A koponyaidegek bénulása egyetlen koponyaideget és közülük többet is érinthet. A koponyaidegek károsodását többek között az okozhatja ízérzési zavarok, de a nyak mozgáskorlátozottsága vagy halláskárosodás is. Tehát milyen tüneteknek kell az agyideg-bénulás gyanújához vezetniük, és neurológushoz kell fordulnunk?

A koponyaidegek bénulásaa 12 agyidegpár bármelyikét érintheti, míg az ezekkel a struktúrákkal kapcsolatos kóros folyamatok tünetei, amelyek a koponyaidegek bénulása, jelentősek előkelőbb. A szervezetben két fő idegcsoport van: a gerincvelői idegek és a koponyaidegek. Utóbbi esetében 12 pár agyideg cseréje történik. Ezek az idegek az összes lehetséges rosttípust hordozzák, mind a szenzoros, mind a motoros rostokat, valamint az autonóm rendszer rostjait (szimpatikus és paraszimpatikus). A koponya idegei felelősek az érzékszervekkel (pl. látás vagy hallás) vagy szenzoros ingerekkel (pl. tapintás) kapcsolatos jelek továbbításáért ). Ezek akaratunktól független, az autonóm rendszer irányítása alatt álló jelenségeket is magukban foglalnak - például a szem pupillájának összehúzódását és kitágulását vagy a nyálmirigyek nyálválasztását. Az agyidegbénulásnak számos lehetséges oka lehet, például:

  • sérülések - fej- és nyaksérülések egyaránt
  • intracranialis hematómák
  • sinus barlangi trombózis (a koponyaidegek egy része szivárog a közelében)
  • ütés
  • agyi erek aneurizmái
  • amiotrófiás laterális szklerózis
  • daganatos betegségek (amikor a daganat behatol egy adott ideg elemeibe)
  • gyulladásos folyamatok az agyban
  • cukorbetegség
  • szifilisz
  • szklerózis multiplex

Az agyideg bénulása nyilvánvaló ok nélkül spontán is előfordulhat. Ez a helyzet az arcidegbénulás egyik formájával, amely Bell-bénulásként ismert.

A koponyaidegek bénulása: szaglóideg (I)

Ahogy ő jeleztenév, az első agyideg funkciója a szaglás érzékelése. A szaglóideg bénulása a szaglás elvesztésével jár, i.e. anosmią.

A koponyaidegek bénulása: látóideg (II)

A látóideg felelős a látásért. A látóideg károsodásának tünetei és az ezzel járó bénulás attól függenek, hogy a látóideg melyik részét érinti a patológia. Ha maga a látóideg megsérül, az egyik szem megvakul. A látóidegrostok a keresztezésük helyén is sérülhetnek, vagyis a központi részén az ún. vizuális metszéspont. Ha ez megtörténik, a beteg kétoldali féllátást tapasztal (nem látja a képet mindkét szem látómezejének oldaláról).

A koponyaidegek bénulása: okulomotoros (III) ideg

A harmadik agyideg érintett, többek között a szemhéj mozgásának szabályozásában a szemmozgató izmok mozgásáért és a pupilla tevékenységéért is felelős. Az oculomotoros ideg bénulása miatt a felső szemhéj leesik. Ezenkívül a betegeknél a szemgolyó kifelé irányul (elrablása), és a pupilla kitágult. Amikor a harmadik agyideg megbénul a lézió oldalán, a pupillareflexek megszűnnek.

A koponyaidegek bénulása: blokk (IV) ideg

A blokk ideg egy másik agyideg, amely a szemizmok mozgásáért felelős. Bénulása kettős látást (diplopia, ami főleg lefelé nézve fordul elő), emellett a szemgolyó befelé (azaz addukciójához) és felfelé forog, ami konvergens strabismust eredményez.

A koponyaidegek bénulása: trigeminus (V) ideg

Az ötödik agyideg részt vesz a fej számos területéről érkező érzékszervi ingerek fogadásában, és emellett számos különböző izom tevékenységét szabályozza ezen a testterületen. A trigeminus ideg bénulása az arc érzésének zavarában nyilvánul meg (akár teljes érzéskieséshez is vezethet), paresztézia is megjelenhet (bizsergő érzés, zsibbadás). A trigeminus idegbénulás másik hatása a temporomandibularis ízület izomzatának bénulása, amely egy jellegzetes tünet megjelenésével jár - szájnyitáskor a betegek állkapcsa eltolódik a meglévő idegkárosodás felé. A trigeminus idegbénulás során a szaruhártya és a kötőhártya reflexei is megszűnnek

A koponyaidegek bénulása: abdukciós ideg (VI)

Az abdukciós ideg egy másik ideg, amely részt vesz a szemgolyó mozgásában. A bénulásaa szemgolyó befelé forgatásával manifesztálódik (a betegnek strabismusa van), emellett kettőslátás is előfordulhat.

A koponyaidegek bénulása: arcideg (VII)

A hetedik agyideg beidegzi az arcizmokat, egyben az ízingerek észlelésében szerepet játszó idegszerkezetek egyike. Az arcideg bénulása kétféleképpen nyilvánulhat meg - a tünetek jellege az ezt az ideget érintő patológiák esetén attól függ, hogy hol keletkezett a károsodás.az arc mimikai izmainak bénulása az elváltozás oldalán. A beteg nem ráncolhatja a homlokát, nem csukhatja be a szemét, nem vigyorgathatja a fogát, a szájzug is lelóg. Az említettekhez társulhatnak a nyelv elülső részének 2/3 részének ízérzési zavarai és a könnytermelés visszaszorulása Az arcideg centrális bénulása (azaz ahol a hiba az agytörzsben elhelyezkedő idegmagokat érinti) a tünetek megjelenése a károsodással ellentétes oldalon. A panaszok kevésbé súlyosak, mint a perifériás bénulásnál, mert a bénulás csak az arc alsó felének arcizmoit érinti.

A koponyaidegek bénulása: vestibulocochlearis ideg (VIII)

A nyolcadik agyideg az eddig említetteken kívül más érzékszervekkel is kapcsolatban áll - mivel hallóingereket észlel, az egyensúlyérzékkel is összefügg. A vestibulocochlearis ideg bénulása fülzúgást, de progresszív (akár teljes) hallásvesztést is okozhat. A betegek szédülést és egyensúlyi problémákat is tapasztalhatnak.

A koponyaidegek bénulása: glossopharyngealis (IX) ideg

A glossopharyngealis ideg többek között az ízingerek észlelésében a torokizmok tevékenységét is irányítja. Ezeken kívül ez az ideg rostokkal rendelkezik, amelyek szabályozzák a nyál- és könnymirigyek működését. A kilencedik agyideg bénulása az ízérzés elvesztéséhez vezet a nyelv hátsó harmadában, és a lágy szájpadlásban is érzékszervi zavarokhoz vezethet. A nyelési rendellenességek ezen ideg bénulásakor is problémát jelenthetnek.

A koponyaidegek bénulása: vagus ideg (X)

A tizedik agyideg szabályozza a gége- és garatizmok motoros aktivitását, emellett felelős a test számos részéből érkező szenzoros ingerek fogadásáért is – a vagus idegrostok érzékszervi jeleket kapnak mind a nyaki szervektől, mind a garatizmoktól. amelyek a hasüregben helyezkednek el. A vagus ideg bénulása rendellenességeket okozbeszéd artikulációja, rajtuk kívül a lágyszájpad cseppje is megfigyelhető a betegeknél. A vagus idegbénulásban szenvedő beteg szájüregének vizsgálatakor az uvula a lézió ellentétes oldalára térhet el. A öklendező reflex (közismert nevén öklezőreflex) is eltűnhet.

A koponyaidegek bénulása: járulékos ideg (XI)

A kilencedik agyideg fő funkciója a sternoclavicularis és a trapezius izmok motoros aktivitásának szabályozása. A járulékos ideg bénulása miatt a váll leesik, és nehéz lehet a fejet az idegsérüléssel ellentétes irányba mozgatni.

A koponyaidegek bénulása: szublingvális (XII) ideg

A tizenkettedik agyideg elsősorban a nyelv mozgásszervi tevékenységéért felelős. A nyelv alatti ideg bénulása esetén a nyelv nyújtása esetén a károsodás felé eltér, emellett a betegeknél a beszéd artikulációjának enyhe zavara is kialakulhat

A koponyaidegek diszfunkciójának sajátos formái

Az egyes agyidegek bénulásának tüneteit fentebb leírtuk. Sok olyan állapot van azonban, amely több ideg egyidejű bénulásából adódik, aminek köszönhetően sokkal több betegség alakul ki a betegnél. Példák azokra a rendellenességekre, amelyekben több agyideg működése egyidejűleg zavart okoz:

  • felső orbitális repedés szindróma (a III., IV. és VI. ideg bénulása az V. ideg egyik ágának bénulásával),
  • Tolosa-Hunt szindróma (III., IV., V. és VI. idegbénulás),
  • bulbaris paresis (a IX., X. és XII. idegrendszer betegségeivel kapcsolatos),
  • pszeudo-follikuláris bénulás (amelyben az V, VII, IX, X és XII idegek megbénulnak).

Érdemes megemlíteni a váltakozó törzseket is. Az agytörzsi specifikus centrumok károsodása esetén fordulnak elő, és az azonos oldali agyideg bénulásában és - az ellenkező oldalon - motoros deficit fellépésében nyilvánulnak meg, amihez érzékszervi zavarok is társulhatnak. A Benedek-szindróma a csonka váltakozó szindróma egyik példája, ahol a III. idegi bénulás és parézis jelentkezik, a betegek akaratlan mozgásokat is tapasztalhatnak.

Kategória:

Neurológia