A dysthymia (a neurotikus eredetű krónikus depresszió egy fajtája) azon mentális betegségek egyike, amelyekben a betegek depressziós hangulatot tapasztalnak. A dysthymia krónikus probléma, amely gyakran megnehezíti a betegek életvitelét hosszú évekig. Előfordul, hogy a dysthymia létezését lekicsinyli, és észre sem veszi mind a beteg, sem a környezete. Érdemes azonban átgondolni a problémát, mert vannak olyan módszerek, amelyek lehetővé teszik a dysthymia hatékony kezelését, amelyeknek köszönhetően a betegek napi működése jelentősen javítható
dysthymiasorán az uralkodó tünetek a depresszív hangulathoz kapcsolódnak - a betegség az affektív zavarok csoportjába tartozik. A problémát krónikus depressziónak is nevezik - de ez a kifejezés nem tűnhet teljesen helyesnek, mivel a tiszta dysthymia során a tünetek nem érnek el olyan intenzitást, amely a depresszió diagnózisának alapjául szolgálhatna.
A dysthymia problémája az, hogy hosszú ideig tart. Emiatt a betegek jelentős része sajnos nem kér szakorvosi segítséget. A dysthymia első tünetei leggyakrabban serdülőkorban és korai felnőttkorban jelentkeznek, így a betegek természetüknél fogva kevésbé jókedvűek.
A dysthymia sokkal gyakoribb, mint gondolnád. A becslések szerint a kialakulásának életre szóló kockázata körülbelül 6%. A nők túlsúlyban vannak a problémával küszködők körében – a dysthymia 2-3-szor gyakrabban fordul elő ebben a nemben, mint a férfiaknál. Attól függően, hogy a betegnél milyen életkorban jelentkeztek a dysthymia első tünetei, a betegségnek két formája különböztethető meg: korai dysthymia (a tünetek 21 éves kor előtt jelentkeznek) és késői dysthymia (az első tünetek éves kor után jelentkeznek). 21).
A dysthymia okai
A dysthymia patogenezisével kapcsolatban számos kérdés tisztázatlan, de a tudósok már tettek néhány feltételezést a betegség kialakulásában szerepet játszó tényezőkről. A dysthymia okai között a genetikai determinánsokat is figyelembe veszik. Szerepüket a krónikus depresszió kialakulásában bizonyíthatja, hogy gyakrabban fordul elő olyan embereknél, akika család érzelmi zavaroktól (pl. depresszió vagy dysthymia) szenvedett.
Az idegrendszerben a neurotranszmitter rendszer zavarait tekintik a dysthymia biológiai alapjának. Különös figyelmet fordítanak a szerotonin és a noradrenalin koncentrációjának csökkentésére – ennek a feltételezésnek a megerősítése lehet például az a tény, hogy a dysthymiában szenvedő betegek állapotának javulása lehetséges olyan gyógyszerek alkalmazásának köszönhetően, amelyek növelik ezek mennyiségét. neurotranszmitterek az agyban. Az endokrin diszfunkció egy másik tényező, amely potenciálisan részt vesz a dysthymia patogenezisében. Ezek között a pajzsmirigy működésével kapcsolatos problémák és a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely működési zavarai vannak.
Egyes dysthymia kialakulására hajlamos betegeknél a betegség spontán módon jelentkezik, míg másoknál a probléma megjelenése bizonyos eseményekkel jár. Az arra hajlamos személyeknél a dysthymiát kiváltó tényezők a szakmai, családi vagy anyagi problémák, de a lakóhelyváltás vagy egy szeretett személy halála is.
A dysthymia már említett rizikófaktorain túlmenően más mentális problémák is jelentkeznek a betegeknél - a személyiségzavarok példaként említhetők a krónikus depresszió kialakulására hajlamosító betegségekre
A dysthymia tünetei
A krónikus depresszióban szenvedő betegek számos hangulati problémával küzdenek, azonban más betegségeket is tapasztalhatnak. A dysthymia tünetei a következők:
- folyamatosan nyomott hangulat,
- csökkent boldogságérzeti képesség (úgynevezett anhedonia),
- állandó fáradtságérzés,
- gondolatok a világ értelmetlenségéről és a saját működésedről,
- alacsony önbecsülés,
- szomatikus problémák, mint alvászavarok (mind az ágyban töltött órák számának növekedése, mind az álmatlanság), étkezési zavarok (több étkezés vagy fordítva - étvágytalanság),
- ingerlékenység (ez a tünet különösen a dysthymiában szenvedő gyermekekre vonatkozik, még a depressziós hangulatot is uralhatja),
- csökkent aktivitás,
- kerüli a társadalmi kapcsolatokat,
- gondolkodás lassúsága és koncentrációs problémák
A fent említett betegségek összefüggésbe hozhatók a depresszióval – a dysthymia diagnosztizálásához a tünetek nem lehetnek olyan intenzitásúak, hogy a depresszió felismerhető legyen (a dysthymia tehát zavarként is bemutatható kevésbé turbulens lefolyású, mint a depresszió).
A dysthymia diagnózisában több is vana felsorolt tünetek megléte a betegnél, de fennállásuk időtartama is. Felnőtteknél a krónikus depresszió diagnózisa akkor állítható fel, ha a tünetek legalább két évig fennállnak. A dysthymia gyermekeknél és serdülőknél történő diagnosztizálásához a tünetek kissé eltérő időtartamára van szükség – ebben a csoportban a tüneteknek egy évnél tovább kell tartaniuk
A dysthymia krónikus probléma, amely akár évekig is eltarthat. Ezalatt a páciens más egészségügyi állapotokat is tapasztalhat – az egyik lehetőség a depresszió. Ilyen helyzetben azt mondják, hogy „kettős depresszió” van a páciensben.
A dysthymia kezelése
Bár az ehhez a problémához kapcsolódó tünetek sokkal kevésbé súlyosak, mint a depresszióval kapcsolatosak, az állapotot továbbra is kezelni kell. Ennek oka többek között azzal a ténnyel, hogy:
- a beteg betegségei gyakorlatilag minden környezetben jelentősen megzavarhatják működését, legyen az családi vagy szakmai,
- dysthymiában szenvedő ember fokozottan ki van téve a depresszió és az öngyilkosság kockázatának,
- a betegek különböző pszichoaktív anyagok függővé válhatnak – előfordul, hogy alkoholt vagy kábítószert fogyasztanak, hogy (valójában csak látszólag) enyhítsék a tüneteiket
A dysthymia kezelésére két módszer létezik: a farmakoterápia és a pszichoterápia. A krónikus depresszióban használt gyógyszerek a következők:
- szerotonin újrafelvétel-gátlók (SSRI-k),
- triciklikus antidepresszánsok,
- szerotonin és noradrenalin újrafelvétel-gátlók (SNRI-k).
A dysthymia gyógyszeres kezelése több hónaptól több hónapig tart. A betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy a gyógyszer hatása lassan fejlődik ki – általában körülbelül két hétbe telik, mire az első hatások megjelennek. A terápia lehetséges mellékhatásai általában ebben az időszakban a legnagyobbak – intenzitásuk fokozatosan elmúlik, de ha nagyon erősek, konzultáljon orvosával, mielőtt abbahagyja a gyógyszer szedését.
A dysthymia második módszere a pszichoterápia. A különböző pszichoterapeuták különböző technikákat ajánlanak a dysthymia kezelésére, az egyik leggyakrabban alkalmazott ilyen probléma a kognitív-viselkedési pszichoterápia.
A krónikus depresszió kezelésének konkrét módszerének megválasztása a betegség tüneteinek súlyosságától, de az adott beteg általános egészségi állapotától is függ. A pszichoterápia, mint első vonalbeli módszer különösen ajánlott dysthymiás gyermekek és serdülők számára. Néhaa farmakoterápia és a pszichoterápia kombinációja előnyösnek bizonyulhat.
Tekintse meg a 10 képből álló galériát