A paranoid személyiségzavar (paranoid személyiségzavar) elsősorban a más emberek iránti jelentős gyanakváshoz és azzal a meggyőződéshez kapcsolódik, hogy körülöttük mindenki ártani akar egy ilyen személyiségzavarban szenvedő betegnek. A paranoid személyiségzavar egyéb megnyilvánulásai közé tartozhat az is, hogy a partner állandóan gyanakszik a hűtlenségre, és hajlamos arra, hogy hosszú időn át különböző kritikai megjegyzéseket éljen át. Olvasson tovább, hogy megértse, mi okozza a paranoid személyiségzavart, megtudja, milyen egyéb tünetei vannak ennek a személyiségzavarnak, és megtudja, hogyan kell kezelni a paranoid személyiségzavart.

Paranoid személyiségzavar(paranoid személyiségzavar) az egyik megkülönböztetett személyiségzavar. Ahogyan mindannyian gyanakvóak vagyunk másokkal - különösen az idegenekkel - a paranoiás személyiségű emberek esetében, ez a gyanakvás határozottan kóros intenzitást ölt: ezeknek az embereknek az a benyomása, hogy egész környezetük kárt akar okozni nekik. néhány baljós terv ellenük.

A paranoid személyiségzavar, mint a többi személyiségzavar, általában serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban jelentkezik. A paranoid személyiségzavar prevalenciája a lakosság körében változó, de összességében a becslések szerint ez a fajta személyiségzavar az emberek 0,5–2,5%-át érinti. A paranoid személyiségzavar gyakrabban fordul elő férfiaknál, mint nőknél.

Tartalom:

  1. Paranoid személyiségzavar: okai
  2. Paranoid személyiségzavar: tünetek
  3. Paranoiás személyiség: elismerés
  4. Paranoiás személyiség: kezelés

Paranoid személyiségzavar: okai

Más személyiségzavarokhoz hasonlóan a paranoid személyiségzavar okait még nem azonosították egyértelműen. Általában azt feltételezik, hogy ennek a problémának a patogenezise többtényezős, és előfordulását biológiai és környezeti tényezők egyaránt befolyásolják. Ezek közül az első esetében például génekről beszélünk - kiderül, hogy ha egy adott személy családjában valaki valamilyen személyiségzavarban szenvedett, fennáll annak a veszélye, hogy az illetőnél is kialakul az egyik ilyen probléma. ebben a csoportban nőtt.A paranoid személyiségzavarok gyakoribbak azokban a családokban is, ahol valaki korábban skizofréniával vagy téveszmével küzdött.

A gyermekkorban tapaszt alt különféle nehézségek, mint például a bántalmazás vagy az erőszak egyéb formáinak való kitettség, szintén hozzájárulhatnak a paranoid személyiségzavar kialakulásához. Úgy gondolják, hogy a probléma előfordulásához hozzájárulhat (különösen azoknál az embereknél, akik hajlamosak rá, pl. családi terhek miatt), ha egy fiat alt kortársai üldöznek, például az iskolában.

Paranoid személyiségzavar: tünetek

Pusztán gyanakvónak és bizalmatlannak lenni nem elég ahhoz, hogy a betegnél paranoiás személyiségzavart diagnosztizáljanak. Egy ilyen diagnózis felállításához sok más, további betegséget kell azonosítani, amelyek jelentősen hátrányosan befolyásolják az ember napi működését. A paranoiás személyiség tipikus tünetei:

  • állandó félelem attól, hogy mások kihasználják, és attól, hogy valamilyen kárt tapasztalnak tőlük – a paranoiás személyiségű beteg állandóan meg van győződve arról, hogy mások azt akarják, hogy különféle módon sérüljön,
  • párkapcsolati nehézségek a partnerrel: a paranoiás személyiségzavarban szenvedő beteg meg van győződve arról, hogy a párkapcsolatban élő nem hűséges hozzá, ő is érzi, hogy nem tud teljesen megbízni párjában,
  • társas kapcsolati nehézségek: a paranoiás személyiséget az jellemzi, hogy kerüli a saját magáról vagy problémáiról szóló beszélgetéseket – egy ilyen betegségben szenvedő személy nagyon nem szívesen bíz meg senkit, mert fél, hogy a másoknak adott információkat felhasználják ellene ,
  • kivételesen könnyű áthúzni másokat: ha egy paranoiás személyiségű embernek csak árnyéka támad a gyanúja, hogy valaki megtéveszti, vagy úgy érzi, hogy az illető hűtlen hozzá, akkor nagyon gyorsan szakítsa meg teljesen a kapcsolatot vele,
  • hosszan átélni a különféle sértéseket vagy kritikai megjegyzéseket: egy paranoiás beteg nagyon nehezen tud megbocsátani másoknak, elmondható, hogy valójában haragot táplál, és nagyon sokáig érzi magát sértettnek különféle események után sértés vagy kritika,
  • alacsony frusztrációs tolerancia,
  • állandó igény - általában indokolatlan -, hogy harcolj a jogaidért,
  • túlságosan fejlett önértékeléssel

Itt érdemes hangsúlyozni, hogy a paranoiás személyiség nagyon bonyolítja a dolgokatnormális működését a beteg számára. Időnként mindannyian bizalmatlanok vagyunk, de egy paranoiás személyiségzavar esetén az egész életét uralhatja annak a gondolata, hogy mások hogyan próbálnak ártani egy betegnek. Szélsőséges esetekben előfordul, hogy egy paranoiás személyiségű személy - mert fél, hogy mások megbántják - teljesen elszigeteli magát mind a barátaitól, mind a közvetlen családtagjaitól.

Paranoiás személyiség: elismerés

Paranoiás személyiségű beteg ritkán jelentkezik önállóan szakemberhez – jellemzően szerinte nincs vele semmi baj. Általában a hozzátartozói próbálják rávenni, hogy kérjen segítséget, az is előfordul, hogy egy paranoiás személyiségzavarban szenvedő emberrel kapcsolatban álló személy, aki elege van az állandó hűtlenségi vádakból, ráveszi, hogy beszéljen pszichológussal vagy pszichiáterrel.

A paranoiás személyiség felismerésében a legfontosabb az erre a problémára jellemző tünetek azonosítása. A diagnózis felállítása előtt azonban mindig ki kell zárni a beteg panaszainak egyéb lehetséges okait. A differenciáldiagnózis elsősorban más típusú személyiségzavarokat vesz figyelembe, mint pl skizoid személyiség, borderline személyiség, valamint elkerülő és hisztiző személyiség. A paranoid személyiségzavar diagnosztizálása előtt azt is ki kell zárni, hogy a beteg betegségeit skizofrénia vagy téveszmék okozzák. Nem lehet diagnózist felállítani akkor sem, ha a paranoid személyiségzavarokhoz hasonló problémákat valamilyen pszichoaktív szer szedése okoz.

Paranoiás személyiség gyanúja esetén pszichiáter felkeresése is szükséges, mert az ezzel a problémával küzdő embereknek a személyiségzavarokon kívül gyakran vannak pszichiátriai problémái is. Ilyen lehet többek között depressziós rendellenességek, szorongásos zavarok vagy jelentős hajlam az agresszív viselkedés megnyilvánulására.

Paranoiás személyiség: kezelés

A paranoid személyiségzavar kezelése lehetséges, de - amit hangsúlyozni kell - semmiképpen sem könnyű. Az ezzel a rendellenességgel kapcsolatos alapvető problémák, vagyis a gyanakvás és az a benyomás, hogy mindenki bántani akarja a beteget, nemcsak az általa ismert emberekkel kapcsolatban nyilvánul meg, hanem az idegenekkel szemben is – beleértve az orvosokat vagy terapeutákat is, akikkel egy személyiséggel rendelkező személy kapcsolatba kerül. paranoiás. Minden terápia sikerének kulcsa a terápiás kapcsolat kialakítása,amelyben a páciens megbízik terapeutájában - emiatt sajnos gyakran különféle nehézségek társulnak a paranoid személyiségzavar kezeléséhez (nem ritka például, ha a beteg nagyon gyorsan feladja a terápiát a bizalom hiánya miatt). a terapeuta).

A pszichoterápia alapvető szerepet játszik a paranoid személyiségzavar kezelésében. Nincs egyetlen, specifikus pszichoterápia-típus, amely paranoiás személyiség esetén lenne a legelőnyösebb – a különböző betegeknél a jótékony hatások teljesen eltérő terápiás technikákkal érhetők el. A kognitív viselkedési pszichoterápia és a pszichodinamikus terápia olyan terápiatípusok példái, amelyek a várt módon működhetnek paranoiás személyiségzavarban szenvedőknél.

Bár ez ritka, a paranoiás betegeknek néha gyógyszert írnak fel. Itt azonban hangsúlyozni kell, hogy a gyógyszerek célja nem a személyiségzavarok gyógyítása, hanem tulajdonképpen az egyéb társbetegségek megszüntetése. Paranoid személyiségzavarban szenvedőknél a farmakoterápia megkezdhető például depressziós rendellenességek esetén (akkor a betegnek antidepresszánsokat írhatnak fel), vagy ha a szorongás fokozódó tüneteit észlelik.

Források:

Triebwasser J. et al., Paranoid Personality Disorder, Journal of Personality Disorders 2013: Vol. 27, No. 6, pp. 795-805.

"Psychiatria", tudományos szerkesztő M. Jarema, J. Rabe-Jabłońska, szerk. PZWL, Varsó 2011

"Pszichiátria. Tankönyv diákoknak ”, B. K. Puri, I. H. Treasaden, szerk. I lengyel J. Rybakowski, F. Rybakowski, Elsevier Urban & Partner, Wrocław 2014

Kategória:

Pszichológia