Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Az Alzheimer-kór patogenezise még mindig megoldatlan. Az általunk ismertek alapján azonban arra lehet következtetni, hogy az esetek többségében anyagcsere alapja van, vagyis fejlődését közvetlenül az étrend és a fizikai aktivitás (illetve annak hiánya) befolyásolja, és nem a korábban gondolt genetikai terhelés, amely statisztikailag a betegek 3-5%-ánál befolyásolhatja a betegség kialakulását. Feltételezhető, hogy a koleszterin jelentős hatással lehet a demencia kialakulására, beleértve az Alzheimer-kórt is.

A demencia leggyakrabban diagnosztizált formája az Alzheimer-kór. Ez a memória elvesztése és más intellektuális zavarok, amelyek az idősek teljesítményének csökkenéséhez vezetnek. A betegség általában a diagnózis után 3-9 évvel korai halálhoz vezet.

Az enyhe kognitív károsodás (MCI) ezzel szemben a leggyakoribb preklinikai forma, amely még nem rendelkezik egyértelmű, az AD-re jellemző tünetekkel. Az MCI lehetővé teszi a normális működést, de hozzájárul a kognitív funkciók hanyatlásához, és a közeljövőben összefüggésbe hozható az AD kialakulásával.

Az MCI korai felismerése olyan beavatkozást tesz lehetővé, amely jelentősen csökkenti a betegség teljes terjedelmében történő kialakulásának kockázatát

A koleszterin nagyon fontos szerepet játszik az agyban, amely a szervezetben lévő teljes koleszterin mennyiségének 20%-át tárolja. 70-80%-ában neuronok mielinhüvelyeként használják

Elektromos szalagként működik, gyorsabb adatátvitelt tesz lehetővé (akár 150 m/s) az agysejtek között. Ugyancsak nélkülözhetetlen a szinaptikus fejlődéshez és képződéshez, a dendrit differenciálódáshoz, az axon megnyúlásához és a szinaptikus jel hosszú távú fokozásához.

A koleszterin anyagcsere az agyban független a perifériás szövetekben zajló koleszterin anyagcserétől. Más szavakkal, a koleszterin molekula túl nagy ahhoz, hogy áthaladjon a vér-agy gáton a vérrendszerből az agyba.

Hogyan járul hozzá a koleszterin az Alzheimer-kór kialakulásához?

A koleszterin-anyagcsere rendellenességei a központi idegrendszer szerkezeti és funkcionális károsodásához vezetnek, ami olyan betegségekhez vezet, mint a Niemann Pick, a Huntington, a Parkinson-kór és… Alzheimer-kór!

Hogyan lehetséges ez, ha a koleszterin nem képes átjutni a vér-agy gáton? A válasza koleszterin oxidált formája, azaz az oxikoleszterin

Ha túl sok koleszterin van az agyban, akkor a megfelelő enzim oxidálja annak molekuláit, így szabadon távozhat a koponya szerkezetéből, anélkül, hogy kárt okozna.

Tanulmányok azt mutatják, hogy a véráramban lévő túlzott mennyiségű oxikoleszterin (amely gyakran rossz táplálkozással, diszlipidémiával vagy májbetegséggel jár együtt) az agyba is bejuthat azáltal, hogy ott felhalmozódik. Az oxiszterolok feleslege mérgező és apoptózist (halált) indukál az idegsejtekben.

Az MCI-ben szenvedő emberekkel végzett vizsgálatok szignifikánsan megemelkedett oxiszterolszintet mutatnak a vérben. Ez a szint még magasabb az AD-vel diagnosztizált embereknél. Ezenkívül a vérben lévő oxiszterolok mennyiségének növekedése számos más anyagcsere-betegséggel is összefügg.

A koszorúér-betegségben szenvedő betegek atherosclerotikus plakkok 20-szor több koleszterint tartalmaztak, mint a sejtmembránokban. Az oxidált koleszterin szintje azonban 45-ször magasabb volt.

Az oxidált koleterol kis részecskéi nemcsak könnyen áthatolnak a vér-agy gáton. A gyomor-bél traktusból is szabadon átjuthatnak a vérbe. Ezért mindössze néhány szívverés kell az agyba jutáshoz, ami gyulladást okoz, és az Alzheimer-kórra jellemző amiloid plakkok lerakódását idézi elő. Ilyen helyzet még évekkel az első memóriasérülés előtt is előfordulhat.

Az oxiszterolok felhalmozódása citotoxikus, mutagén, aterogén és esetleg rákkeltő lehet.

A demencia leggyakrabban diagnosztizált formája az Alzheimer-kór. Ez a memória elvesztése és más intellektuális zavarok, amelyek az idősek teljesítményének csökkenéséhez vezetnek. A betegség általában a diagnózis után 3-9 évvel korai halálhoz vezet.

Az enyhe kognitív károsodás (MCI) ezzel szemben a leggyakoribb preklinikai forma, amely még nem rendelkezik egyértelmű, az AD-re jellemző tünetekkel. Az MCI lehetővé teszi a normális működést, de hozzájárul a kognitív funkciók hanyatlásához, és a közeljövőben összefüggésbe hozható az AD kialakulásával.

Az MCI korai felismerése olyan beavatkozást tesz lehetővé, amely jelentősen csökkenti a betegség teljes terjedelmében történő kialakulásának kockázatát

A koleszterin nagyon fontos szerepet játszik az agyban, amely a szervezetben lévő teljes koleszterin mennyiségének 20%-át tárolja. 70-80%-ában neuronok mielinhüvelyeként használják

Elektromos szalagként működik, gyorsabb adatátvitelt tesz lehetővé (akár 150 m/s) az agysejtek között. Szintén szükséges a szinapszisok kialakulásához, kialakulásához, a dendrit differenciálódáshoz és az elongációhozaxon (elongáció), a szinaptikus jel hosszú távú erősítése

A koleszterin anyagcsere az agyban független a perifériás szövetekben zajló koleszterin anyagcserétől. Más szavakkal, a koleszterin molekula túl nagy ahhoz, hogy áthaladjon a vér-agy gáton a vérrendszerből az agyba.

Hogyan járul hozzá a koleszterin az Alzheimer-kór kialakulásához?

A koleszterin-anyagcsere rendellenességei a központi idegrendszer szerkezeti és funkcionális károsodásához vezetnek, ami olyan betegségekhez vezet, mint a Niemann Pick, a Huntington, a Parkinson-kór és… Alzheimer-kór!

Hogyan lehetséges ez, ha a koleszterin nem képes átjutni a vér-agy gáton? A válasz a koleszterin semlegesített formája, azaz az oxikoleszterin.

Ha túl sok koleszterin van az agyban, akkor a megfelelő enzim oxidálja annak molekuláit, így szabadon távozhat a koponya szerkezetéből, anélkül, hogy kárt okozna.

Tanulmányok azt mutatják, hogy a véráramban lévő túlzott mennyiségű oxikoleszterin (amely gyakran rossz táplálkozással, diszlipidémiával vagy májbetegséggel jár együtt) az agyba is bejuthat azáltal, hogy ott felhalmozódik. Az oxiszterolok feleslege mérgező és apoptózist (halált) indukál az idegsejtekben.

Az MCI-ben szenvedő emberekkel végzett vizsgálatok szignifikánsan megemelkedett oxiszterolszintet mutatnak a vérben. Ez a szint még magasabb az AD-vel diagnosztizált embereknél. Ezenkívül a vérben lévő oxiszterolok mennyiségének növekedése számos más anyagcsere-betegséggel is összefügg.

A koszorúér-betegségben szenvedő betegek atherosclerotikus plakkok 20-szor több koleszterint tartalmaztak, mint a sejtmembránokban. Az oxidált koleszterin szintje azonban 45-ször magasabb volt.

Az oxidált koleterol kis részecskéi nemcsak könnyen áthatolnak a vér-agy gáton. A gyomor-bél traktusból is szabadon átjuthatnak a vérbe. Ezért mindössze néhány szívverés kell az agyba jutáshoz, ami gyulladást okoz, és az Alzheimer-kórra jellemző amiloid plakkok lerakódását idézi elő. Ilyen helyzet még évekkel az első memóriasérülés előtt is előfordulhat.

Az oxiszterolok felhalmozódása citotoxikus, mutagén, aterogén és esetleg rákkeltő lehet.

Milyen termékekben találhatók oxiszterolok?

Mit tehetünk a vér koleszterinszintjének csökkentése érdekében? Az orvosok által felírt vérkoleszterinszint csökkentésének egyik módja a sztatinok szedése. A kutatások azonban azt mutatják, hogy ennek nincs hatása az Alzheimer-kór kialakulására.

Egy másik módszer az, hogy kizárja étrendjéből a koleszterin oxidált formáit tartalmazó termékeket.

Hol találhatok oxiszteroli forrásokat az étrendben? Ezeknek a lipoprotein frakcióknak a legmagasabb értéke a tisztított vajban (ghee) található. Ez egy olyan termék, amely hőkezelésen esett át, amelynek során a szokásos vajat melegítik, hogy a zsírokat leválasztják a benne lévő fehérjékről.

Ez a folyamat jelentősen növeli a koleszterinrészecskék oxidációját. Értéke tízszeresére nő! Ez megmagyarázhatja, hogy a hindukban miért szenvednek nagyon magas százalékban szívbetegségeket, annak ellenére, hogy a polgárok jelentős százaléka vegetáriánus (a vegetáriánusoknál általában alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek előfordulási aránya, mint a lakosság körében).

A nagy mennyiségű oxikoleszterin forrásai olyan termékek is, mint a vaj, sajt, vörös hús vagy olyan magasan feldolgozott termékek, mint a gyorsételek és édességek.

Mi járul hozzá az oxidált koleszterin mennyiségének növekedéséhez az élelmiszerekben?

A hőkezelés kerül előtérbe. Nehéz felmérni egy adott ételkészítési módnak az oxidált koleszterin-tartalomra gyakorolt ​​hatását, mivel az élelmiszerenként eltérő lehet. Mindenképpen érdemes hangsúlyozni, hogy minél rövidebb a melegítési idő, annál kevesebb lesz az oxikoleszterin. Ez vonatkozik a főzésre és a párolásra is. Az információk rendszerezésével azonban meg lehet határozni az átlagot, hogy a hőkezelések közül melyik növeli leginkább az oxikoleszterin-tartalmat: Ezek:

  • mikrohullámú sütő
  • sütés
  • sütés
  • grillezés
  • főzés

A termékek frissessége is fontos. Egy fagyasztott termék, például hal tárolása 4 hónap alatt akár tízszeresére növelte az oxidált koleszterin mennyiségét.

Milyen termékekben találhatók oxiszterolok?

Mit tehetünk a vér koleszterinszintjének csökkentése érdekében? Az orvosok által felírt vérkoleszterinszint csökkentésének egyik módja a sztatinok szedése. A kutatások azonban azt mutatják, hogy ez nincs hatással az Alzheimer-kór kialakulására.

Egy másik módszer az, hogy kizárja étrendjéből a koleszterin oxidált formáit tartalmazó termékeket.

Hol találhatok oxiszteroli forrásokat az étrendben? Ezeknek a lipoprotein frakcióknak a legmagasabb értéke a tisztított vajban (ghee) található. Ez egy olyan termék, amely hőkezelésen esett át, amelynek során a szokásos vajat melegítik, hogy a zsírokat leválasztják a benne lévő fehérjékről.

Ez a folyamat jelentősen növeli a koleszterinrészecskék oxidációját. Értéke tízszeresére nő! Ez magyarázatot adhat arra, hogy a hindukban miért szenvednek nagyon magas százalékban szívbetegségeket, annak ellenére, hogy a polgárok jelentős százaléka igenvegetáriánusok (a vegetáriánusoknál általában alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek előfordulási aránya, mint a lakosság körében).

A nagy mennyiségű oxikoleszterin forrásai olyan termékek is, mint a vaj, sajt, vörös hús vagy olyan magasan feldolgozott termékek, mint a gyorsételek és édességek.

Mi járul hozzá az oxidált koleszterin mennyiségének növekedéséhez az élelmiszerekben?

A hőkezelés kerül előtérbe. Nehéz felmérni egy adott ételkészítési módnak az oxidált koleszterin-tartalomra gyakorolt ​​hatását, mivel az élelmiszerenként eltérő lehet. Mindenképpen érdemes hangsúlyozni, hogy minél rövidebb a melegítési idő, annál kevesebb lesz az oxikoleszterin. Ez vonatkozik a főzésre és a párolásra is. Az információk rendszerezésével azonban meg lehet határozni az átlagot, hogy a hőkezelések közül melyik növeli leginkább az oxikoleszterin-tartalmat: Ezek:

  • mikrohullámú sütő
  • sütés
  • sütés
  • grillezés
  • főzés

A termékek frissessége is fontos. Egy fagyasztott termék, például hal tárolása 4 hónap alatt akár tízszeresére növelte az oxidált koleszterin mennyiségét.

Megéri tudni

Természetesen nem zárható ki teljesen az étrendből minden olyan termék, amely oxidált szterol forrása. Még a szterolokat tartalmazó növényi források is hajlamosak az oxidációra, és bár kisebb mértékben, de felszívódnak az emésztőrendszerből.

Az egyensúly megőrzése érdekében érdemes rendszeresen (lehetőleg minden étkezésnél) hozzáadni az antioxidánsokban gazdag zöldségeket. Napi egy-két adag gyümölcs is pozitív hatással lesz az egészségére.

A megfelelő étrend az agy számára olyan bonyolult, hogy a testsúlyon nem lesznek észrevehetők a változások, mint a karcsúsító diéták esetében. Évekbe telik, mire az agy megváltozik. Az első tünetek általában akkor jelentkeznek, amikor már túl késő

Megéri tudni

Természetesen nem zárható ki teljesen az étrendből minden olyan termék, amely oxidált szterol forrása. Még a szterolokat tartalmazó növényi források is hajlamosak az oxidációra, és bár kisebb mértékben, de felszívódnak az emésztőrendszerből.

Az egyensúly megőrzése érdekében érdemes rendszeresen (lehetőleg minden étkezésnél) hozzáadni az antioxidánsokban gazdag zöldségeket. Napi egy-két adag gyümölcs is pozitív hatással lesz az egészségére.

A megfelelő étrend az agy számára olyan bonyolult, hogy a testsúlyon nem lesznek észrevehetők a változások, mint a karcsúsító diéták esetében. Évekbe telik, mire az agy megváltozik. Az első tünetek általában akkor jelentkeznek, amikor már túl késő

A szerzőrőlMikołaj Choroszyński,dietetikus és gasztrocoachAz emberi táplálkozás és dietetika mestere, pszicho-dietetikus, Youtuber. Az első lengyel piacon megjelent könyv szerzője a neurodegeneratív betegségek ellen küzdő étrendről: "MIND Diet. A Way for a Long Life". Szakmailag kiteljesíti magát, a Bdieta diétás klinikáját vezeti, mert a táplálkozás mindig is szenvedélye volt. Segít a pácienseinek azzal, hogy megmondja nekik, mit egyenek, hogy egészségesek maradjanak és jól nézzenek ki.

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória:

Neurológia