gyakran hallják például: „Ne haragudj! Légy udvarias!” Amikor olyan jelzést kapnak, hogy nem kívánatos az elégedetlenség vagy a harag kimutatása. És így megtanuljuk elfojtani a haragot, vagy éppen ellenkezőleg, egyáltalán nem tartjuk magunkban a haraggal járó affektusokat, amelyek objektíve triviális okokból „kirobbannak” az ellenőrzés alól, megzavarva a kényes érzelmi egyensúlyt. A harag átélésének és kimutatásának képtelensége az élet számos területére negatívan hat, megzavarja a pszichofizikai jólétet. Idővel elveszítjük azt a képességünket, hogy elolvassuk, amit érzünk, és ez romboló hatásúvá válik, ami tagadást vagy agressziót okoz. Paradox módon azáltal, hogy megvédjük magunkat a nem kívánt érzelmektől, segítjük őket, hogy uralják életünket. Az érzelmi egyensúlyhiány okoz feszültséget, bonyolítja a társas kapcsolatokat vagy pszichoszomatikus betegségeket okoz.

Mire való a harag?

A harag természetes válasz a fenyegetettség érzésére. A válságban kialakult harag az, ami erőt ad, és arra késztet, hogy harcoljunk vagy meneküljünk. Egy heves düh epizód kétségtelenül magas energiaköltséggel jár, mert olyan mechanizmusokat aktivál a szervezetben, amelyek biológiai szinten megmentik életünket. Gyakran előfordul, hogy egy-egy heves düh epizód után a fáradtság mind fizikai, mind lelki szinten érezhető, de megkönnyebbülés vagy „megtisztulás” érzése is kíséri.

A harag gyakran annak a jele, hogy valaki túllépte a határunkat , gyakran társul az igazságtalanság érzésével vagy egy korábban elfogadott szabály megszegésével. A harag hajlamos akkor támadni, amikor akadályba ütközünk valami számunkra fontos elérése útjában. Éppen ezért, amikor a haragról gondolkodik, arra biztatlak, hogy nézze meg azokat az értékeket, amelyekben hiszünk, és melyek azok, amelyek megsértése okozza ezt a haragot. Többek között megvédi szükségleteinket és vágyainkat, ha azokat külső tényezők vagy saját magunk fenyegetik.

A harag természetes állapot, és beszélni róla és kimutatni értékes készség . A szocializáción keresztül megtanuljuk elnyomni az érzelmeket, beleértve a haragot is, azt gondolva, hogy ez egy módja annak, hogy kordában tartsuk őket. Hosszú távon kiderül, hogy az érzelmi állapot kontrollálása, befolyásolása csak akkor lehetséges, ha felismerjük az érzelmeket, képesek vagyunk azonosítani és adekvát módon kifejezni azokat. Ha azonban azt látjuk, hogy a harag nem megfelelő a helyzethez, az nem szolgál minket, és érdemes a kapcsolatainkon dolgozni.rajta.

Az érzelmek elfojtása és kontrollálatlan kitörése egyaránt destabilizálja pszichofizikai állapotunkat.

A harag értékes információ forrása önmagunkrólMikor, mit és milyen mértékben haragszunk, sokat elárul szükségleteinkről, elvárásainkról, önrendelkezésünkről és önmagunkról. elfogadás. Ez az érzelem figyelmeztető jelzés lehet a fenyegetésről, a bizonytalanságról vagy a határaink átlépéséről. Ha képes olvasni a düh első jeleit, könnyebben felismeri, miben ért egyet, és mi az, ami összhangban van az értékeivel. Ennek oka általában a bántottság, a csalódottság, a félelem érzése. Érdemes észben tartani, hogy bármennyire is tudjuk ma kezelni a haragunkat, az a mi döntésünk, hogy mit kezdünk vele, és milyen következtetéseket vonunk le abból, amit rólunk mond. Hasznos lehet válaszolni arra a kérdésre, hogy milyen gondolatok jelennek meg gyakrabban a fejedben: "Te, ő, ő, ez feldühít" vagy "dühös vagyok"? Emlékeznünk kell arra, hogy még ha az érzelmeket kiváltó inger külső is, az érzelem a miénk, és rajtunk múlik, hogy mit kezdünk vele. Azok a mechanizmusok, amelyekről evolúciósan az emberi túlélést hivatott támogatni, nem mindig felelnek meg a mai világnak, ezért érdemes a jelenlegi tudást felhasználni, hogy az érzelmi egyensúlyról gondoskodni tudjunk

Megéri tudni

Hogyan reagál a szervezet a haragra?

Az emberi test sajátos módon reagálhat, ha haragot érez. Megjelennek:

  • gyors légzés;
  • torokszorulás;
  • gyorsított szívverés;
  • intenzív izomfeszültség, amely testremegéshez vezethet;
  • fokozott érzékenység az ingerekre;
  • éberség és hajlam arra, hogy potenciális veszély jeleit keressük;
  • az emésztőrendszer reakciója, pl. nyomásérzés a gyomorban;
  • olyan attitűd, amely azt mutatja, hogy készen állsz a harcra vagy a menekülésre.

Mit tegyünk, ha a harag pusztítóvá válik?

Az érzelmek megjelenése meglehetősen meggondolatlan. Ha azonban lépéseket teszünk annak érdekében, hogy segítsük a testet energiájának kimerítésében, és/vagy megnyugtatjuk a testet és az elmét, kidolgozhatunk egy konstruktív módszert a harag lehűtésére. Ha azt észleli, hogy a harag kezd destabilizálni az életét, vagy közeledni kezd az agresszív viselkedéshez, érdemes többféle technikát alkalmazni:

1. Tegyen lépéseket , hogy segítsen enyhíteni a haraggal járó érzelmi feszültséget. Próbáljon ki különböző típusú fizikai tevékenységeket, és keresse meg az Ön számára legmegfelelőbb tevékenységet. Rendszeres termesztésa sportolás, de az olyan tevékenységek is, mint a kertészkedés, segítenek csökkenteni a feszültséget, elősegítik a harag tudatos kifejezését és minimalizálják a túlzott kitörés kockázatát. A fizikai aktivitásnak megvan az az előnye is, hogy ha ad hoc módon alkalmazzák olyan helyzetben, ahol nehezen kontrollálható vagy nem megfelelő a harag, akkor megnő az esélye annak, hogy olyan viselkedést alkalmazzanak, amely nem lépi túl valaki más határait. Ha azonban általában nehezen mutatjuk ki haragunkat, érdemes kipróbálni a biztonságos kifejezésmódokat, hogy szabadon átélhessük. Hasznos lehet olyan helyet találni, ahol szabadon kiabálhat vagy sírhat.

Az egyszerű módszerek, mint például az újság tépése vagy levélírás arról, hogy mi dühít fel minket és miért, előjátéka lehet a tanulásnak és az irritáció vagy harag megszelídítésének.

2. Próbálj megnyugodniAmikor csak lehetséges, érdemes lassítani életed ütemét és megvizsgálni a haragodat. Nem az a lényeg, hogy elnyomjuk, vagy úgy teszünk, mintha nem létezne, hanem az, hogy tudatosan érezzük. Javasolom, hogy próbáljon ki egy egyszerű technikát: feküdjön le vagy üljön kényelmesen, egyenesítse ki a lélegzetét, és nézze meg, mi történik a testével, hol érez dühöt. Ellenőrizze, hogy gyorsabban ver-e a szíve, és van-e nyomás vagy fájdalom valamelyik helyen. Hagyja, hogy ez a tudás segítsen azonosítani haragját. Ez különösen olyan helyzetekben lehet hasznos, amikor nehezen tudja megnevezni, amit érzel, vagy saját érzelmeit megkülönbözteti.

3. Próbálja relaxációs technikák . Ha problémája a harag túlzott és nem megfelelő kifejezése, próbáljon ki olyan relaxációs technikákat, amelyek rendszeresen csökkentik az érzelmi feszültséget. Számos lehetőség kínálkozik: légzőgyakorlatok, autogén tréning, amely az izmok minden részének egyenkénti megfeszítéséből áll, meditációs vagy mindfulness technikák. Rengeteg irodalom és relaxációs technikákat tanító műhely áll rendelkezésre, és mindenki találhat magának valamit.

4. Dolgozzon a kommunikációnHa képes beszélni érzelmeiről, szükségleteiről és elvárásairól, növeli annak esélyét, hogy tudatosan dühös lesz, és nem eszkalál olyan helyzeteket, amelyek fenyegetést jelenthetnek vagy átléphetik a határait. Dolgozhatsz a környezettel való kommunikáció útján workshopokon, interperszonális tréningeken, de a terápia során is. Függetlenül attól, hogy melyik módszer lesz megfelelő az Ön igényeinek, érdemes egy pillanatra áttekinteni saját kommunikációs szokásaira.

5. Személyes fejlesztő csoportokban, támogató csoportokban való részvételAz ilyen típusú órákon szakember felügyelete mellett biztonságosan dolgozhat ki új stratégiákat,szélesítse belátását érzelmeinek szférájába, és tapasztalatokat cseréljen más résztvevőkkel.

6. Agressziót helyettesítő tréningEz az ajánlat azoknak az embereknek szól, akiknél a harag kifejezése agresszív viselkedést eredményez. Ez a módszer erősíti a saját impulzivitás kontrollálásának képességét, és fejleszti a proszociális viselkedést. Az 1970-es évek óta használják, és hatása az agresszív viselkedés korrekciója.

7. PszichoterápiaAmikor a haraggal való önálló munkavégzés nem hozza meg a várt eredményt, érdemes elgondolkodni az önmagadon végzett munka mélyebb formáján, azaz a terápián. Gyakran előfordul, hogy az érzelmekkel kapcsolatos nehézségeket, beleértve a haragot is, egy terápiás irodában oldják meg. A terapeutával végzett rendszeres munka, az érzelmi problémák okainak feltárása és szembenézése javíthatja az érzelmi működést, a társas kapcsolatokat és a mindennapi élet minőségét.

Fontos

Ismerd meg haragodat

A nyugalom pillanataiban érdemes elemezni a harag korábbi tapasztalatait. Fontos azonban emlékeznünk arra, hogy nem az esetleges sérelmeken és igazságtalanságokon való időtöltésről van szó, hanem a saját haragunkat irányító személyes/egyéni mechanizmusok megértéséről.

Amikor a tudatos tapasztalatról gondolkodunk, érdemes feltenni magunknak néhány kérdést:

  • Mitől vagyok dühös? Mi a triggerem?
  • Hol kezdek dühös lenni a testemben?
  • Milyen reakció lehet a testemben a közelgő harag figyelmeztető jele?
  • Milyen gondolatok és viselkedések kapcsolódnak a haraghoz?
  • Milyen intenzív - 1-től 10-ig terjedő skálán - általában dühös vagyok?
  • Hogyan mutatja ki könnyen a haragját egy 1-től 10-ig terjedő skálán?
  • Ha dühös vagyok, el akarom rejteni, vagy a következményektől függetlenül intenzíven mutassam?
  • Milyen igények állnak a haragom mögött?
  • Hogyan hat a harag a kapcsolatomra?

A harag kezelése valójában az a képesség, hogy egy adott helyzetben azonosítsuk, megnevezzük, mire akar figyelmeztetni, és mire kell mozgósítani. Ha a figyelmeztetést helyesen tudjuk elolvasni, megfelelő lépéseket tehetünk a számunkra kedvezőtlen helyzet megváltoztatására.

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória:

Pszichológia