A rekeszizomsérvet a rekeszizom folytonosságának megszakadása okozza, aminek következtében a hasi szervek behatolnak a mellkasba, ami különféle szövődményekhez vezet. Melyek a rekeszizom sérv okai és tünetei?

Rekeszizomsérvakkor jön létre, amikor a hasi szervek a rekeszizom szakadása miatt a mellkasba kerülnek. A rekeszizom a fő légzőizom minden emlősben. Elválasztja a hasüreget a mellkastól. Szerepe a légzési munka szabályozása az ellenőrizetlen összehúzódások és relaxáció révén. A rekeszizom összehúzódása a hasüregben is nyomásnövekedést okoz, ami megkönnyíti a székletürítést. Egyes helyzetek a folytonosság megszakadásához vezetnek, aminek következtében a hasi szervek a mellkasba ütközhetnek, ami különféle szövődményekhez vezet, ezt az állapotot rekeszsérvnek nevezzük. Az elhízott embereknél, akiknél normál körülmények között már megnövekedett a nyomás a hasüregben, valamint az időseknél, akiknek szövetei érzékenyebbek a károsodásra, nagyobb valószínűséggel alakul ki rekeszizomsérv. Néha ebben a két csoportban rekeszizom sérv jelentkezhet még hirtelen nyomás vagy jelentős fizikai megterhelés során is. Egyéb kockázati tényezők közé tartozik, de nem kizárólagosan: súlyemelés, krónikus súlyos köhögés, gyakori vagy kényszerített hányás és stressz.

A rekeszizom sérv típusai

A rekeszizom sérveket alapvetően két típusra oszthatjuk: valódi rekeszizomsérvre és természetes rekeszizomsérvre

A megfelelő sérvekolyan nyílásokban keletkeznek, amelyek fiziológiás körülmények között nem jelennek meg a rekeszizomban. Ezek veleszületett rekeszizomsérvek, amelyek közé tartozik többek között a Bochdalek és a Morgagni.

A Bochdalek-sérv gyakoribb, és a mellhártya-zsigeri repedés nem fúziójának eredménye a rekeszizom posterolaterális részén, főleg a bal oldalon.

Morgagni sérve a rekeszizom elülső részén képződik a borda és a szegycsont csatlakozásai között.

Vannak más típusú veleszületett sérv is, de ezek sokkal ritkábbak. Egy másik sérv keletkezik, leggyakrabban traumás. Poszttraumás rekeszizomsérv alakulhat kia hasüreg vagy a mellkas behatoló vagy át nem hatoló sérülései következtében. Az esetek 75%-ában ezek tompa sérülések, főleg közlekedési baleseteknél, a fennmaradó 25%-ban pedig például szúrás vagy lőtt seb.

A természetes rekeszizomnyílások sérveia nyelőcső fejlődésében képződő rekeszizom. Három típusa van:

  • I. típusú - csúszósérvek
  • II. típusú - nyelőcsősérv
  • III-as típus - csúszó-peroesophagealis herniák

A csúszósérv a hiatus herniák közel 90%-át teszi ki. Ez a nyelőcső elmozdulásából áll a nyelőcső fejlődésében és alsó záróizmának ellazításából, és ebben az esetben a gyomornyílás a rekeszizom felett van. Amikor ez megtörténik, a gyomortartalom visszakerül a nyelőcsőbe, és gyorsan olyan tüneteket okoz, mint a gyomorégés, hányás és mellkasi fájdalom.

Periophagealis hernia akkor keletkezik, ha csak a gyomor fundusa kerül a mellkasba és nagyobb a görbülete, valamint a cardia és az alsó nyelőcső záróizom működése normális, ezért lesznek nem specifikus tünetek, pl. sérvzsák gyulladás, elzáródás, szívritmuszavar vagy vérzés.

Rekeszizomsérv: tünetek

A rekeszizom sérv tünetei nagymértékben függenek attól, hogy a hasi szervek milyen mértékben nyomják össze a mellkas beleit. Ha a tüdő és a nagy erek összenyomódnak, légszomj, ischaemiás tünetek és hipotenzió jelentkezhetnek.

Veleszületett rekeszizomsérva tüdő fejlődésének romlásához és hypoplasiájához vezet, mivel a mellkas felé fordított hasi szervek nem teszik lehetővé a tüdő megfelelő érését. Újszülötteknél ez légzési és keringési elégtelenségként nyilvánul meg. A pulmonalis vaszkuláris elégtelenség születéstől fogva pulmonális hipertóniához vezet.

A traumás rekeszizomsérvhirtelen és korán fellépő légszomj, hasi vagy mellkasi fájdalom, gyomorégés és véres hányás jellemzi. Néha a rekeszizom behatoló sérülései esetén a rekeszizomban keletkező lyukak olyan kicsik, hogy a betegség csak sok év múlva jelenik meg. A hiatus herniák tünetei főként a típusától függenek. A tünetek a tipikus gyomor-bélrendszeri betegségektől, például gyomorégéstől, hányástól, hasi fájdalomtól egészen a nagyon nem specifikusakig, mint például a fent említett szívritmuszavarok, légzési nehézségek és mellkasi fájdalmakig terjednek, amelyek tévesen más egészségügyi állapotot jelezhetnek.

Rekeszizom sérv diagnózisa

Veleszületett sérvrekeszizom leggyakrabban a prenatális időszakban ultrahangvizsgálat során diagnosztizálják. Ennek köszönhetően mind a szülők, mind az orvosok fel vannak készülve a szülés után azonnali gyors műtéti kezelés szükségességére. Más esetekben előfordul, hogy a hasüregi vizsgálat során a hasi szervek mellkas felé történő elmozdulását derítik fel, de leggyakrabban, ha nincs ellenjavallat, a röntgenfelvételt azonnal, kontrasztanyag használatával Trendelenburg pozícióban végezzük. A gyomor-bél traktus felső részének endoszkópos vizsgálatát és a számítógépes tomográfiát is használják a rekeszizom sérvének diagnosztizálására

Rekeszizomsérv: kezelés

A rekeszizom sérvek kezelésében a választandó módszer természetesen a sebészi műtét, amely a hasi szervek mellkasból történő eltávolításával, majd a sérvkapu zárásával jár. Nagyon ritkán, amikor a klinikai állapot ezt lehetővé teszi, és a tünetek nem súlyosak, csak gyógyszeres kezelés kezdhető a gastrooesophagealis reflux tüneteinek csökkentése érdekében

A rekeszizom sérvének szövődményei

A rekeszizom sérv a gyomor-bél traktus elzáródását okozhatja, ami hashártyagyulladáshoz vagy mediastinitiszhez vezethet, amelyek közvetlenül életveszélyes állapotok

Veleszületett rekeszizomsérv: prognózis

A veleszületett rekeszizomsérv az esetek több mint felében más születési rendellenességeket is kísér, amelyek halálosak és hozzájárulnak az intrauterin halálhoz. Ha azonban egy gyermek rekeszsérvvel születik, a halálozás kockázata néha 40 százalék. Szerencsére a neonatológia dinamikus fejlődése jobb prognózishoz vezet, és jelentősen megnöveli a veleszületett rekeszizomsérvben szenvedő gyermekek túlélését. Nagyon fontos, hogy a terhességet a lehető legtovább fenntartsuk, hogy a tüdő fejlődési lehetőséget biztosítson még ilyen nehéz körülmények között is.

Kategória:

Gasztrológia