A monocitózis a monociták szintjének növekedése a perifériás vérben. A monociták olyan sejtek, amelyek a leukociták vagy az úgynevezett fehérvérsejtek populációjába tartoznak, így a vérmonociták számának növekedése főként fertőzésekkel és egyéb betegségekkel jár. Mik a monocitózis tünetei? Veszélyes a monocitózis?
A monocitózisolyan állapot, amikor a perifériás vérképben a monociták szintjének emelkedését figyeljük meg a vérképben. A monociták a teljes perifériás vér leukocitapopulációjának körülbelül 3-8%-át teszik ki, és a legnagyobbak a maga nemében. Érés után a monociták elérik a szöveteket, majd makrofágokká alakulnak.
Egyes monociták az őssejtek tulajdonságaival rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy képesek más típusú sejtekké differenciálódni.
A monociták főleg a csontvelőben képződnek. A csontvelőből a perifériás vérbe jutnak, ahol több napig tartózkodnak, ahonnan képesek eljutni a szervezetben lévő gyulladásos helyekre
A monociták különféle vegyületeket termelnek, amelyek az immunrendszer részét képezik, például interferont, leukotriéneket és interleukineket.
Mit okozhat azonban a perifériás vér monocitatöbblete, és mi az oka ennek?
Monocitózis: okai
A monocitózis okai nagyjából enyhe vagy súlyos okokba sorolhatók.
Tekintettel arra, hogy a monociták fontos szerepet töltenek be az immunrendszerben és fagociták, vagyis olyan sejtek, amelyek képesek megtisztítani a vért többek között a baktériumoktól, termelésük fokozódik különböző bakteriális, vírusos , gombás vagy protozoa fertőzések, valamint az ezeket a fertőzéseket közvetlenül követő gyógyulási szakaszban, amikor a szervezet intenzíven növeli a betegség során „elhasznált” monociták termelését.
Monocitózis az alábbi állapotokban is előfordul:
- autoimmun betegségek, például szisztémás lupus erythematosus, rheumatoid arthritis, gyulladásos bélbetegségek
- hematológiai betegségek: Hodgkin limfóma, akut és krónikus myelomonocytás leukémia, myeloproliferatív daganatok, myeloma multiplex, Waldenström makroglobulinémia, hemolitikus anémia, immunthrombocytopenia
- szarkoidózis
- lépeltávolítás (a lép eltávolítása) utáni állapot
- raktározási betegségek
- szteroidterápia utáni állapot
- májcirrózis
- csontvelő regeneráció sugárkezelés vagy kemoterápia után
- rekombináns emberi növekedési faktorok használata
- terhesség
A monocitózis gyakran fertőző betegségek után fordul elő, amikor a fertőzés után intenzív leukociták megújulnak
Monocitózis: diagnosztika
Mint ismeretes, a monociták perifériás vérsejtek, így számuk teljes vérkép, pontosabban kenet segítségével meghatározható. Az automata keneteket leggyakrabban gépekkel készítik, ami a leggyorsabb módszer.
Vérkenet: normák és értelmezés
Monociták (MONO) - szerep, norma, felesleg és hiány
Alkalmanként azonban az automatikus kenetek összetéveszthetnek bennünket, mivel a monocitákat a gép összetévesztheti a neutrofilekkel, ami a monocitózis téves diagnózisához vezet.
Ilyen esetekben az eredményt kézi kenetezéssel kell szembesíteni. Ez a kutatás azonban nagy tapasztalatot és szakértelmet igényel.
Veszélyes a monocitózis?
A laboratóriumi vizsgálatok minden eltérése szorongást okozhat bennünk. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy néha a hibás morfológiai eredmény a diagnózis során elkövetett hiba eredménye, ezért ha monocitózist találunk, először meg kell ismételni a tesztet.
Mindig figyelembe kell vennünk a beteg összképét, vagyis még akkor sem kell aggódnunk, ha a későbbi vizsgálatok során monocitózist igazolunk, és betegünk nem mutat klinikai tüneteket és jól érzi magát
A legfontosabb dolog az, hogy ne feledjük, nem az eredményeket kezeljük, hanem a pácienst.
Ha azonban a megerősített monocitózison kívül a kórelőzményben vagy a fizikális vizsgálatban is aggaszt bennünket valami, a diagnózist ki kell terjeszteni, és a beteget megfelelő szakorvoshoz kell irányítani
Mint látható, a monocitózis diagnosztikai folyamatában nagyon fontos, hogy részletes és megbízható interjút készítsünk a pácienssel.
A monocitózisnak számos oka lehet, de először mindig ki kell zárnunk a leggyakoribbat és a "legártalmatlanabbat".
Csak ezután gondolunk a monocitózis súlyosabb okaira.
Mindig mindenki a rák miatt aggódik, monocitózis esetén elsősorban a krónikus myelomonocytás leukémiára gondolunk.
Ennek a betegségnek több mint három hónapja krónikus monocitózisa van, míg a monocitózis egyéb lehetséges okait kizárták
Ezen kívülmegfigyelhetünk neutropeniát vagy neutrophiliát, vérszegénységet, esetenként thrombocytopeniát, eltéréseket a csontvelőben és a citogenetikai és molekuláris vizsgálatokban, valamint folyadékok jelenlétét a testüregekben
A klinikai tünetek azonban előtérbe kerülnek, mint például:
- gyengeség
- fogyás
- alacsony láz
- éjszakai izzadás
- tachycardia
- fogékonyabb a fertőzésekre és az elhúzódó vérzésre
- bőrelváltozások
- megnagyobbodott nyirokcsomók
- megnagyobbodott máj
- megnagyobbodott lép
Tehát, mint látjuk, a beteg értékelésénél mindig az összklinikai képet kell figyelembe venni, mert a laboratóriumi vizsgálatok egyszeri eltérése nem bizonyít semmit