- Nyelőcső visszér: tünetek
- Nyelőcső visszér: diagnózis
- Nyelőcső visszér: kezelés
- Nyelőcső visszér és májcirrhosis
A nyelőcső varix nagyon veszélyes állapot. Belső vérzésként nyilvánul meg, ami akár életveszélyes is lehet. A kezelés csak kórházi körülmények között lehetséges. A nyelőcső visszér májbetegségek, leggyakrabban cirrhosis következtében alakul ki.
Hogyan alakulnak ki a nyelőcső visszerek ? Működésképtelen – A máj zsíros vagy fibrotikus erei nem tudnak megbirkózni a véráramlással. Tehát a nyomás a portális vénában megemelkedik, és a has zsigeri szerveiből a májba juttatja a vért, ahonnan a szívbe kell jutnia. Ha a máj hibás, az azt megkerülő vér az ún a kollaterális keringés vénái, beleértve a nyelőcső vénáit is. Ezek - nem ilyen nagy mennyiségek szállítására alkalmasak - kitágulnak, nyúlnak. Elgyengülnek, törékennyé válnak, könnyen eltörnek, majd vérzik. A beteg ember akkor veszi észre, hogy valami nincs rendben, gyakran csak akkor, amikor erősen vérezni kezd, bár az első jelek már korábban megjelenhettek.
Nyelőcső visszér: tünetek
A nyelőcső visszér tünetei lehetnek kátrányos (sötétvörös vagy akár fekete) széklet, vérfoltos hányás. Leggyakrabban azonban a beteg hirtelen és erősen hány vért, vagy fájdalom nélkül fedez fel végbélvérzést. A sokk jelei azonban megjelenhetnek a vérveszteség következtében: gyengeség, sápadt, nyirkos és hideg bőr, alacsony vérnyomás, szapora légzés és szívverés, végül tudatzavar. Ez életveszélyes állapot. Belső vérzéses betegen csak kórházi körülmények között lehet segíteni, lehetőleg szakkórházban. Ezért azonnal mentőt kell hívnia.
Nyelőcső visszér: diagnózis
A nyelőcső visszerek létezését csak endoszkópos vizsgálattal lehet megállapítani, mert a vérzés előtt nem okoznak nyilvánvaló tüneteket. Az orvos a gyomor felé nyíló nyelőcsövet a számítógép képernyőjén szemlélve, mert itt alakul ki leggyakrabban a visszér, a betegség előrehaladásának három szakaszában méri fel állapotukat és méretüket. A legmagasabb, harmadik fokozat azt jelenti, hogy a varikózis a nyelőcső lumenének több mint egyharmadát takarja el.
Nyelőcső visszér: kezelés
A betegség diagnózisa azonnali kezeléssel kezdődik, amelyre a diagnosztikai vizsgálat során kerül sor – ez a folytatása. A bevezetett felhasználásávalAz orvos már az endoszkópon keresztül olyan gyógyszert fecskendez be, amely összehúzza és lezárja a varikózisokat. Ezt a módszert szkleroterápiának nevezik, és jelenleg az egyik leggyakrabban alkalmazott nyelőcsővarix kezelésében. A kezelést ezután néhány nap, majd hét, hónap múlva megismétlik, amíg az orvos megállapítja, hogy a vénákban bekövetkezett elváltozások teljesen megszűntek. A kezelés befejezése után a - szükség esetén - visszér injekcióval kombinált diagnosztikai vizsgálatot időszakosan, legalább évente egyszer meg kell ismételni, még akkor is, ha a beteg belső vérzésre utaló tünetet nem észlel. Akár 75% annak a valószínűsége, hogy a varikózisból származó vérzés megismétlődik.
Egy másik módszer ennek a betegségnek a kezelésére a stentek elhelyezése a nyelőcső visszérre - szintén endoszkópos módszerrel -, azaz gumiszalagok, amelyek megfeszítik, csökkentik a véráramlást és ennek következtében eltüntetik őket. A portál és a fő vénák közötti másik vénás kapcsolat sebészeti úton történő irányítása is használatos, amely vért juttat a szívbe.
Meg kell csinálnodA májzsugor és portális hipertónia gyanújában szenvedő betegeknél a máj állapotát és működését értékelő laboratóriumi vizsgálatok sorozatát (ún. májteszt), a portális áramlást ultrahanggal és a nyelőcső varixok állapotát felmérő endoszkópos vizsgálatot kell elvégezni. A tesztek rendszeres megismétlése lehetővé teszi a változások ellenőrzését, és szükség esetén gyors beavatkozást
Nyelőcső visszér és májcirrhosis
Ebben az esetben azonban minden orvosi beavatkozás nem a betegség lényegére, hanem annak tüneteire vonatkozik, mivel a nyelőcső varixokat a portális keringés zavarai okozzák, amiket viszont a máj rendellenes működése okoz. cirrhosis által megnyilvánuló funkció. A májcirrózis hátterében a szervezet mérgezése (az esetek túlnyomó többségében alkoholos alkoholmérgezés), anyagcsere-betegségek (pl. cisztás fibrózis), valamint hepatitis B vírus (HBV) vagy hepatitis C fertőzés állhat. (HCV). A májkárosodás visszafordíthatatlan, de a betegség előrehaladása lassítható vagy megállítható, ha időben megkezdődik a diagnózis és a kezelés.