A monocitózis a monociták szintjének növekedése a perifériás vérben. A monociták olyan sejtek, amelyek a leukociták vagy az úgynevezett fehérvérsejtek populációjába tartoznak, így a vérmonociták számának növekedése főként fertőzésekkel és egyéb betegségekkel jár. Mik a monocitózis tünetei? Veszélyes a monocitózis?

A monocitózisolyan állapot, amikor a perifériás vérképben a monociták szintjének emelkedését figyeljük meg a vérképben. A monociták a teljes perifériás vér leukocitapopulációjának körülbelül 3-8%-át teszik ki, és a legnagyobbak a maga nemében. Érés után a monociták elérik a szöveteket, majd makrofágokká alakulnak.

Egyes monociták az őssejtek tulajdonságaival rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy képesek más típusú sejtekké differenciálódni.

A monociták főleg a csontvelőben képződnek. A csontvelőből a perifériás vérbe jutnak, ahol több napig tartózkodnak, ahonnan képesek eljutni a szervezetben lévő gyulladásos helyekre

A monociták különféle vegyületeket termelnek, amelyek az immunrendszer részét képezik, például interferont, leukotriéneket és interleukineket.

Mit okozhat azonban a perifériás vér monocitatöbblete, és mi az oka ennek?

Monocitózis: okai

A monocitózis okai nagyjából enyhe vagy súlyos okokba sorolhatók.

Tekintettel arra, hogy a monociták fontos szerepet töltenek be az immunrendszerben és fagociták, vagyis olyan sejtek, amelyek képesek megtisztítani a vért többek között a baktériumoktól, termelésük fokozódik különböző bakteriális, vírusos , gombás vagy protozoa fertőzések, valamint az ezeket a fertőzéseket közvetlenül követő gyógyulási szakaszban, amikor a szervezet intenzíven növeli a betegség során „elhasznált” monociták termelését.

Monocitózis az alábbi állapotokban is előfordul:

  • autoimmun betegségek, például szisztémás lupus erythematosus, rheumatoid arthritis, gyulladásos bélbetegségek
  • hematológiai betegségek: Hodgkin limfóma, akut és krónikus myelomonocytás leukémia, myeloproliferatív daganatok, myeloma multiplex, Waldenström makroglobulinémia, hemolitikus anémia, immunthrombocytopenia
  • szarkoidózis
  • lépeltávolítás (a lép eltávolítása) utáni állapot
  • raktározási betegségek
  • szteroidterápia utáni állapot
  • májcirrózis
  • csontvelő regeneráció sugárkezelés vagy kemoterápia után
  • rekombináns emberi növekedési faktorok használata
  • terhesség

A monocitózis gyakran fertőző betegségek után fordul elő, amikor a fertőzés után intenzív leukociták megújulnak

Monocitózis: diagnosztika

Mint ismeretes, a monociták perifériás vérsejtek, így számuk teljes vérkép, pontosabban kenet segítségével meghatározható. Az automata keneteket leggyakrabban gépekkel készítik, ami a leggyorsabb módszer.

Vérkenet: normák és értelmezés

Monociták (MONO) - szerep, norma, felesleg és hiány

Alkalmanként azonban az automatikus kenetek összetéveszthetnek bennünket, mivel a monocitákat a gép összetévesztheti a neutrofilekkel, ami a monocitózis téves diagnózisához vezet.

Ilyen esetekben az eredményt kézi kenetezéssel kell szembesíteni. Ez a kutatás azonban nagy tapasztalatot és szakértelmet igényel.

Veszélyes a monocitózis?

A laboratóriumi vizsgálatok minden eltérése szorongást okozhat bennünk. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy néha a hibás morfológiai eredmény a diagnózis során elkövetett hiba eredménye, ezért ha monocitózist találunk, először meg kell ismételni a tesztet.

Mindig figyelembe kell vennünk a beteg összképét, vagyis még akkor sem kell aggódnunk, ha a későbbi vizsgálatok során monocitózist igazolunk, és betegünk nem mutat klinikai tüneteket és jól érzi magát

A legfontosabb dolog az, hogy ne feledjük, nem az eredményeket kezeljük, hanem a pácienst.

Ha azonban a megerősített monocitózison kívül a kórelőzményben vagy a fizikális vizsgálatban is aggaszt bennünket valami, a diagnózist ki kell terjeszteni, és a beteget megfelelő szakorvoshoz kell irányítani

Mint látható, a monocitózis diagnosztikai folyamatában nagyon fontos, hogy részletes és megbízható interjút készítsünk a pácienssel.

A monocitózisnak számos oka lehet, de először mindig ki kell zárnunk a leggyakoribbat és a "legártalmatlanabbat".

Csak ezután gondolunk a monocitózis súlyosabb okaira.

Mindig mindenki a rák miatt aggódik, monocitózis esetén elsősorban a krónikus myelomonocytás leukémiára gondolunk.

Ennek a betegségnek több mint három hónapja krónikus monocitózisa van, míg a monocitózis egyéb lehetséges okait kizárták

Ezen kívülmegfigyelhetünk neutropeniát vagy neutrophiliát, vérszegénységet, esetenként thrombocytopeniát, eltéréseket a csontvelőben és a citogenetikai és molekuláris vizsgálatokban, valamint folyadékok jelenlétét a testüregekben

A klinikai tünetek azonban előtérbe kerülnek, mint például:

  • gyengeség
  • fogyás
  • alacsony láz
  • éjszakai izzadás
  • tachycardia
  • fogékonyabb a fertőzésekre és az elhúzódó vérzésre
  • bőrelváltozások
  • megnagyobbodott nyirokcsomók
  • megnagyobbodott máj
  • megnagyobbodott lép

Tehát, mint látjuk, a beteg értékelésénél mindig az összklinikai képet kell figyelembe venni, mert a laboratóriumi vizsgálatok egyszeri eltérése nem bizonyít semmit

Kategória: