A süketség (halláscsökkenés), akár hirtelen, akár fokozatos, mindig arra készteti Önt, hogy a lehető leghamarabb forduljon orvoshoz. A süketség egyes okai súlyos állapotok, például rák vagy sclerosis multiplex, amelyek visszafordíthatatlan halláskárosodáshoz vezethetnek. Tudja meg, mi okozza a süketséget.

Süketség , azazhalláscsökkenés,a legtöbb esetben fokozatosan következik be. A kutatások azt mutatják, hogy a lassú hallásvesztés gyakorisága az életkorral növekszik. 18 év alatti gyermekeknél <2%. 65 év felettieknél több mint 30%, 75 év felett pedig 40-50%. Ritkán a<2 proc. U ludzi w wieku powyżej 65 lat - ponad 30 proc., natomiast po 75. roku życia - 40-50 proc. Rzadko diagnozowana jest hirtelen süketségsúlyos szenzorineurális halláskárosodás, amely néhány órán belül kialakul, vagy röviddel az ébredés után észlelhető. Ebben az esetben a halláskárosodás kezdetben általában az egyik oldalon jelentkezik (kivéve azt, amit egyes gyógyszerek okoznak), és enyhe vagy súlyos intenzitású lehet. A hirtelen fellépő süketség okai általában eltérnek azoktól, amelyek krónikus halláskárosodást okoznak.

Süketség (halláscsökkenés) – hogyan történik?

A környezeti hangokat a külső fül veszi fel. Ezután hanghullámok formájában a hallójáraton keresztül eljutnak a középfülbe. Ott a három hallócsontnak (kalapács, üllő és kengyel) köszönhetően elektromos impulzusokká alakulnak át. Stimulálják a belső fül hallóreceptorait, így a vestibulocochlearis idegen (VIII. agyideg) keresztül eljuthatnak az agytörzsben lévő magokhoz. Ezek a magok közvetítőként működnek a hallási ingerrel kapcsolatos információáramlásban a halántéklebenyben található elsődleges hallókéreg felé. A fent említettek egyikének működési zavara alkatrészek süketséget okozhatnak.

ELLENŐRZÉS>>Külső, belső és középfül - szerkezet

Süketség (halláscsökkenés) - vezetőképes és szenzorineurális

A vezetőképes süketség a külső hallójáratban, a dobhártyában vagy a középfülben bekövetkezett változások eredménye. Ezek a változások akadályozzák a hangok megfelelő átvitelét a belső fülbe.

Az érzékszervi süketség a belső fül (érzékszervi süketség) vagy a nyolcadik ideg károsodása következtében alakul kicranialis, azaz hallási (neuro-derivatív süketség). Az érzékszervi halláskárosodás visszafordítható, és ritkán életveszélyes. A neurogén halláskárosodás viszont ritkán fordul elő, és életveszélyes állapotok is okozhatják.

Konduktív süketség (halláscsökkenés) - okai

A vezetőképes süketség oka lehet a külső hallójárat elzáródása, pl. fülzsír (ún. viaszdugó), idegen test, a külső fül gyulladása (ún. úszófül), ritkábban daganat által.

A középfül konduktív halláskárosodását a következők okozhatják:

  • Az akut középfülgyulladás a gyermekek átmeneti halláskárosodásának leggyakoribb oka. Ha nem kezelik, tartós süketséghez vezethet, különösen, ha cholesteatoma (csomós gyulladás) alakul ki;
  • exudatív középfülgyulladás - fájdalom vagy teltségérzet van a fülben, néha fülzúgás, megváltozott a dobhártya megjelenése. A kockázati tényezők az akut középfülgyulladás vagy más gyulladásos állapotok, amelyek hozzájárulnak ehhez a betegséghez;
  • krónikus középfülgyulladás - jellemző a fülből a hosszan tartó szivárgás, általában látható a dobhártya perforációja (perforációja), a külső hallójárat elváltozásainak jelenléte, néha cholesteatoma jelenléte;
  • fülsérülés - gyakran látható a dobhártya perforációja és/vagy vér jelenléte azon kívül;
  • otosclerosis – a hallócsontok diszfunkciója (gyakran a terhességgel kapcsolatos);
  • daganatok (jóindulatú vagy rosszindulatú) - jellemzőegyoldalú süketség;

Szenzorineurális süketség (halláscsökkenés) - okai

A szenzorineurális halláskárosodást, azaz a belső fül halláskárosodását a következők okozhatják:

  • genetikai betegségek (pl. connexin mutáció 28, Waardenburg-szindróma) - Waardenburg-szindrómában néha fehér szőrcsíkok jelennek meg a homlokon vagy különböző színű szemek;
  • erős hangoknak való kitettség – egyes betegeknél fülzúgás is kialakul. Ebben az esetben a halláskárosodás átmeneti, kivéve, ha a dobhártya és a csontok sérültek, és több óráig vagy napig tart;
  • szenilis halláskárosodás (presbyacusis) - progresszívkétoldali halláskárosodás ;
  • fertőzés, pl. agyhártyagyulladás, gennyes labirintitis;
  • autoimmun betegségek, pl. rheumatoid arthritis, amiotrófiás laterális szklerózis;
  • Meniere-kór – a betegség minden rohama után halláscsökkenés (általában egyoldalú)fülzúgás és szédülés is jellemző;
  • barotrauma (barotrauma) - a környező nyomás hirtelen változásán megy keresztül. Időnként erős fájdalom és szédülés jelentkezik. Ebben az esetben a siket fejlődés kockázati tényezője egy korábbi halláskárosodás és/vagy halláskárosodás közeli hozzátartozóinál;
  • fejsérülés (a koponyaalap törésével vagy a fülkagyló megrázkódtatásával - a belső fül legfontosabb része) - labirintuszavarok (fokozott szédülés a forgás vagy lineáris mozgás érzésével), néha az arc hibái vagy trigeminus ideg;

A recepciós süketséget okozhatja az ún ototoxikus gyógyszerek (a belső fület károsítják), pl. acetilszalicilsav, aminoglikozidok, vankomicin, ciszplatin, furoszemid, etakrinsav, kinin.

Neurogén süketség (halláscsökkenés) - okai

  • kisagyi szög utáni daganatok (pl. hallóideg neuroma, meningioma) - egyoldalú süketség, gyakran fülzúgással, vestibularis zavarok (sötétben tájékozódási nehézség, szédülés), néha a hallóideg hibái arcideg vagy háromoldalú ideg;
  • demyelinisatiós betegségek, pl. sclerosis multiplex - jellemző az egyoldali süketség, és multifokális tünetek is megjelennek. Ezek a betegségek időszakosan fokozódnak és eltűnnek;

Hirtelen süketség - a hirtelen süketség okai

A hirtelen süketség idiopátiás hátterű lehet, ami azt jelenti, hogy nem teljesen világos, mi okozza. Ilyen esetekben általában felmerül a gyanú:

  • vírusfertőzés (különösen herpes simplex vírus);
  • paroxizmális autoimmun betegségek;
  • a belső fül kis ereinek éles elzáródása;

A nyilvánvaló okok a következők:

  • akut fertőzések, például bakteriális agyhártyagyulladás, Lyme-kór, járványos parotitis, azaz mumpsz, övsömör. Hirtelen halláskárosodás léphet fel a betegség akut fázisában vagy közvetlenül annak befejeződése után;
  • súlyos fejsérülés - a halántékcsont törésével vagy erős agyrázkódást követő cochleáris sérüléssel kombinálva;
  • fülsérülés, beleértve a barotraumát nagy mélységbe merüléskor vagy az erőszakos megerőltetést (például súlyemelés), amely parafilatikus sipolyt okoz a középső és a belső fül között, ami hirtelen süketséghez vezet. A parafitikus sipoly veleszületett is lehet, hirtelen hallásvesztést okozva akár spontán, akár alattasérülések hatása vagy a környező nyomás nagy változása;
  • ww. Az ototoxikus gyógyszerek a bevételük után egy nappal is süketséghez vezethetnek, különösen, ha túladagolást kapnak;

A süketség okai lehetnek látensek, azaz a süketség bizonyos állapotok külön első tünete lehet, amelyek általában eltérő módon jelentkeznek:

  • akusztikus neuroma;
  • autoimmun betegségek, pl. Cogan-szindróma, a vasculitis különféle formái;
  • cerebelláris stroke;
  • Meniere-kór;
  • szklerózis multiplex;
  • szifilitikus fertőzés reaktiválása HIV-fertőzötteknél;
  • ritka hematológiai rendellenességek - Waldenström makroglobulinémia, sarlósejtes betegség és a leukémia egyes formái;

A Merck kézikönyve alapján. Klinikai tünetek: Gyakorlati útmutató a diagnosztikához és a terápiához, pp. Szerk.: Porter R., Kaplan J., Homeier B., Wrocław 2010

Kategória:

ENT