A Cushing-szindróma (SC) vagy hiperkortizolizmus egy tünetegyüttes, amely hormonális rendellenességekhez kapcsolódik, amelyekben a mellékvesekéreg túlzott mennyiségű kortizolt termel. Mik a Cushing-szindróma okai és tünetei? Hogyan kezelik a hiperkortizolizmussal küzdő embereket?

Tartalom:

  1. Cushing-szindróma – okai
  2. Cushing-szindróma – tünetek
  3. Cushing-szindróma - diagnózis
  4. Cushing-szindróma – melyik orvos?
  5. Cushing-szindróma - kezelés

Cushing-szindróma , egyébkénthiperkortizolizmusvagyprimer hyperadrenocorticism , lefolyású betegség amelyek közül a mellékvesekéreg túlzott mennyiségben választ ki szteroid hormonokat, azaz glükokortikoszteroidokat. A következmény a szervezet számos rendszeréhez kapcsolódó összetett tünetek. A Cushing-szindrómát leggyakrabban 20 és 50 év közötti embereknél diagnosztizálják.

Cushing-szindróma – okai

A Cushing-szindrómának két formája van: ACTH-függő és ACTH-független. Az első esetben a Cushing-kórt a Cushing-kór okozza. Ennek a betegségnek a lényege az agyalapi mirigy hormon - a kortikotropin (ACTH) - fokozott szekréciója, ami viszont serkenti a mellékvesekéreg kortizol kiválasztását. A Cushing-szindróma kialakulását befolyásolhatja az agyalapi mirigyen kívüli daganatból (pl. karcinoid, timoma, hasnyálmirigy- és pajzsmirigydaganat) származó ectopiás ACTH-szekréció szindróma.

ACTH-független formában mellékvese daganat, hipofízis adenoma vagy mellékvese hiperplázia jelenléte lehet az oka a túlzott kortizolnak a szervezetben.

A Cushing-szindróma másik oka lehet a glükokortikoid gyógyszerek, például a prednizon és a prednizolon alkalmazása. Ezeket a gyógyszereket többek között a következők kezelésére használják: asztma és rheumatoid arthritis

Cushing-szindróma – tünetek

JellemzőCushing-szindróma tüneteia cushingoid elhízás: a felsőtest elhízása (a karok és lábak soványak), zsír felhalmozódása a karok között (ún. bivalynyak ), kerek, telt arc, az ún holdarca.

Ezenkívül a betegség során a következők figyelhetők meg:

1. Bőrelváltozások

  • arcvörösség
  • akne
  • bőrfertőzések
  • striák a has, a comb és a bőrönmell
  • vékony bőr, amely hajlamos zúzódásokra

2. Csontváz és izombetegségek

  • csontfájdalom vagy érzékenység
  • hátfájás, ami a mindennapi tevékenységek során jelentkezik
  • bordák és gerinctörések (amit a csontok elvékonyodása okoz)
  • gyenge izmok

3. Mentális változások

  • depresszió
  • szorongás
  • viselkedésváltozások
  • fáradtság

A Cushing-szindrómás nők gyakran küzdenek túlzott szőrrel az arcon, a nyakon és a mellkason, valamint a hason és a combon. Menstruációs ciklusuk rendszertelenné válik vagy leáll.

Másrészt a Cushing-szindrómás férfiak a normálisnál kisebb szexuális vágyat tapasztalhatnak, és még impotenciával is küzdhetnek.

Cushing-szindróma - diagnózis. Honnan ismerhető fel a Cushing-szindróma?

A kezdeti diagnózis felállítható a kórelőzmény (ekkor az orvos általában megkérdezi a pácienst, hogy szed-e glükokortikoidot) és fizikális vizsgálatok alapján.

Ezután laborvizsgálatokat és hormonvizsgálatokat végeznek:

  • szabad kortizol kiválasztása a vizeletben
  • alacsony dózisú dexametazon gátlási teszt
  • késő esti kortizol koncentráció a nyálban
  • kortizol cirkadián ritmus - éjféli kortizol koncentráció
  • dexametazon 2 mg gátlási teszt
  • ACTH koncentráció mérése
  • CRH stimulációs teszt

A végső diagnózis a képalkotó vizsgálatok (számítógépes tomográfia és mágneses rezonancia képalkotás az agyalapi mirigy és a mellékvese felmérésére) után történik.

Cushing-szindróma – melyik orvos fogja diagnosztizálni a betegséget?

Cushing-szindróma gyanúja esetén keressen fel endokrinológust

Cushing-szindróma - kezelés

A Cushing-szindróma kezelése az okától függ. Ha a betegséget kortikoszteroidok alkalmazása okozza, a gyógyszer adagját fokozatosan csökkenteni kell orvos felügyelete mellett. Ha a gyógyszeres kezelést nem lehet abbahagyni, az orvosnak folyamatosan ellenőriznie kell a beteg egészségi állapotát.

Ha a Cushing-szindróma az ACTH hormon túlzott felszabadulása (Cushing-kór) eredménye, általában mindkét mellékvese eltávolításra kerül. Műtét után helyettesítő terápiára lehet szüksége, amelyet egész életében folytatnia kell.

Ha a daganat nem távolítható el, általában a kortizol felszabadulását gátló gyógyszereket használnak.

Kategória:

Egészség