A laparoszkópia nem csak műtéti módszer, hanem minimálisan invazív belső szervek vizsgálati módszer is. Számos belső szervet laparoszkóposan vizsgálnak meg, mint például a máj, a lép, a nemi szervek, a vastagbél, a rekeszizom és a vesék. A laparoszkópiás eljárásokat a klasszikus műtétekhez hasonlóan általános érzéstelenítésben végzik.

A laparoszkópiaegy moderndiagnosztikai és sebészeti módszer .diagnosztikai tesztként

lehetővé teszi az orvos számára, hogy megtekintse és megvizsgálja a hasüregben lévő szerveket anélkül, hogy szélesre kellene nyitnia. Ha a műtét célja kizárólag a diagnózis felállítása, általában csak egy metszés elegendő. Ennek nemcsak esztétikai szempontból van nagy jelentősége, hanem növeli a gyorsabb gyógyulás esélyét is. Sőt, a diagnosztikus laparoszkópia során mikroszkópos vizsgálatra is lehet mintát venni. A teszt biztonságos, ezért megismételhető és bármilyen korú betegen elvégezhető.

Diagnosztikai laparoszkópia: indikációk

  • májbetegségek (beleértve a célzott biopszia elvégzéséhez szükséges fokális elváltozásokat is)
  • tisztázatlan eredetű ascites
  • lépbetegségek
  • fel kell szabadítani a tapadást a hasüregben
  • meddőség és egyéb nőgyógyászati ​​betegségek, pl. endometriózis, petefészekbetegségek
  • meghatározatlan hasi vagy kismedencei fájdalom

Diagnosztikai laparoszkópia: ellenjavallatok

  • 3 hónapon túli terhesség
  • időszak
  • tüdőbetegségek (főleg krónikus)
  • jelentős elhízás, amelyben a tüdő összenyomódik, és a gáz a rekeszizom felemelésével még nehezebbé teszi a légzést

Diagnosztikai laparoszkópia: felkészülés a vizsgálatra

Ugyanaz, mint minden műtétnél, mivel a laparoszkópia általános érzéstelenítésben történik. EKG és laboratóriumi vizsgálatok elvégzése szükséges: vérkép, szérum fehérje koncentráció, elektrolitszint, véralvadási mutatók és májvizsgálat A beavatkozást megelőző napon könnyen emészthető diétát kell tartani (főleg folyékony étkezés). Néhány órával a laparoszkópia előtt a betegeknek körülbelül 1000 ml vérpótlót adnak be. Ha szükséges, borotválja le a bőrt a vizsgálandó területen.

Diagnosztikai laparoszkópia: a vizsgálat menete

Diagnosztikai laparoszkópia lehetáltalános vagy helyi érzéstelenítésben végezzük - a módszer megválasztásáról az orvos dönt a pácienssel folytatott konzultációt követően. A vizsgálat általában több tucat percig tart. A vizsgálat során a beteg a hátán fekszik. Az orvos egy kis bemetszést végez a köldök területén szikével. Rajtuk keresztül a készülékhez csatlakoztatott vastag tűt vezet be, amely nyomás alatt 3-5 liter szén-dioxidot pumpál a hasüregbe. A gáz minden zugba benyomódik, és elválasztja az egyes szerveket, amelyek általában szorosan illeszkednek egymáshoz. Ennek köszönhetően az orvos biztonságosan használhatja az eszközöket, anélkül, hogy félne a belek károsodásától. Amikor a gáznyomás a hasüregben eléri a megfelelő szintet, a sebész a köldöktől 2 cm-re ismét apró bemetszést végez a szikével, és ezen a nyíláson keresztül vezeti be a trokárt. Ez egy fémcső, egyfajta alagút, amelyen keresztül a "szeme" vagy a laparoszkópja mozoghat. A vizsgálat után a sebész eltávolítja a szerszámokat és a laparoszkópot, kiengedi az előzőleg kiszivattyúzott gázt, kiveszi a trokárokat és kis lyukakat varr a hasfalba. A vizsgálat után a beteg általában egy napot tölt a kórházban. Mozoghatsz, de éjjel-nappal enni vagy inni nem szabad. Általában, amikor elhagyja a kórházat, betegszabadságot kap. Ennek hossza azonban a betegség típusától függ, és nincs összefüggésben magával az eljárással

Ha a laparoszkópia eredményei ismertek

Részben már a beavatkozás során, amikor az orvos megállapíthatja a betegség előrehaladását. Meg kell azonban várni az összegyűjtött metszetek, kenetek, folyadékok kórszövettani vizsgálatának eredményét. Ez általában 10 naptól két hétig tart.

Diagnosztikai laparoszkópia: szövődmények

A diagnosztikai laparoszkópia után a legtöbb beteg csak enyhe fájdalmat tapasztal a bemetszés területén, amelyet a szokásos fájdalomcsillapítók elviselnek. Természetesen előfordulhatnak, bár ez ritka, súlyosabb szövődmények. Ezek leggyakrabban vérzések és/vagy fertőzések. A bél, az erek vagy a hólyag károsodása nagyon ritka. Szubkután, mediastinalis, pleurális pneumothorax, légembólia, biliaris peritonitis és kardiovaszkuláris szövődmények is előfordulhatnak. A lehető leghamarabb tájékoztassa kezelőorvosát a vizsgálat után jelentkező tünetekről

Meg kell csinálnod

A műtét előtt a sebésznek tudnia kell minden betegségéről – a múltban és a jelenlegiben – különösen, ha:

1. szívinfarktus az elmúlt 4 hónapban 2. koszorúér-betegség tüneteinek súlyosbodása 3. magas vérnyomás 4. a szervek rendellenes elrendeződése 5. nyelőcsősérv 6. vérzési hajlam (haemorrhagiás diathesis) 7. láz 8. erős köhögés9. gyógyszerallergia 10.glaukóma

Kategória:

Kutatás