Follikuláris limfóma: okok, tünetek, kezelés

• Follikuláris limfóma: Előfordulás
• Follikuláris limfóma: Patogenezis
• Follikuláris limfóma: Tünetek
• Follikuláris limfóma: diagnózis és diagnózis
• Follikuláris limfóma:
• A follikuláris limfóma nemzetközi prognosztikai indexe
• Follikuláris limfóma: Differenciálódás
• Follikuláris limfóma: kezelés és mellékhatásai
• Follikuláris limfóma: Kiújulás
• Follikuláris limfóma: prognózis

A follikuláris limfóma az alacsony fokú non-Hodgkin limfómák csoportjába tartozik. Általában hosszú ideig nem ad semmilyen tünetet. Mi utalhat follikuláris limfóma kialakulására? Hogyan diagnosztizálják és kezelik? Mi a prognózis?

Follikuláris limfóma(FL) egy jól differenciált daganat, amely a non-Hodgkin limfómák, más néven non-Hodgkin limfómák csoportjába tartozik.

A follikuláris limfóma kialakulásának kockázati tényezői eddig nem ismertek

B-limfocitákból származik, amelyek a nyirokrendszer alkotóelemei, és a nyirokcsomók szaporodásának központjait képezik.

A nyirokcsomókban a daganatos sejtek számtalan, ellenőrizetlen osztódása daganatok kialakulásához vezet, melyek azonosítása gyakran a betegség első tünete és az alapellátó orvoshoz fordulás oka.

A nyirokszövet az egész testben megtalálható, így a follikuláris limfómának nincs tipikus helye, de leggyakrabban a nyak, a hónalj és az ágyék nyirokcsomóiban észlelhető.

A follikuláris limfóma egy alacsony fokú daganat, amelyet általában lassú növekedés és jó prognózis jellemez, a szakirodalom a betegség spontán remisszióiról számol be.

Ennek a daganatnak a jellemzője a hosszú, tünetmentes lefolyás. Emiatt a legtöbb esetben a betegség a diagnóziskor generalizálódik, és a csontvelő érintettsége a betegek körülbelül 60%-ánál fordul elő.

Follikuláris limfóma: Előfordulás

A follikuláris limfóma olyan rák, amely az összes limfómák körülbelül 20%-át és a jóindulatú limfómák körülbelül 70%-át teszi ki, alacsony fejlődési dinamikával és lassú progressziójával (úgynevezett indolens limfómák).

Prevalenciáját tekintve ez a második legtöbbet leírt limfóma Európában a diffúz nagy B-sejtes limfóma (DLBCL) után

Valamivel gyakrabban diagnosztizálják nőknél, mint férfiaknál. Szinte mindig felnőtteknél fordul elő, leggyakrabban közép- és időskorúaknál figyelhető meg, az átlagéletkor 55-60 év.

Follikuláris limfóma: Patogenezis

A follikuláris limfóma olyan rák, amelyből származikmegváltozott B-limfociták, amelyek a nyirokcsomók reprodukciós központjaiban helyezkednek el

A legtöbb betegnél egy citogenetikai változás, pontosabban a t (14,18) transzlokáció felelős a betegség kialakulásáért, melynek következtében a 18-as kromoszóma egy része átkerült a 14-es kromoszómába

Ennek eredményeként túlzott mennyiségben termelődik az anti-apoptotikus BCL2 fehérje, ami a programozott, fiziológiás sejthalál és kóros, ellenőrizetlen növekedésének gátlását eredményezi.

Megjegyzendő, hogy a t (14,18) transzlokáció egyeseknél fiziológiailag is előfordulhat, és ennek kimutatása önmagában nem alapja a follikuláris limfóma diagnózisának, sem pedig a szakorvosi kezelés bevezetésének.

Follikuláris limfóma: Tünetek

A limfóma gyakori tünetei a következők:

• lymphadenopathia

A nyak és a hónalj nyirokcsomóinak megnagyobbodása a nyirokrendszeri rák leggyakoribb tünete; a megnagyobbodott csomók átmérője meghaladja a 2 cm-t, és a páciens fájdalommentes bőr alatti csomókként vagy csomókként érzi őket, amelyek felett a bőr nem vörösödik vagy gyulladt, nincsenek sipolyok.

A nyirokcsomók a bőrön csúsznak

A helyzet megváltozik, ha a mélyebb nyirokcsomók megnagyobbodnak, ami a bőrön keresztül nem vizsgálható

Nyomást okozhatnak más szervekben, és köhögést, légszomjat, hasi fájdalmat, hát- és mellkasi fájdalmat, sőt légzési nehézséget is okozhatnak.

A nyirokrendszer egyéb szervei, mint például a lép, a mandulák és ritkábban a nyirokrendszeren kívüli szervek, mint például az emésztőrendszer vagy a bőr, szintén részt vehetnek a daganatos folyamatban.

• sötét éjszakai izzadás
• láz látható ok nélkül több mint 38^oC, legalább 2 hétig tartó
• 10%-ot meghaladó nem szándékos fogyás legfeljebb 6 hónap alatt
• fáradtság
• étvágytalanság
• vérszegénység
• fertőzések, gyakori megfázások és nehezen kezelhető és kiújuló fertőzések
• vérzést, ecchymosist, bőrelváltozásokat a vérlemezkék számának csökkenése okoz; gyakori az ínyvérzés és az orrvérzés, valamint a véraláfutásokra való fokozott hajlam
• lépmegnagyobbodás, azaz a lép megnagyobbodása

Follikuláris limfóma: diagnózis és diagnózis

A páciens által jelentett tünetek follikuláris limfóma gyanújához vezethetnek.

A betegség diagnosztizálásához el kell végeznispeciális képalkotó és laboratóriumi vizsgálatok, de a végső diagnózist csak a nyirokcsomó kórszövettani és immunhisztokémiai vizsgálata alapján lehet felállítani

A teljes nyirokcsomót összegyűjtik kórházi vizsgálat céljából, helyi vagy általános érzéstelenítésben, majd a laboratóriumba szállítják, és egy szakpatológus mikroszkóp alatt értékeli.

Kérjük, vegye figyelembe, hogy a diagnózist nem szabad a nyirokcsomó BAC (finom needle aspiration biopszia) képe alapján felállítani, mivel ez nem használható a daganat szöveti szerkezetének felmérésére

Csak kivételes helyzetekben megengedett, amikor az elváltozások szokatlan helyen vannak, és nem lehetséges azokat teljes egészében kivizsgálás céljából összegyűjteni

Ezenkívül citogenetikai teszteket, immunfenotipizálási teszteket, valamint fluoreszcens in situ hibridizációs (FISH) teszteket kell végezni annak megállapítására, hogy van-e tipikus t (14,18) transzlokáció.

A nyirokcsomót alkotó sejtek típusa és száma alapján az orvos diagnosztizálja a follikuláris limfómát, és a kórszövettani stádium szerint osztályozza: 1, 2, 3A vagy 3B.

Minden egyes betegséggel diagnosztizált betegnél a következőket kell elvégezni:

• mielogram és csontvelő biopszia a daganat csontvelőbe való terjedésének megerősítésére vagy kizárására
• perifériás vérkép kenettel
• máj- és vesefunkció biokémiai vizsgálatai
• laktát-dehidrogenáz (LDH) aktivitási tesztek
• béta2-mikroglobulin koncentrációk, proteinogram

és sok más laboratóriumi és képalkotó vizsgálat. Csak a teljes diagnosztika és a beteg egészségi állapotának megállapítása után lehetséges a szakorvosi kezelés megkezdése

Follikuláris limfóma:

stádium

A nyirokcsomó kórszövettani vizsgálata és a follikuláris limfóma diagnózisa után az orvosnak meg kell határoznia a daganatos betegség stádiumát (stádiumát). Szükséges a beteg további kezelési tervének elkészítése

Az a rendszer, amely lehetővé teszi az orvos számára a follikuláris limfóma terjedésének mértékét, a nemzetközi osztályozás. Ann Arbor.

Felmérjük a nyirokcsomók és más nyirokrendszeri szervek érintett csoportjainak számát, arányát a rekeszizomhoz, a csontvelő érintettségét és a távoli szervek érintettségét

A betegség súlyosságának meghatározásakor figyelembe vett további paraméter a betegség általános tüneteinek jelenléte, mint például az éjszakaicsuromvizes izzadás, több mint 38^oC-os láz látható ok nélkül több mint 2 hétig, és 10%-os fogyás legfeljebb 6 hónap alatt.

Amikor az orvos megállapítja a fenti tünetek fennállását, a római számokhoz "B" betűt ad hozzá, amely a betegség súlyosságát írja le I-től IV-ig, ha nincsenek általános tünetek, a "B" betűt A".

Az "E" betű az Ann Arbor besorolásban olyan follikuláris limfómát jelöl, amelynek extra csomópontja van, azaz olyan szervet vagy szöveteket foglal el, amelyek nem extranodális csomópontok.

Az "S" betű akkor kerül hozzáadásra, ha a lép részt vesz a daganatos folyamatban.

A betegség előrehaladási stádiuma	Jellemzők
I	Csak a nyirokcsomók egy csoportjának érintettsége vagy egyetlen szerv vagy extra-nyirokrendszer korlátozott érintettsége (I E)
II	Két vagy több nyirokcsomócsoport érintettsége csak a rekeszizom egyik oldalán, vagy a nyirokcsomókon kívüli hely lokalizált érintettsége egy vagy több nyirokcsomóterülettel (II E)
III	A nyirokcsomók érintettsége a rekeszizom mindkét oldalán, kísérheti a nyirokrendszeren kívüli terület rohamát (III E)
IV	Egy vagy több extra-nyirokszerv diffúz vagy diffúz érintettsége
A	Az általános tünetek hiányoznak
B	Általános tünetek vannak jelen
S	A lép daganatos folyamatának részvétele

A follikuláris limfóma nemzetközi prognosztikai indexe

A follikuláris limfóma-specifikus nemzetközi prognosztikus index (FLIPI) a follikuláris limfómában szenvedő betegek prognózisának felmérésére szolgál.

Az alábbi 5 paraméter alapján lehetőség nyílik a kezelés befejezését követően a betegség progressziójának kockázatának meghatározására, valamint a kezelőorvos utáni ellenőrzések számának beállítására
FLIPI 1 → Általános túlélési előrejelzés

• több mint 4 csomópontot foglal el
• a beteg kora 60 év felett
• a laktát-dehidrogenáz (LDH) fokozott aktivitása
• klinikai stádiumú III. vagy IV. betegség Ann Arbor szerint
• hemoglobinkoncentráció kevesebb, mint 12 g / dl

KOCKÁZAT	Tényezők száma	Beteg	5 éves teljes túlélés	10 év általános túlélés
Alacsony	0-1	36%	91%	71%
Közvetett	2	37%	78%	51%
Magas	>=3	27%	53%	36%

FLIPI 2 → progressziómentes túlélési előrejelzés

• 6 cm-nél nagyobb nyirokcsomók
• csontvelő érintettség
• a beteg kora 60 év felett
• béta2-mikroglobulin a normál felső határa felett
• hemoglobinkoncentráció kevesebb, mint 12 g / dl

KOCKÁZAT	Tényezők száma	Beteg	5 éves teljes túlélés	10 év általános túlélés
Alacsony	0-1	20%	91%	80%
Közvetett	2	53%	69%	51%
Magas	>=3	27%	51%	19%

Follikuláris limfóma: Differenciálódás

A follikuláris limfómát meg kell különböztetni a nyirokrendszer egyéb daganatos betegségeitől, különösen a kis B limfocitákból származó egyéb non-Hodgkin limfómáktól.. Különös figyelmet kell fordítani a következőkre:

• krónikus limfocitás leukémia (CLL)
• köpenysejtes limfóma (MCL)
• lép B-sejtes marginális zóna limfóma (SMZL)
• limfoplazmacitás limfóma (LPL)

Ezeket a proliferatív betegségeket a végső diagnózis felállítása előtt ki kell zárni, mivel hasonló klinikai tünetekkel járnak.

A follikuláris limfóma nem diagnosztizálható a beteg szövet kórszövettani vizsgálata és immunhisztokémia nélkül.

Follikuláris limfóma: kezelés és mellékhatásai

A follikuláris limfóma kezelését minden betegre egyedileg kell kialakítani, a limfóma kórszövettani besorolásától, a betegség klinikai stádiumától, a beteg életkorától, egészségi állapotától és a társbetegségek jelenlététől függően

Leggyakrabban erre szakosodott központokban kerül sor, ahol szakorvosok választják ki a betegeket megfelelő kezelési renddel.

A terápia fő céljai:

• új rákos sejtek növekedésének gátlása
• rákos sejtek elpusztítása
• a betegség tüneteinek kezelése
• a beteg életminőségének javítása

Follikuláris limfóma kezelési módszerei

• MEGFIGYELÉS

Olyan beteg, akinél kis tömegű daganatot diagnosztizáltak, de nincs jelenEzenkívül az olyan betegségek tüneteit, mint a fájdalom, a láz, a fogyás vagy a csípős éjszakai izzadás, gyakran gondos megfigyelés alatt tartják mindenféle kezelés nélkül.

A betegek állandó orvosi felügyelet alatt állnak, a szakorvosi terápia csak a betegség első tüneteinek megjelenése vagy progressziója után kezdődik. A páciens megfigyelésének teljes folyamata akár 10 évig is eltarthat.

Voltak esetek (a betegek 5-25%-ában) a follikuláris limfóma spontán regressziója alacsony stádiumú és alacsony daganatterhelés mellett.

Ennek a kezelési módszernek a mellékhatásai közé tartozik a beteg egyre fokozódó stressze a gyógyszerhiány és a várakozó hozzáállás miatt

Nagyon fontos az orvos és a beteg közötti beszélgetés, amely során a betegnek ideje és lehetősége van feltenni a betegséggel és a terápiával kapcsolatos kérdéseket, amelyek zavarják

• SUGÁRTERÁPIA

A sugárterápia olyan kezelési módszer, amely sugárzással gátolja a rákos sejtek növekedését és pusztulását.

A follikuláris limfóma kezelésében leggyakrabban az eredetileg érintett területek radikális távsugárzását alkalmazzák.

Ez egy olyan technika, amelynek során a szövetektől távolabb elhelyezett speciális eszközzel sugárnyaláb jön létre, és a test azon területére irányítja, ahol a daganat található.

A modern eszközök lehetővé teszik a sugarak precíz irányítását az érintett területre, ami lehetővé teszi az egészséges szomszédos szövetek védelmét

Ennek a terápiának a mellékhatásai közé tartoznak a proliferáció által érintett vagy a szomszédos szervek besugárzásával kapcsolatos tünetek, amelyek nem védhetők a sugárzás ellen

A bőr kiszáradhat, petyhüdtté és pigmentfoltosabbá válhat, és gyakran telangiectasia, vagyis pókvénák jelennek meg a felületén.

A kezelés nagyon ritka szövődménye egy másodlagos daganat kialakulása a besugárzott szövetekben. Ezt szem előtt kell tartani, amikor erről a kezelési módról dönt.

• KEMOTERÁPIA

A kemoterápia olyan terápiás módszer, amely abból áll, hogy a betegeknek speciális gyógyszereket, ún. citosztatikumok, amelyek feladata a daganatos sejtek elpusztítása, növekedésének gátlása és az osztódás gátlása

A gyógyszereket intravénásan, orálisan vagy intratekálisan adják be, ha a daganat átterjedt a központi idegrendszerre, és kemoterápia beadása szükséges az agy-gerincvelői folyadékba

Az adagolás módjáról, a kemoterápia típusáról és ütemezéséről szakorvos döntbeteg.

A több gyógyszeres terápia olyan kezelési rend, amelyben több kemoterápiás szert alkalmaznak egyidejűleg.

A kemoterápia mellékhatásai közé tartozik a vérszegénység, rossz közérzet, fejfájás, hányinger és hányás, láz, influenzaszerű tünetek, száj- és torokfekélyek, átmeneti hajhullás vagy gyengeség, bőrelváltozások, hasmenés, székrekedés, cikluszavarok, valamint vizeletürítési problémák, sőt a színe megváltozik.

A mellékhatások előfordulása és intenzitása egyénileg függ az egyes betegek szervezetétől, az alkalmazott terápiától, kezelési rendtől és gyógyszerkombinációtól. A mellékhatások gyakrabban jelentkeznek több gyógyszeres terápia esetén, mint monoterápia esetén.

• A LAMINÁRIS limfóma KEZELÉSÉNEK FŐ RENDSZEREI

A több kemoterápiás szert alkalmazó kezelési rendeket a daganat klinikai előrehaladásának függvényében határozzák meg az Ann Arbor osztályozás és a FLIPI prognosztikai index szerint.

A terápia általában 2-4 vagy 6-8 kemoterápiás ciklusból áll, 3-4 hetente.

• CVP (ciklofoszfamid, vinkrisztin, prednizon)
• R-CVP (rituximab, ciklofoszfamid, vinkrisztin, prednizon)
• CHVP (ciklofoszfamid, doxorubicin, vinkrisztin, prednizon)
• R-CVP (rituximab, ciklofoszfamid, doxorubicin, vinkrisztin, prednizon)

• IMMUNTERÁPIA

Radioimmunterápia, azaz monoklonális antitesttel végzett kezelés, amelyhez radioaktív anyag kapcsolódik.

Ez egy speciális gyógyszer, amely a rákos sejteken lévő antigének felismerése után radioaktív anyagot bocsát ki, és ezáltal elpusztítja a rákos sejteket.

A follikuláris limfóma kezelésében használt antitestek a rituximab, valamint a radioaktívan jelölt antitestek, mint például a 90Y-ibritumomab-tiuxetan és a nátrium-jodid-131 tositumomab.

• SEBÉSZETI KEZELÉS

A nyirokrendszer daganatai ritkán fedik le a test egy-egy területét, ezért a műtéti kezelés kivételes esetekben történik, ez nem tipikus limfómák, hanem szolid daganatok kezelési módja.

• Őssejttranszplantáció

Az őssejt-transzplantáció számos mellékhatással járó kezelési módszer, ezért nem alkalmazzák rutinszerűen. Ez abból áll, hogy a páciens saját őssejtjeit (autograft, autograft) vagy egy speciálisan kiválasztott donortól (allograft, transzplantáció) gyűjtikallogén) és visszaültetett nagy dózisú kemoterápia után, amely a rákos sejtek elpusztítására szolgál. Az őssejtek intravénás infúzióval kerülnek a beteg szervezetébe.

• KÖVETKEZŐ KEZELÉS

A follikuláris limfóma kezelésen átesett betegnek állandó kapcsolatot kell tartania a kezelő hematológussal, és jelentkeznie kell a tervezett ellenőrző viziteken

A beteg kórelőzményét és fizikális vizsgálatát, valamint a laboratóriumi vizsgálatokat a terápia befejezése után 3-6 havonta, majd 1 évente, vagy ha a beteg orvosa szükségesnek ítéli, gyakrabban kell elvégezni.

Képalkotó vizsgálatokat, például számítógépes tomográfiát, nem szabad minden orvosi látogatás alkalmával elvégezni a nagy dózisú káros röntgensugárzás miatt.

Elég, ha az első 2 évben 6 havonta, majd évente egyszer üzembe helyezik őket

A gyakori orvosi ellenőrzések és a betegek alapos diagnózisa lehetővé teszi a betegség kiújulásának korai felismerését és a kezelés újrakezdését.

Follikuláris limfóma: Kiújulás

A kiújuló betegség a rákos sejtek újbóli megjelenését jelenti a beteg szervezetében

Annak megállapítására, hogy a follikuláris limfóma agresszív formává fejlődött-e, gyűjtse be újra a nyirokcsomót kórszövettani vizsgálat céljából.

A visszatérő daganatos betegségben szenvedő beteg kezelési rendje nagymértékben függ egészségi állapotától és a korábban alkalmazott kezelési módszerek hatékonyságától

A visszaeső betegségek kezelésében leggyakrabban immunkemoterápiát, rituximab monoterápiát és nagy dózisú kemoterápiát alkalmaznak a beteg saját őssejtjei transzplantációjával

Ne felejtsen el képalkotó vizsgálatokat végezni a kezelés során, és értékelje a kezelésre adott választ számítógépes tomográfia (CT), mágneses rezonancia (MRI) vagy pozitronemissziós tomográfia (PET) segítségével.

A PET-vizsgálat egy speciális képalkotó technika, amely a beteg betegségben szenvedő páciens szöveteiben termelődő sugárzást használja radiofarmakon előzetes intravénás beadása után

A leggyakoribb a 18F fluordezoxiglükóz (FDG), amely a fluor radioaktív izotópját tartalmazza.

Mivel a jelölt glükóz metabolizmusa a daganatos szövetekben megegyezik a normál glükóz metabolizmusával, és sokkal intenzívebb, mint az egészséges szövetekben, így a páciens testében meg lehet határozni azokat a területeket, ahol daganatos folyamatok mennek végbe.

Follikuláris limfóma: prognózis

A follikuláris limfóma a nyirokrendszer lassan progresszív, alacsony fokú és általában jó prognózisú daganata.

Jellemzője természetesen sok év, a beteg körülbelül 10 évig élhet kezelés nélkül, amikor a limfóma nem okoz tünetet, és a klinikai fejlődés korai szakaszában diagnosztizálják

A betegek 15%-ánál a betegség előrehaladása nagyon gyorsan megy végbe, mindössze körülbelül 2 év telik el a rák diagnózisától a halálig.

A follikuláris limfóma FLIPI1 és FLIPI2 nemzetközi prognosztikai indexét a follikuláris limfómában szenvedő betegek prognózisának értékelésére használják, mindkettőről fentebb részletesebben szólunk.