A lúdtalp a lábfej egyik leggyakoribb születési rendellenessége. Jellegzetesen eltorzultak, így a deformáció közvetlenül a baba születése után észlelhető. Néha már a terhesség alatt észrevehető az ultrahangos vizsgálat során, és a szülőknek van idejük többet megtudni az állapotról, és a szülés után azonnal megkezdik a megfelelő kezelést.
Lúdtalpe meghatározott alakúak, mindig több jellemző fordul elő egyszerre. A lovas pozícióra jellemző, hogy a sarok felfelé emelkedik, a lábujjak pedig természetellenesen lefelé mutatnak a túl rövid Achilles-ín miatt. Ezzel egyidejűleg a sarok befelé fordul (ez az ún. varus pozíció), és a megrövidült inak és szalagok összehúzottnak látják a lábfejet. Ehhez járul az is, hogy a talp felfelé emelkedik, ugyanakkor az izomösszehúzódások befolyásolják a vádli vékonyabb megjelenését. A lúdtalp a legteljesebb kép a lúdtalpról, mert valójában egy golfütő aljára hasonlít. Az állapot általában mindkét lábfejet érinti (ritkábban az egyiket), és a hiba gyakrabban fordul elő fiúknál, mint lányoknál.
Lúdtalp: diagnózis és kezelés
A lúdtalp okai nem teljesen ismertek. Egyes orvosok szerint ennek oka lehet a baba lábának helytelen elhelyezkedése a méhben, ami azt jelenti, hogy nem fejlődik megfelelően. Mások úgy vélik, hogy a csontfejlődési rendellenességek és az izmok egyensúlyhiánya felelős a hibaért. A betegség leggyakrabban spontán jelentkezik, de előfordul, hogy a lúdtalp más betegségeket is kísér, mint például a spina bifida. A hiba okától függetlenül emlékezni kell arra, hogy minél hamarabb kezdődik a kezelés, annál jobbak az eredmények. Ha már a terhesség alatt kiderül az ultrahangos vizsgálat során, a szülőknek van idejük tájékozódni az állapotról, és a szülés után azonnal szakembert találni, aki ellátja a babát. Ez azért fontos, mert újszülött esetén a kezelés főként a lágyrészek és szalagok kontraktúráinak megszüntetéséből áll.
Egy újszülött lábfejét a legkönnyebb korrigálni, mert a csontok porcos szerkezete még rugalmas. Az orvos a megfelelő helyzetbe állítja, amajd immobilizálásával stabilizálódik. Ugyanakkor a hiba minden részét helyre kell állítani, beleértve a ló helyzetét, varus helyzetét, a láb elülső részének kiegészítését, a láb hosszanti ívének túlzott kiürülését
A hiba súlyosságától függően az eredmény néhány hónapon belül látható lesz. Ha azonban a kezelés késik, a hiba kijavításának ideje hosszabb lehet.
Lúdtalp: Ponseti módszere
A veleszületett lúdtalp nem műtéti kezelésének módszerét prof. Ignacio Ponseti az 1950-es években. Mi az?
Kezdetben a lábfejet megfeszítjük, megfelelő helyzetbe hozzuk, majd egy sor gipszkötést alkalmazunk. Amikor a láb végre az optimális helyzetbe kerül, a következő lépés a ló helyzetének megszüntetése.
Helyi érzéstelenítésben átvágják az Achilles-ínt, ami lehetővé teszi a láb behajlítását, majd ismét felhelyezik a gipszeket. Maximum 12 hét elteltével már nem kell felvenni, és csak a lábrablás merevítőt használják a hiba kiújulásának megakadályozására. Ha a gyermek ekkor kezd járni tanulni, a síneket csak éjszaka használják. Általában négy éves korig vagy annál idősebb korig használják.
Az idősebb gyermekek speciális ortézist, azaz stabilizátort viselhetnek. A lúdtalp kezelésének nem sebészeti módszerei nagyszerű eredményeket hoznak, bár néha a hiba olyan bonyolult, hogy csak a műtét ad esélyt a teljes gyógyulásra. Általában hat éves kor után végzik el, hogy ne zavarják a láb megfelelő növekedését.
FontosSzakorvos figyelme alatt
A lúdtalp kezelésen átesett betegeknek hosszú ideig szakorvosi felügyelet alatt kell lenniük. Néha a betegség kiújul, különösen akkor, ha a láb még mindig növekszik, és még nem alakult ki teljesen. Az orvos gyorsan észreveszi a visszaesés minden jelét, például a láb külső oldalán vagy a lábujjakon való járást, ami az Achilles-ín megrövidülését jelezheti. Ezért nagyon fontos minden orvosi ajánlás betartása (beleértve az ortopéd cipő, sín vagy stabilizátor viselését). Az ortopéd sebész is javasolhat gerincvizsgálatot, mert előfordul, hogy a helytelen lábhelyzet befolyásolja a gerincet és annak degenerációját okozhatja.