A sárgaláz (febris flava) egy vírusos betegség, amelyet az ember szúnyogcsípés útján is megfertőzhet. Egyes betegeknél a sárgaláz enyhe és gyorsan alábbhagy, másoknál máj- és veseelégtelenséghez, sőt halálhoz vezet. Mit kell még tudni a sárgalázról? Természetesen megvédheti magát ettől a betegségtől a sárgaláz elleni védőoltással.

Sárgaláz(más névensárgaláz , latinulfebris flava) egy olyan betegség, amellyel az emberi lakosság régóta küzd – az első leírt sárgaláz-járvány a 17. században fordult elő Barbados szigetein.

A sárgaláz Lengyelországban nem fertőzhető betegség – Afrikában és Dél-Amerikában fordul elő. A sárgaláz előfordulásának pontos statisztikái nem ismertek (a betegség egyes eseteit nem egyszerűen csak közölték), az Egészségügyi Világszervezet (WHO) feltételezései szerint a világon egyenként 200 000 sárgaláz eset van. évben, és akár 30 000-et is okozott a halála. Felnőttek és gyermekek egyaránt kaphatnak sárgalázat – ez a sárgaláz oka miatt lehetséges.

Sárgaláz (sárgaláz): okai

A sárgaláz a vérzéses láz csoportjába tartozik, vírusfertőzés okozta betegség. Ennek az entitásnak az etiológiai tényezője a sárgaláz vírus (rövidítve YFV, ahol ez a rövidítés az angol sárgaláz vírus kifejezésből származik), amely aFlavivirusnemzetségből származik, és a családhoz tartozik. Flaviviridae .

A sárgaláz vírus főemlősökben fordul elő, beleértve a majmokat és az embereket is. Emberben a fertőzést szúnyogcsípés okozza, amely a kórokozó vírus hordozója. A sárgaláz vírust terjesztő fő szúnyogok aAedesésHaemagogusnemzetségbe tartoznak. Egyrészt előfordulhat, hogy egy szúnyog megcsíp egy sárgalázzal fertőzött embert, és továbbadja a vírust egy másik személynek, másrészt az is előfordulhat, hogy egy szúnyog majomcsípés után a vírus hordozójává válik, majd továbbadja a betegséget egy embernek.

Sárgaláz (sárgaláz): tünetek

Legtöbbjükbetegeknél a sárgaláz lefolyása meglehetősen enyhe (esetenként teljesen tünetmentes). Az inkubációs időszak után (a sárgaláz vírussal való fertőzéstől a betegség tüneteinek megjelenéséig eltelt idő) jellemzően 3-6 nappal a betegeknél a sárgaláz tünetei jelentkezhetnek, mint például:

  • láz
  • fejfájás
  • izomfájdalom
  • fáradtság
  • hidegrázás
  • fájdalom az ágyéki régióban
  • hányinger
  • hányás
  • étvágytalanság

Ebben a helyzetben a sárgaláz tünetei jellemzően néhány (3-4) napig tartanak, majd megszűnnek és a beteg állapota normalizálódik. A sárgaláz lefolyása azonban nem mindegyiknél olyan sikeres - egyes betegeknél (statisztikák szerint a betegek kb. 15%-a), állapotának látszólagos stabilizálódása után - általában az első lázas epizódtól számított két napon belül - a betegségek előttihez hasonlóak újbóli megjelenése, de más, sokkal súlyosabb tünetek megjelenése is. A láz, hasi fájdalom és hányinger mellett a betegeknél például májműködési zavarok is kialakulhatnak. Hatásuk viszont lehet sárgaság és véralvadási zavar is, ami gyomor-bélrendszeri vérzéshez, a szemgolyón belüli vagy a nyálkahártyákon belüli vérzéshez vezethet. A gyomor-bél traktusból való vérzéssel a beteg vért hányhat (innen ered a betegség spanyol neve, ami vomito negro - ez a kifejezés "fekete hányásnak" fordítható). A már leírtakon kívül a sárgaláz súlyos lefolyása veseelégtelenséghez, a legrosszabb esetben akár sokkhoz, többszervi elégtelenséghez és végső soron halálhoz is vezethet.

Sárgaláz (sárgaláz): diagnosztika

Sárgaláz gyanúja abból indul ki, hogy a beteg a betegség előfordulási körzetében tartózkodott, és figyelembe véve a beteg tüneteit is. Laboratóriumi vizsgálatokkal igazolható, hogy a beteg állapota sárgaláz vírussal fertőzött. Ennek érdekében RT-PCR tesztek végezhetők, amelyeknek köszönhetően a páciens vérében kimutatható a vírus esetleges jelenléte. Egy másik módszer a vírus izolálása a betegek véréből.

A sárgaláz diagnosztikájában szerológiai tesztek is alkalmazhatók - specifikus antitestek meghatározásáról beszélünk IgG és IgM osztályokban. Ennek a sárgaláz-diagnosztikai módszernek azonban vannak bizonyos korlátai. Ezek például abból fakadnak, hogy az állításA sárgaláz vírus elleni antitestek a beteg vérében nem az e mikroorganizmus által okozott betegségnek, hanem a sárgaláz elleni védőoltásnak köszönhetőek. Ezenkívül előfordul, hogy a páciens pozitív antitest eredményeket kap, de ezek nem igazán a sárgaláz miatt vannak - ez a helyzet összefügg a keresztreakciók lehetőségével, amelyek más vírusok elleni antitesteket mutatnak ki a betegben. a családból Flaviviridae- pl. anti-dengue immunglobulinok A közvetlenül a kórokozó sárgalázhoz kapcsolódó vírus kimutatását célzó diagnosztika mellett a betegeket más laboratóriumi vizsgálatoknak is alávethetik, amelyekben a sárgaságra jellemző eltérések kimutathatók. láz. Ezek a következők:

  • fehérvérsejtek számának zavarai (a kezdeti időszakban a fehérvérsejtek számának csökkenése, azaz leukopenia, a betegség későbbi szakaszában leukocytosis, azaz a leukociták számának növekedése , megjelenik)
  • a véralvadási rendellenességek tényezői (pl. thrombocytopenia, elhúzódó APTT)
  • hiperbilirubinémia
  • májműködési zavar markerei (pl. a májenzimek, például az ALT és az AST megnövekedett szintje a vérben)

A gyanús sárgalázban szenvedő betegek alapos diagnosztizálása azért fontos, mert a betegséget meg kell különböztetni számos más entitástól, mint például a vírusos hepatitis, malária, tífusz vagy leptospirosis

Sárgaláz (sárgaláz): kezelés

A vérzéses láz csoportjába tartozó egyéb betegségekhez hasonlóan a sárgaláz esetében sem létezik oki kezelési mód ennek az egyednek. A sárgalázban szenvedő betegeknél tüneti kezelést valósítanak meg, melynek alapja a betegek folyadékpótlása, valamint fájdalomcsillapító és lázcsillapító (pl. paracetamol) adása. Itt kell hangsúlyozni, hogy a sárgaláz kezelésében kerülni kell a nem szteroid gyulladáscsökkentőket (NSAID-ok) - ezeknek a készítményeknek véralvadást csökkentő hatása van, és ha a betegnél véralvadási problémák lépnek fel, az NSAID-ok alkalmazása súlyosbíthatja

Sárgaláz (sárgaláz): prognózis

Összességében a sárgalázban szenvedő betegek többségének prognózisa jó. Az enyhe betegségben szenvedő betegeknél, mint már említettük, állapotuk néhány napos betegség után stabilizálódik. Olyan helyzetben, amikor a beteg sárgalázat tapasztal, Fr.súlyos lefolyású, prognózisa sokkal rosszabb lesz – a sárgaláz ezen formáját átélő emberek 20-50%-ában hal meg.

Sárgaláz (sárgaláz): megelőzés

Szerencsére megelőzhető a sárgaláz – ennek az egyénnek a megelőzése a sárgaláz elleni védőoltás. Az ilyen védőoltás Lengyelországban a leginkább elérhető, és azoknak ajánlott, akik a világ olyan régióiba utaznak, ahol sárgalázról számoltak be.

Külföldi utazások tervezésekor érdemes utánajárni, hogy az ország, ahová utazunk, nem követeli-e meg az utazóktól védőoltást. Ez a helyzet például a sárgaláz esetében, mivel egyes országok (pl. Burkina Faso és Szenegál) bevezették a sárgaláz elleni védőoltás kötelezettségét, mielőtt területükre utaznának.

Források:1. Mary T Busowski, Sárgaláz, Medscape; on-line hozzáférés: http://emedicine.medscape.com/article/232244-overviewa12. WHO anyagok, on-line hozzáférés: http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs100/en/3. CDC anyagok, on-line hozzáférés: https://www.cdc.gov/yellowfever/index.html

A szerzőrőlÍj. Tomasz NęckiA Poznańi Orvostudományi Egyetem orvosi karán végzett. A lengyel tenger csodálója (leginkább fejhallgatóval a fülében sétál a partján), macskák és könyvek. A betegekkel való munka során arra összpontosít, hogy mindig meghallgassa őket, és annyi időt töltsön, amennyire szükségük van.

Kategória:

Fertőző betegségek