A vastagbélrák a vastagbélrák egyik fajtája. A szakemberek úgy vélik, hogy az egyik legjobban tanulmányozott daganat az előfordulására hajlamosító tényezők tekintetében. Mi a vastagbélrák prognózisa és hogyan kezelik?

Vastagbélráka vastagbél négy részének bármelyikében kialakulhat. A rák előfordulásának csúcspontja az élet 6. és 7. évtizedében következik be. A férfiak gyakrabban betegek, mint a nők.

Vastagbélrák: kockázati tényezők

A betegség kialakulásának kockázata nő a vörös hús túlzott fogyasztása és a rostszegény étrend mellett, amely hajlamos a székrekedésre, a fizikai aktivitás hiányára és a dohányzásra. Bebizonyosodott, hogy ez a rák gyakrabban fordul elő colitis ulcerosában és Crohn-betegségben szenvedőknél.

Bizonyíték van a vastagbélrákra való genetikai hajlamra is. Ez a mirigyhám egyes génjeinek véletlenszerű mutációinak köszönhető. Az ilyen mutációkra való hajlam nagy az olyan emberekben, akik genetikailag megterheltek bizonyos betegségekkel, például Lynch-szindrómával, familiáris adenomatózus polipózissal, Peutz-Jegher-kórral és fiatalkori polipózissal.

Vastagbélrák: tünetek

A tünetek a rák helyétől és stádiumától függenek. Mivel a vastagbél nagyon rugalmas falú szerv, előfordulhat, hogy a kialakuló daganat sokáig nem okoz könnyen észlelhető tüneteket. Felhívjuk figyelmünket a székletürítés megváltozására és a vér megjelenésére a székletben

Sajnos a gyomor-bélrendszeri vérzés nem mindig látható a WC-papíron vagy a fehérneműn. Ezért 45 éves kor után érdemes megkérni kezelőorvosát, hogy végezzen okkult vérvizsgálatot a székletben. A tesztet saját maga is elvégezheti, miután megvásárolta a megfelelő készletet a gyógyszertárban.

A vastagbélrák tünetei a daganat helyétől függenek. Ha a rák a vastagbél jobb oldalán alakul ki, akkor a jobb oldalon tompa fájdalom az alsó hasban és sötét széklet jelenhet meg. Néha az orvos a hasfalon keresztül is érezheti a daganatot. Amikor a rák a vastagbél bal oldalán alakul ki, a székletürítés ritmusa megváltozik. A székrekedés váltakozik hasmenéssel, a széklet pedig ún ceruza alakú. Vért is láthat a székletében. A legzavaróbb tünet aza bélmozgás leállítása és napokig nem ad gázt. A bélelzáródást gáz, hányás és hasi fájdalom kíséri. Az is előfordul, hogy egy beteg ember gyorsan lefogy, ami más szervekben áttétet jelezhet.

Vastagbélrák: a gyanútól a diagnózisig

A daganatos betegség gyanúját megfelelő vizsgálatokkal kell igazolni. Az alapvető, de alábecsült vizsgálat a végbélen keresztül történik, azaz ujjal a végbélnyíláson keresztül, és a székletben található rejtett vér vizsgálata. Egy másik a kolonoszkópia, melynek során kórszövettani vizsgálatra lehet mintát venni, vagy kis polipokat távolítani a vastagbélből.

Fontosak azok a vizsgálatok, amelyek lehetővé teszik a daganat előrehaladásának, a nyirokcsomók állapotának és a távoli áttétek jelenlétének felmérését. Ebből a célból a hasüreg és a medence komputertomográfiája, ultrahangvizsgálat és mellkasröntgen is történik. Ha a tomográfiás kép nem egyértelmű, akkor PET-CT-vizsgálatot, azaz pozitronemissziós tomográfiát végeznek. Ezenkívül szükséges laboratóriumi vizsgálatok elvégzése, azaz morfológiai és biokémiai vizsgálatok elvégzése a vese és a máj működésének értékeléséhez

Vastagbélrák: a daganatot el kell távolítani

A daganat és a regionális nyirokcsomók műtéti eltávolítása a rák kezelésének alapvető módja. Általában a műtétet klasszikus módszerrel, azaz a hasfalon keresztül végzik. Kevésbé invazív laparoszkópos eljárásokat alkalmaznak.

Ha a daganatok működésképtelenek (más szervekbe vagy fontos erekbe vagy idegekbe beszivárognak), a beteg a műtét előtt kemoterápián esik át a beszűrődések méretének csökkentése érdekében. Néhány hónap múlva az orvos eldönti, hogy a daganatos elváltozás műtéti úton eltávolítható-e.

Ha a betegség elterjedt, döntés születik a sztóma mellőzéséről, a daganatos béldarab eltávolításáról, hogy megvédje a beteget a vérzéstől és a bélelzáródástól. A szupportív kezelésben kemoterápiát és immunterápiát alkalmaznak, sugárterápiát pedig csak kivételes esetekben, mert számos szövődményhez társul.

A vastagbélrák kezelésének sikere a rák stádiumától függ.

A betegség korai szakaszában a betegek több mint 80 százaléka felépül. Más szervek metasztázisai esetén - csak minden tizedik beteg él öt évnél tovább. A kezelés befejezése után ellenőrizni kell a beteg állapotát. Az alapteszt a rákos antigén (CEA marker) koncentrációjának meghatározása. A vizsgálatot 2 éven keresztül 3 havonta, majd a következő 3 évben félévente végzik el. A szükséges tanulmányok iskolonoszkópia biopsziával, mellkasröntgen, hasi ultrahang vagy számítógépes tomográfia

Fontos

CEA marker a cenzúrázott

A múltban a CEA neoplasztikus markert a vastagbélrák indikátorának tekintették. Jelenleg ismeretes, hogy nem megbízható, mert magas koncentrációja nem daganatos betegségekben is előfordulhat, pl. bél-, hasnyálmirigy- vagy májbetegségekben. A klinikai gyakorlatban ezt a markert használják a vastagbélrák kiújulásának kimutatására, valamint a beteg állapotának felmérésére a műtéti kezelés után. Úgy gondolják azonban, hogy kevés haszna van a kezelés hatékonyságának értékelésében.

havi "Zdrowie"

Kategória:

Onkológia