Amikor elfelejtünk valamit, azzal viccelődünk, hogy "szklerózisom van", anélkül, hogy észrevennénk a betegség súlyosságát. A szklerózis minden korosztályt érint, de leggyakrabban a hatvanas éveikben járnak. Nézze meg, melyek a szklerózis okai és tünetei, és mi lassíthatja a kialakulását.

Sclerosisa görög "scleros" szóból kapta a nevét - kemény. A lényeg az, hogy az érelmeszesedés, azaz a koleszterin-kalcium lerakódások felhalmozódása következtében a falak az artériák megkeményednek.Csökkentik az artériák keresztmetszetét (fény) is Az erek áthatolhatatlanná válnak és kevesebb vérrel és oxigénnel látják el az agyat Az agysejtek - neuronok - elhalása attól függ, hogy az agyat érinti leginkább az érelmeszesedés.A szervezet kitisztítja az elh alt idegsejteket és helyüket a folyadékkal teli melléküregek veszik át.A komputertomográfia eredményén láthatja az orvos.Nemcsak a koleszterinnek van érelmeszesedése,hanem az immunológiai ún. folyamatok (az immunrendszerben zajlanak).Antinukleáris antitestek (a által termelt fehérjeanyagok limfociták), amelyek megtámadják az erek sejtjeit. Ha a tudósok feltételezései beigazolódnak, a közönséges érelmeszesedés nagyon bonyolult betegségnek bizonyul, és kezelésének módja teljesen megváltozik. Így a szklerózis megközelítése is megváltozik.

Megéri tudni

Sclerosis elleni diéta

Már a szklerózis első tünetei esetén változtasson az étrenden. Először is le kell mondani az állati zsírokról, de sok olajat kell használni. Fogyassz halat, például lazacot, makrélát, szardíniát, tonhalat, tenger gyümölcseit, valamint C-vitaminban és béta-karotinban gazdag zöldségeket és gyümölcsöket, pl. hagyma, fokhagyma, édes paprika, brokkoli, petrezselyem, sárgarépa, spenót, szójabab és bab, citrusfélék, eper, fekete ribizli, arónia, avokádó, alma

A vörösbornak az artériák átjárhatóságára gyakorolt ​​hatását még vizsgálják. A jelek szerint jótékony hatású, így minden nap ihatunk egy pohár vörösbort, persze amíg az orvos nem bánja.

A szklerózis okai és első tünetei

A szklerózis egészen ártatlanul kezdődik. Az ember egyre kevésbé hatékony a munkában, fáradt, több alvásra és pihenésre van szüksége edzés után. Sajnos megesik, hogy a kimerültsége ellenére szenvedtartós álmatlanság, nehezen összpontosítja a figyelmet, gyengül a memóriája (rések jelennek meg, leggyakrabban az ún. friss emlékezetben, azaz a néhány perccel ezelőtti eseményekre vonatkozóban), ingerlékeny lesz, könnyen mozgatható. Ezeket az első tüneteket a neurológusok neuraszténiás (pszeudo-neurotikus) szindrómának nevezik.

A betegség kialakulásával az érzelmi labilitás nő. Vannak például féktelen sírás vagy dühkitörések. Nagyobb memóriazavarok jelennek meg, különösen az új események kapcsán. Csökken a fizikai aktivitás iránti vágy, például egész órákat tölthet tétlenül egy fotelben, a kék távolságot nézegetve. Az érzéseket kifejező mozdulatok, azaz a gesztusok és az arckifejezések szegényebbé válnak. A karakter nagyon gyakran változik - a beteg ember önzővé és könyörtelenné válik, mentes az önkritikától. Ezeket a tüneteket túlzott evés kíséri. A szakemberek a szklerózis kialakulásának ezt a szakaszát atheroscleroticus demenciának (demencia) nevezik. Gyakran vannak izgatott pillanatok, különösen éjszaka. A beteg úgy járkál, hogy észre sem veszi, hol van, nem tudja, hány óra van, reggel pedig nem emlékszik semmire.

A sclerosis kezdeti szakaszában pl. beszédzavarok: a beteg nem tudja kiejteni a szót a jó ajak, gége és nyelv ellenére (afázia). Egyszerű cselekvéseket sem tud végrehajtani (apraxia), vagy koordinálatlan mozdulatai vannak – például, amikor egy pohárhoz nyúl, túlságosan meglendíti a karját és eltöri azt (ataxia). Ezek a neurológiai tünetek megjelennek és elmúlnak. Előrehaladott szklerózis esetén hemiparézis lép fel, például a test bal oldalának bénulása vagy egy kar vagy láb bénulása. Néhány embernek a parkinsonizmus (remegés) vagy az általános merevség tünetei is vannak.

Módszerek a szklerózis tüneteinek enyhítésére

A szklerózisban szenvedőknek általában magasabb a szisztolés vérnyomása (úgynevezett felső vérnyomás). Nagy különbséget mutatnak a szisztolés és a diasztolés nyomás, valamint a koszorúér atherosclerosis tünetei között (ischaemiás betegség légszomjjal, szívdobogásérzékeléssel, mellkasi fájdalmakkal).

Körülbelül 30 százalék betegek látens cukorbetegségben szenvednek.

Sajnos a szklerózis általában fogyatékossághoz és súlyos demenciához vezet. A betegség előrehaladása késleltethető, de korán és helyesen kell diagnosztizálni. A lényeg, hogy ne keverjük össze például a szenilis demenciával (ebben az esetben a leírt neurológiai tünetek nem jelentkeznek, az agyi komputertomográfiában nincs infarktus, és a betegség előrehalad, azaz átmeneti javulási időszakok nélkül)

Az orvostudomány egyelőre csak a szklerózis tüneteit tudja enyhíteni, fejlődését lassítani. A beteg gyógyszert kap, pl.értágítók, koleszterin ellenes készítmények, javítják az agy anyagcseréjét. Amikor a neurológus felfedezi a csigolya artériák beszűkülését, lehetséges az agy vérellátásának sebészi javítása a csigolyaközi nyílások szélesítésével, amelyeken ezek az artériák futnak.

havi "Zdrowie"

Kategória:

Pszichiátria