A pszichiátria a mentális zavarokra és betegségekre, azok diagnosztizálására és kezelésére összpontosító tudomány. Az elmebetegeket gyakran megbélyegzik, és a pszichiátereket csak orvosként kezelik. Az ilyen pozíciók határozottan igazságtalanok - elvégre a pszichiátriai beteg nem különbözik a belgyógyásztól, és a pszichiáterek nem csak gyógyszereket rendelnek a betegeknek. Valójában a pszichiátriát – és jó okkal – a modern orvoslás egyik fő pilléreként ismerik el.

A pszichiátrianemcsak az alapvető orvosi tudományágak közé tartozik, hanem valószínűleg az orvostudománynak az az ága, amelyhez a legnagyobb vita társul. Sok ember számára a pszichiátria szerepét a modern orvoslásban erősen alábecsülik, és tévesen. Ez a tudomány - a látszattal ellentétben - alapvetően a legtávolabbi időkben kezdett működni, sőt, a pszichiátria folyamatosan fejlődik. Az egyes orvosi tudományágak fejlődéstörténete mindenképpen érdekesnek tekinthető, azonban a pszichiátria története bizonyos szempontból különleges.

Összefoglalók listája

  1. Pszichiátria: történelem
  2. A pszichiátria kritikája: az antipszichiátriai mozgalom
  3. Pszichiátria: a betegségek köre
  4. Pszichiátria: a pszichiátriában alkalmazott kezelési módszerek
  5. Pszichiátria: ennek a tudománynak a kilátásai a jövőben

Pszichiátria: történelem

Az emberi szervezet működése, fiziológiás és kóros állapotokban egyaránt, az őstörténeti kutatókat is érdekelte. A látszattal ellentétben azonban nemcsak a testi vonatkozásokkal, hanem az emberi elme működésével is foglalkoztak. Alapvetően a lelki problémákat már említette Hippokratész (aki először használt olyan kifejezéseket, mint a melankólia, paranoia vagy fóbia), de Celsus, Arisztotelész és Galenus is.

A primitív népeknél, de a középkorban is a mentális zavarokkal küzdő embereket szellemek vagy démonok megszállottjaként kezelték. Itt még megemlíthető, hogy a középkorban az elmebeteg nőket boszorkánynak tartották - általában igen kellemetlen sorsra jutottak, mert az ilyen nőket például vízbe fulladták, sőt néha máglyán is megégették. Apszichiátriatörténetét a vallás is befolyásolta - gyakran problémák,amelyet ma már mentális betegségnek tekintünk, a középkorban az ördögtől való megszállottságnak számított.

A 17. században létrejött az egyik első elmebetegek kezelési központja. Többek között ilyeneket hoztak létre Londonban és Párizsban. Ez mindenképpen pozitív lépés volt a pszichiátria fejlődésében, de sajnos nem volt problémamentes. Ezen létesítmények esetében sok negatív vélemény született az általuk nyújtott kezelés minőségéről.

Idővel nőtt a pszichiátriai intézmények száma, és újabb elméletek jelentek meg az emberi elme működésével kapcsolatban (itt említhetjük meg a pszichoanalízis atyját, Freudot). Megváltozott a különböző mentális betegségek patogeneziséről és lefolyásáról alkotott nézet – itt érdemes megemlíteni Kraeplin és Schneider munkáit, akik a pszichózisok, köztük különösen a skizofrénia kérdéseivel foglalkoztak.

A 20. század olyan időszaknak tekinthető, amikor sok jó és sajnos rossz dolog történt apszichiátriában . Az 1950-es években a pszichiátriai kezelés alapvetően teljesen megváltozott – ekkor kezdtek elérhetővé válni az első antipszichotikumok és antidepresszánsok. A 20. század azonban a második világháború ideje, melynek során az elmebetegeket rendkívül kedvezőtlen bánásmódban részesítették. A németek néha olyan embereknek tartották az ilyen embereket, akiknek egyáltalán nem kellene élniük. A Szovjetunióban viszont a háború alatt bevezették a "tünetmentes pszichózis" kifejezést - amint azt könnyen kitalálhatja, az ilyen típusú "betegség entitás" létezése számos visszaéléshez vezethetett, amelyek következményeiben veszélyesek voltak.

Eddig egy szó sem esett a lengyel pszichiátriáról. A pszichiátria fejlődése hazánkban is határozottan megtörtént, a mentális betegségekkel számos elismert szakember foglalkozott. Megemlíthető itt például Jan Mazurkiewicz vagy Tadeusz Bilikiewicz, de külön figyelmet kell fordítani egy másik pszichiátriai szaktekintélyre - Antoni Kępińskire. Ez a lengyel pszichiáter nemcsak tudományos eredményei, hanem a betegekhez való hozzáállása miatt is bekerült az orvostudomány történetébe. Antoni Kępiński mindenekelőtt úgy vélte, hogy a legfontosabb a többi ember tisztelete – beleértve azokat is, akik elmebetegek. Kiemelte a betegek állapotának és problémáinak elfogadásának fontosságát is.

A pszichiátria kritikája: az antipszichiátriai mozgalom

A pszichiátriát sok különböző ember kritizálja, de különös idegenkedés e tudományágtólmutatják be az ún az antipszichiátriai mozgalom. Az antipszichiátria az 1960-as években kezdődött, és egyik fő aktivistája Thomas Szasz volt, végzettsége szerint pszichiáter.

Az antipszichiátriai mozgalom szerintpszichiátriacsupán egy áltudományos tudományág. A mozgalom aktivistái úgy vélik, hogy valójában a mentális betegségek diagnosztizálása rendkívül szubjektív, a betegeknek beadott gyógyszerek pedig egyszerűen hatástalanok. Az antipszichiátria arra is felhívja a figyelmet, hogy a pszichiátriai besorolások általánosan elfogadott elveken és normákon alapulnak, így az antipszichiáterek szerint egészséges embereket tévesen lehet mentális problémákkal küzdőnek tekinteni.

Jelenleg - amiatt, hogy a mentális betegségek különböző okai egyre jobban felfedezhetők, valamint a pszichiátriai kezelés eredményessége miatt, az antipszichiátria elvesztette jelentőségét. A pszichiáterek azonban még mindig nem tudnak mindent, elvégre egyes mentális betegségeket és azok okait nem ismerik kellőképpen, ezért folyamatosan (bár sokkal ritkábban, mint korábban) lehet találkozni a pszichiátria kritikájával az antipszichiátriai mozgalmak részéről.

Pszichiátria: a betegségek köre

Vannak, akik úgy gondolják, hogy a pszichiáterek csak a depresszióval és a skizofréniával foglalkoznak – de ez határozottan nem így van. Kifejezetten hosszú azoknak a mentális zavaroknak a listája, amelyekkel a fent említett szakemberek foglalkoznak. A pszichiátria egy olyan tudomány, amely a hangulati zavarokkal, az étkezési zavarokkal, de az alvászavarokkal és a szexuális zavarokkal is foglalkozik. Itt csak a pszichiátriai egységek szerény skáláját mutatjuk be, de érdemes hozzátenni, hogy a pszichiáterek minden korosztályú betegeket kezelnek. Az ezen a területen dolgozó szakemberek mind gyermekek, mind fiatal felnőttek vagy idősek terápiáját végezhetik.

Pszichiátria: a pszichiátriában alkalmazott kezelési módszerek

A pszichiátria egyes körök általi kritikája minden bizonnyal a pszichiáterek által alkalmazott kezelési módszerekből ered. Szerencsére az inzulinkóma vagy a lobotómia ma már nem a pszichiátriai kezelés gyakorlata. Jelenleg a pszichiáterek számos más - nem csak biztonságosabb, de hatékonyabb - terápiás módszerrel is rendelkeznek.

Néha úgy gondolják, hogy a pszichiátriai kezelés a betegek gyógyszeres kezelésén alapul. Valóban, a modernpszichiátriábana farmakoterápia jelentős szerepet játszik, bár ez az ilyen kezelésnek köszönhetően elérhető hatások miatt van. A pszichiátriánelsősorban pszichotróp gyógyszereket használnak, ideértve:

  • antidepresszánsok
  • antipszichotikumok (neuroleptikumok)
  • nyugtatók (például benzodiazepinek)
  • hangulatjavító gyógyszerek (pl. lítium sók)

A farmakoterápia határozottan nem az egyetlen kezelési lehetőség, amelyet a pszichiáterek kínálnak a betegeknek. A gyógyszeres kezelés mellett a pszichoterápia a pszichiátria második terápiás pillére. Sokféle pszichoterápia létezik, mint például a kognitív pszichoterápia, a szisztémás terápia és a viselkedésterápia. A pszichoedukáció a betegek állapota szempontjából is nagyon fontos

A mentális betegségek egyéb kezelési módszereit sokkal ritkábban alkalmazzák, mint a fent említetteket. Elektrokonvulzív terápiáról vagy pszichosebészetről beszélünk.

A mentális betegségek járó- és fekvőbeteg-ellátásban is kezelhetők. A választás elsősorban a beteg állapotától függ. Az enyhe depresszív vagy pszichotikus rendellenességek - mindaddig, amíg a beteg rendszeresen jár orvoshoz - mentálhigiénés klinikán kezelhetők. Azoknál az embereknél, akiknek mentális állapota súlyos és a tünetek rendkívül súlyosak, a kórházi kezelés előnyösebb lehet.

A pszichiátriai kórházakat olykor kivételesen komor létesítményeknek és olyan helyeknek tartják, ahol a betegek minden jogát megsértik. Egy ilyen vélemény rendkívül igazságtalan, mert jelenleg a pszichiátriai ellátás minősége - bár még mindig nem kielégítő - folyamatosan javul. A pszichiáterek közvetlen kényszer alkalmazása, vagy a betegek akaratuk ellenére pszichiátriai kórházakba történő felvétele negatív asszociációkkal járhat. Itt azonban érdemes megemlíteni, hogy alkalmazásuk feltételeit a Lelki Egészségügyi Törvény szabályozza, ráadásul a fent említetteket csak akkor alkalmazzák, ha a helyzet azt feltétlenül megkívánja

Pszichiátria: kik a pszichiáterek? Hogyan lehetsz pszichiáter?

A pszichiátria az orvostudományi képzés egyik kötelező tárgya. E 6 éves tanulmányok befejezése és egy posztgraduális, 13 hónapos szakmai gyakorlat elvégzése után egy fiatal orvos dönthet úgy, hogy pszichiátriára szakosodik. Érdemes hozzátenni, hogy a mentális egészséggel foglalkozni tervezőknek két lehetőségük van: felnőttpszichiátriai képzésben részesülhetnek, de választhatják a gyermek- és serdülőpszichiátriát is szakirányukként. Végül - néhány év szakosodás után - az orvosból pszichiáter lesz.

Egy pszichiáternek feltétlenül orvosnak kell lennie, de pszichoterapeuta is lehet belőle. Ahhoz azonban, hogy ez megtörténjen, a pszichiáternek magának kell pszichoterápiás tanfolyamon átesnie.

Pszichiátria: ennek a tudománynak a kilátásai a jövőben

A pszichiátria kezdeteitől fogva kétségtelenül rendkívüli fejlődésen ment keresztül. Jelenleg egyre több függőséget ismerünk meg az öröklött gének és a mentális betegségek között, emellett az egyre modernebb képalkotó technikáknak köszönhetően lehetővé válik a különböző egységekre jellemző eltérések kimutatása akár a morfológiában, akár a központi idegrendszer működésében.

Az állandó fejlesztés a pszichiátriával kapcsolatos egyes területekre is vonatkozik. Egyre gyakrabban kitűnik például az időskori mentális problémákkal foglalkozó pszichogerátria. A pszichiátriát és a neurológiát ötvöző neuropszichiátria is egyre nagyobb jelentőséget kap

Egy biztos: elég sokat tudunk már a pszichiátriáról, az emberi elme működéséről és a vele kapcsolatos rendellenességekről. Ez az ismeret azonban még mindig nem teljes, így csak arra számíthatunk, hogy a pszichiátria fejlődése folytatódik, és a mentális betegségek egyre kevésbé lesznek rejtélyesek a tudomány számára.Források:1. Pszichiátria, tudományos szerkesztő M. Jarema, J. Rabe-Jabłońska, szerk. PZWL, Varsó 20112. Pszichiátria, B.K. Puri, I. H. Treasaden, szerk., szerk. lengyel J. Rybakowski, F. Rybakowski, szerk. Elsevier Urban & Partner, Wrocław 2014

A szerzőrőlÍj. Tomasz NęckiA Poznańi Orvostudományi Egyetem orvosi karán végzett. A lengyel tenger csodálója (leginkább fejhallgatóval a fülében sétál a partján), macskák és könyvek. A betegekkel való munka során arra összpontosít, hogy mindig meghallgassa őket, és annyi időt töltsön, amennyire szükségük van.

Olvasson további cikkeket a szerzőtől

Kategória: