A korai gyermekkori autizmus (Kanner-szindróma) az autizmus spektrum zavar egyik formája, amely a különböző fejlődési rendellenességek legkorábbi fellépésével jár – tünetei már a gyermek életének első évében megjelenhetnek. Tekintse meg a korai gyermekkori autizmus tüneteit, tekintse meg a kezelési lehetőségeket, és tájékozódjon a kora gyermekkori autizmussal élő betegek prognózisáról.

Korai gyermekkori autizmus( Kanner-szindróma ) rendelkezik egy olyan tulajdonsággal, amely megkülönbözteti a többi autizmus spektrum zavarától (például az atipikus autizmustól) . Arról a pillanatról beszélünk, amikor az első rendellenességek megjelennek - a korai gyermekkori autizmus különféle rendellenességek megjelenéséhez vezet, mielőtt a gyermek 3 éves lesz.

A korai gyermekkori autizmus mindkét nemnél előfordul, de sokkal gyakrabban - akár négyszer - fiúknál. A probléma előfordulási gyakoriságára vonatkozó adatok eltérőek, de a statisztikák szerint általában 10 000 emberből 5-10 ember küzd Kanner-szindrómával.

Az autizmus kifejezés a görög autos szóból származik, amelyet „egyedül” fordítanak. Jelenleg elsősorban a gyermekpszichiátria érdeklődésére számot tartó problémához kötik, de eredetileg nem így volt. Nos, az autizmus kifejezést először E. Bleuler használta – ő a skizofrénia egyik tünetének elnevezéseként használta.

  • Autizmus (autista spektrumzavar)

Az autizmus, mint gyermekkori betegség 1943-ban kezdődött, amikor Leo Kanner leírta a speciális fejlődési rendellenességekkel küzdő gyerekek csoportját. Végül korai infantilis autizmusnak nevezték őket. Első leírásuk szerzőjének nevéből adódóan Kanner-szindrómának is nevezik őket.

Korai gyermekkori autizmus: okai

Azon, hogy milyen működési problémák vezethetnek a korai gyermekkori autizmushoz, annak patogenezisére - és más autizmus spektrum zavarok okaira is - már sok különböző tudós érdeklődött.

Még nem vontak le egyértelmű következtetéseket. Jelenleg azt feltételezik, hogy a korai gyermekkori autizmus többtényezős. Hatás az övéreaz esemény többek között a következőket okozhatja:

  • örökölt géneket (ezt a következtetést azután hoztuk le, hogy észrevették, hogy ha az egyik iker autista, a másiknál ​​akár 100-szor nagyobb eséllyel alakul ki ugyanez a probléma)
  • a terhesség és a szülés lefolyásával kapcsolatos különféle szövődmények (az autizmushoz mind a méhen belüli fertőzések, mind a perinatális hipoxia társulhat)
  • különböző anomáliák a központi idegrendszer felépítésével kapcsolatban (ilyen következtetésre jutott többek között az a megfigyelés is, hogy az autista gyerekeknek pl. kiterjesztett agykamrai rendszere van)

Általában úgy tartják, hogy a korai gyermekkori autizmust az idegrendszer fejlődésének zavarai okozzák, amelyek az élet nagyon korai szakaszában jelentkeznek. Hogy azonban ezeknek mi a közvetlen oka, az máig ismeretlen, ezért a Kanner-csapatot a világon sajnos lehetetlen megakadályozni.

Korai gyermekkori autizmus: tünetek

A korai gyermekkori autizmus lefolyása nagyon változó, és az egyes betegek eltérései is változhatnak.

Egyes, ezzel a témával foglalkozó szakemberek rámutatnak arra, hogy az autizmus spektrumzavarok bizonyos tünetei már csecsemőkorban is láthatóak lehetnek.

Ilyen lehet például az anyával való szemkontaktus fenntartásának hiánya vagy a környezetből a gyermeket érő hangokra adott szokatlan reakciók (pl. a nagyon hangos hangok teljes figyelmen kívül hagyása, miközben nagyon érdeklődik a rendkívül halk hangok iránt ugyanabban az időben).

Az autizmus finom tüneteit könnyű figyelmen kívül hagyni, de a gyermek életének előrehaladtával a különféle rendellenességek egyre jobban láthatóvá válnak. A korai gyermekkori autizmus tünetei három szférára vonatkoznak: a beszédre, a társas működésre és a gyermek viselkedésére

Kora gyermekkori autizmus: beszéd- és kommunikációs zavarok

A kora gyermekkori autizmussal élők nagy része egyáltalán nem beszél. Más esetekben a beszéd kissé fejlett lehet, bár nem feltétlenül használható másokkal való kommunikációra.

A beteg számára nehéz lehet más elemek állításainak megértése – pl. azáltal, hogy nagyon szó szerint érti a beszédet. Például, amikor meghallja, hogy valaki "ül a számítógépen" (ez alapvetően helytelen kifejezés, bár sokan gyakran használják), egy autista személy nagyon meglepődhet - elvégre nem ül a számítógépen.

A probléma során fellépő kommunikációs zavarok nem csak a beszédet érintik. A Kanner-szindrómás személy - még ha egyáltalán nem is beszél - nem használhatja (példáulzavarainak kompenzálása) non-verbális kommunikáció (azaz testbeszéd).

Problémák a társadalmi működéssel Kanner csapata során

A korai gyermekkori autizmus másik fontos tünete a szociális működés zavara. A beteg nehezen tud kapcsolatot létesíteni más emberekkel - társaival, sőt néha saját családtagjaival is.

Ennek az az oka, hogy nem érti meg mások érzelmeit, sőt mi több - lehet, hogy teljesen kiszámíthatatlanul reagál mások érzéseire. Az is jellemző, hogy az autizmussal élő gyerekek egyáltalán nem használnak szemkontaktust, amikor másokkal foglalkoznak.

Egy másik probléma ezen a területen az, hogy nincs szükség más emberek bevonására, hogy együtt játsszanak vagy megosszák az örömüket – ez magában foglalja ezért mondják, hogy az autista gyerekek be vannak zárva a saját világukba.

Jól működő autizmus: okok, tünetek, terápia

Korai gyermekkori autizmus: a gyermekek sajátos, szokatlan viselkedése

A korai gyermekkori autista beteg általában betartja a rutint. Az ettől való bármilyen eltérés akár rendkívüli félelmet is okozhat benne.

Ha a gyermek étkezéssel kezdi a napot, majd mesét néz, majd kimegy sétálni, a nap ritmusának bármilyen változása síráshoz, dühkitöréshez vagy akár agresszív viselkedéshez vezethet.

Kanner csapata esetében azzal is találkozhat, hogy a gyereket egy, rendkívül szűk terület fogja érdekelni (pl. a dinoszauruszok - mindenhol hasonlít majd rájuk, gyűjti a figuráit vagy néz velük filmeket , és az összes többi játék egyáltalán nem kelt fel érdeklődést benne).

Az is előfordul, hogy egy kisgyermekkori autista gyermek sztereotip mozdulatokat mutat, például folyamatosan kopogtat az ujjaival, vagy céltalanul forog a saját tengelye körül.

Kora gyermekkori autizmus: felismerés és megkülönböztetés

A koragyermekkori autizmus diagnosztizálásánál fontos kideríteni a gyermek aktuális eltéréseit, de azt is, hogy az egész fejlődése hogyan haladt korábban – ezért tesznek fel olyan sokféle kérdést a szülőknek.

Általában az autizmus spektrumzavar gyanúja esetén az első lépéseket gyermekpszichiáterhez irányítják, a gyakorlatban azonban a végső diagnózist a teljes csapat állítja fel, amelyben nemcsak orvos, hanem pszichológus is részt vesz. , oktató vagy logopédus Néha az autizmussal gyanúsított gyermeket különféle vizsgálatoknak vetik alá, pl. képalkotó vizsgálatok vagy genetikai tesztek. A céljukelvégzése a meglévő rendellenességek egyéb lehetséges okainak kizárását jelenti – az autizmus spektrum zavarok differenciáldiagnózisa többek között magában foglalja Rett-szindróma, nagyon korán jelentkező pszichotikus rendellenességek és Down-szindróma

Koragyermekkori autizmus terápia: mi ez?

A korai gyermekkori autizmus mielőbbi felismerése nagyon fontos, mert ez egyszerűen lehetővé teszi a gyermek számára, hogy gyorsabban végrehajtsa a szükséges terápiát

A Kanner-szindrómás gyermekeknél alkalmazott terápiás interakciók többirányúak. Módszereket alkalmaznak a kommunikáció javítására (beleértve a logopédussal végzett munkát), de a viselkedésterápiát és a szociális készségek képzését is. Más hatások is pozitívan befolyásolhatják a gyermek állapotát, pl. Kutyaterápia vagy különféle művészeti tevékenységek
Bár az autizmusra egyáltalán nincs gyógymód, időnként gyógyszeres kezelést alkalmaznak az ezzel a problémával küszködő gyermekeknél

Célja a különböző pszichopatológiai tünetek csökkentése, pl. hangulati ingadozások, agresszív viselkedés vagy neurotikus rendellenességek.

Az előbbiek esetében a betegek hangulatstabilizátort (pl. valproinsav) írhatnak fel, nagy agresszióra hajlamosak, különféle neuroleptikumok, illetve pl. a szerotonin újrafelvétel-gátlók (SSRI-k) csoportjába tartozó gyógyszereket írnak fel.

Kora gyermekkori autizmus: mitől függ a prognózis?

Nehéz egyértelműen megbecsülni a korai gyermekkori autista gyermekek prognózisát – ez kivételesen egyéni kérdés. Felfigyeltek azonban többek között az a tény, hogy minél később jelentkeznek az autizmus spektrum zavarok első tünetei (tehát minél tovább fejlődik a gyermek eltérések nélkül), annál kedvezőbb a prognózisa.
Vannak, akik úgy gondolják, hogy az autizmus kiküszöböli az abban szenvedő személy önálló működési képességét. Ez a hiedelem egyenesen hamis.

Nos, a korai gyermekkori autizmussal diagnosztizált beteg végül befejezheti tanulmányait, munkát kaphat, vagy akár családot alapíthat.

Sok múlik a terápián és annak hatásain – ezért is hangsúlyos az autizmus korai diagnosztizálásának és a terápiás beavatkozások gyors megkezdésének fontossága az érintett személynél
Források:
1. Psychiatry, 2. kötet, Clinical psychiatry, szerk.: S. Pużyński, J. Rybakowski, J. Wciórka, szerk. II, kocsma. Elsevier Urban & Partner, Wrocław 2011
2. Gyermekek és serdülők pszichiátriája, szerk.: I. Namysłowska, publ. PZWL, Varsó2012
3. Brasic, J. R., Autism, 2022. ápr., Medscape; on-line hozzáférés: https://emedicine.medscape.com/article/912781-overview

Kategória:

Pszichiátria