Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!
A bénulás (bénulás) olyan helyzet, amelyben egy, több izom vagy egy egész izomcsoport működése elveszik. Ez az állapot (főleg, ha a bénulás kiterjedt) jelentősen ronthatja a betegek napi működését, és számos különböző kórkép is előidézheti
Bénulás( bénulás ) a folyamat által érintett izmok mozgási képességének elvesztése
A megfelelő izomműködéstől megfosztott ember nem tud önmagában létezni - elvégre még egy olyan elemi folyamat is, mint a gázcsere felelős az izmokért is, mert a légzőizmok mozgása az, lehetővé teszi a légzést.
A bénulást számos különböző tényező okozhatja, előfordulásáért az élete során elszenvedett stroke és a veleszületett spina bifida is felelős lehet. A bénulás alapjainak diagnosztizálása azért fontos, mert lehetővé teszi az adott beteg számára megfelelő kezelés kiválasztását - egyes esetekben ez lesz a rehabilitáció, más esetekben akár a bénulás feloldása és a beteg korábbi kondíciójának helyreállítása is lehetséges.
Bénulás: okai
A bénulás oka lehet minden olyan betegség, amely megzavarja az ideg- és izomsejtek közötti impulzusátvitelt. A bénulás során egyszerűen nem érik el azokat az idegrendszerből érkező jelek, amelyek az izmokat munkára serkentik.
A szélütés a bénulás leggyakoribb oka – a statisztikák szerint az Egyesült Államokban az ebbe a csoportba tartozó betegségek felelősek az esetek közel 30%-áért. Az izomműködési zavarok másik leggyakoribb oka a gerincvelő sérülése és a sclerosis multiplex A bénulás számos különböző betegség következménye lehet, a fent felsoroltakon kívül a probléma a következő esetekben is előfordul:
- gyermekbénulás
- agybénulás
- perifériás neuropátia
- Parkinson-kór
- amiotrófiás laterális szklerózis
- Spina bifida
- a Guillain-Barre csapatából
- mérgezés (pl. kígyóméreggel vagy más mérgeknek, pl. curare-nak való kitettség következtében)
- fejsérülések
- daganatok és neoplasztikus áttétek az idegrendszerben (különösen azok, amelyek a motoros centrumok és struktúrák közelében találhatókagy vagy gerincvelő)
- Friedreich ataxia
- borreliosis
Bénulás: tünetek
A bénulás során a domináns probléma a motoros tevékenységek végzésére való képesség károsodása. Előfordulhat, hogy a beteg az adott izomzatot használva egyáltalán nem tud mozogni (teljes bénulás), vagy erre jelentősen korlátozottan képes (részleges bénulás) A bénulás nem csak mozgászavarral jár. A bénult beteg érzése is csökkent, egyes betegek bizsergést vagy zsibbadást tapasztalhatnak. További problémák, amelyek a bénulás következtében jelentkezhetnek (főleg, ha a test alsó felét érinti):
- vizelet inkontinencia
- széklet inkontinencia
- szexuális diszfunkció (pl. impotencia)
Bénulás: típusok
A bénulás legegyszerűbb felosztása az, hogy lokálisak (például csak az arc vagy annak része, vagy egy kéz) vagy általánosak. A bénulás lehet tartós, visszafordíthatatlan, de átmeneti is – ez utóbbiról van szó például az arcideg bénulása esetén. A bénulás az ő tartományukra is kiterjed, ezért a következők különböztetik meg:
- monoplegia : az egyik végtag bénulása
- hemiplegia : a test egyik oldalához tartozó felső és alsó végtag bénulása
- bénulás : mindkét alsó végtag bénulása, esetleg a medenceterület struktúráinak bénulásával együtt
- tetraplegię (más névenquadriplegia ): quadriplegia
A következő osztályt a következőkkel különböztetjük meg:
- spasztikus bénulás : a központi idegrendszer motoros tevékenységeit irányító struktúrák károsodásával jár, fokozott izomtónussal, kóros reflexekkel, de izomsorvadás nélkül,
- petyhüdt bénulás : az izmokat impulzusokat szállító idegek károsodása okozza, petyhüdt bénulás esetén az izomtónus csökken, a reflexek megszűnnek, és idővel a beteg izomzatot fejleszt sorvadás .
Bénulás: diagnosztika
A bénulás olyan tünet, amelynek okát feltétlenül azonosítani kell. Példa erre a központi idegrendszer ischaemiájával kapcsolatos állapotok: a hemiplegia egy kisebb stroke megnyilvánulása lehet, és spontán módon (idővel) megszűnik. Ha ilyen típusú problémát tapasztal, olyan kezelést kaphat, amely segít megelőzni egy kiterjedtebb agyvérzést a jövőben.A bénulás diagnózisának alapja egy orvosi vizsgálat - mind szubjektív (kórtörténeti), mind fizikai vizsgálat. Utóbbi esetében a legfontosabb tényező a neurológiai vizsgálat, melynek során többek között a reflexek, azt is ellenőrzik, hogy a betegnek vannak-e érzékszervi zavarai A bénulás diagnosztikájában természetesen alkalmazzák a képalkotó vizsgálatokat, mint a számítógépes tomográfia (CT) vagy a mágneses rezonancia képalkotás (MRI). A szabványos röntgenfelvétel is hasznos, mivel például sérülés után gerinctöréseket mutathat ki, ami a gerincvelő folytonosságának megsértését vagy nyomást (pl. csonttöredékek) eredményezhet. ezt a szerkezetet. A diagnosztikai folyamat kiegészítéseként elektrofiziológiai teszteket, például elektromiográfiát (EMG) alkalmaznak. A betegek laboratóriumi vizsgálatokon is átesnek, ezek terjedelme a bénulás feltételezett etiológiájától függ (pl. Guillain-Barre-szindróma gyanúja esetén lumbálpunkciót alkalmaznak, melynek során az agy-gerincvelői folyadékot felmérésre gyűjtik) gerincvelő, lehetőség van a következtet a károsodás helyére a beteg által bemutatott tünetek alapján:
- az összes végtag bénulása bénulással vagy a légzőizom működésének károsodásával - esetleg sérülés a gerincvelő C1-C4 szintjén,
- alsó végtag bénulása a könyökhajlítás lehetőségével és (esetleg) a kezek ujjainak mozgatásával - trauma a gerinc C7 szintjén,
- a felső végtagok funkciója megmaradt a test alsó felének bénulásával - gerincsérülés a T2-T12 szegmensben,
- az alsó végtagok mobilitási zavara (a csípő, térd és láb mozgási zavarai): trauma az L1-L5 szegmensben
Bénulás: kezelés
A bénulás problémája, amint azt korábban említettük, leggyakrabban a stroke-hoz kötődik. A bénult betegek motoros aktivitásának javítása rendszeres rehabilitációval lehetséges. Ilyenkor jó eredmények érhetők el az idegrendszer plaszticitásának jelenségének köszönhetően - a terhelés hatására az agy egyes központjai új funkciókra tehetnek szert, aminek következtében a páciens számára lehetséges mozgásterjedelem növekedni fog. Olyan helyzetben, amikor a beteg bénulása tartós, rendelkezésre állnak olyan eszközök, amelyek a mozgásképességét javítják, mint például speciális kerekesszékek vagy ún. járókeretek (a páciens számára optimális eszköztípus a fogyatékosság mértékétől függ). Nagyon fontos a drasztikus betegek számáramozgáskorlátozottság (pl. tetraplegiával kapcsolatos), figyeljen a krónikus immobilizáció következményeire. Ide tartoznak a nyomási fekélyek, amelyek kialakulásakor nehezen kezelhetők és hosszú ideig fennállnak. Ennek ellensúlyozására nem szabad megfeledkezni a bénult beteg testhelyzetének gyakori változásáról, illetve a krónikus sebek megelőzésében a speciális felfekvés elleni matracoknak is nagy szerepük van.Amint már említettük, a bénulások egy része átmeneti, és viszonylag könnyen megoldható a beteg által tapaszt alt probléma - igen, például Guillain-Barre szindróma esetén, ahol a bénulás enyhülhet az immunglobulinok intravénás beadása után a betegnek.