- Gerinctályog: okai
- Gerinctályog: tünetek
- Gerinctályog: diagnózis
- Gerinctályog: kezelés
- Gerinctályog: prognózis
A gerinctályog ritka betegség - előfordulási gyakorisága olyan alacsony, hogy ennél pontosabb előfordulási statisztikák nem állnak rendelkezésre, de későn lehet felismerni, hogy nem megfelelő kezelés esetén valóban veszélyes lehet-e. Mik az okai és tünetei egy ilyen tályognak? Hogyan kezelik a gerinctályogot?
Gerinctályogbármely életkorban előfordulhat, de leggyakrabban 20 és 30 év közötti embereknél fordul elő. A betegség gyakoribb a férfiaknál. A gerincvelői tályog tünetei nem specifikusak, ezért könnyen összetéveszthetők más neurológiai betegségek tüneteivel, mint például a gerincvelő traumás sérülése. Nagyon fontos a helyes diagnózis felállítása - ez abból adódik, hogy a tályog kiürítése és a betegnek szükséges antibiotikum beadása a gerincvelői tályog tüneteinek megszűnéséhez vezethet
Gerinctályog: okai
Ahhoz, hogy a gerincvelői szövetek területén tályog képződjön, először a kórokozó baktériumoknak kell bejutniuk a test ezen területére. A gerincvelői tályogot leggyakrabban aStaphylococcus(staphylococcusok) és aStreptococcus(streptococcusok) baktériumok által okozott fertőzések okozzák. Más baktériumok, például aActinomyces ,ProteusvagyPseudomonasnemzetségbe tartozók ritkábban okozzák a betegséget A baktériumok azonban nem önmagukban hatolnak be a gerincvelő struktúráiba – ez általában valamilyen más patológia, pl.
- gerinc és gerinc körüli sérülések
- bakteremia (kórokozó szervezetek megjelenése a vérben)
- fertőzés átvitele a bőrön belül a magszövetek felé
- tuberkulózis és elterjedése a szervezetben
A gerinctályog kialakulása különféle orvosi következmények szövődménye is lehet. Ilyen helyzet állhat elő, amikor a beteg lumbálpunkción esik át, a tályog is lehet a gerincen végzett műtét szövődménye - legyen az ortopédiai vagy idegsebészeti -
A gerinctályog kockázati tényezői a következők:
- immunhiányos állapot (például azzal összefüggésben, hogy a betegAIDS, HIV-fertőzés vagy immunszuppresszív szerek használata)
- cukorbetegség
- intravénás droghasználat
Gerinctályog: tünetek
A gerincvelői tályog során fellépő betegségek nem jellemzőek – hasonlítanak a különböző gerincbetegségekben előforduló problémákra (beleértve azokat is, amelyek az idegrendszer ezen részének károsodása után jelentkeznek). A gerincvelői tályog tünetei a következők lehetnek:
- fájdalom (általában hirtelen fellépő, szorosan lokalizálható a hát valamely részén, de a test különböző részeire is kisugározhat, pl. a felső vagy az alsó végtagok felé)
- progresszív izomgyengeség
- érzékszervi zavarok (a test azon területét érintik, amely a tályog helye alatt van)
- bénulás (hasonlóan az érzékszervi zavarokhoz, a tályog alatt fekvő gerincvelő szerkezetei által vezérelt izmok megbénulnak; mind a négy végtag és csak az alsó végtag bénulhat - ez a gerincvelő magasságától függ tályog)
- a húgyhólyag záróizom és az anális záróizom tudatos szabályozásának zavarai (amely vizelet- vagy széklet-inkontinenciához vezethet)
- férfi potenciazavarok
- fertőzés jelei (például láz vagy hidegrázás)
A tályogok meghatározása szerint élesen elhatárolódnak az olajközösség egészséges szöveteitől. Az olaj viszont baktériumok, az immunrendszer sejtjei és a szervezetben lévő különféle sejtmaradványok keveréke. A tályogok számos helyen előfordulhatnak, például: tüdőtályogok, agytályogok és gerincvelői tályogok
Gerinctályog: diagnózis
A gerinctályog tünetei nem specifikusak. Azzal a ténnyel párosulva, hogy ez egy ritka állapot, nehéz lehet felismerni. A fent leírt tüneteket jelentő betegnél először neurológiai vizsgálatot végeznek annak megállapítására, hogy vannak-e olyan tünetei, mint pl. érzékszervi zavarok, de a gerinc körüli szövetek túlzott érzékenysége is. A kórelőzmény is fontos, mert ha az orvos olyan információhoz jut, hogy a beteg például nemrégiben gerincsérülést szenvedett, vagy lumbálpunkciót kapott, akkor előfordulhat, hogy az orvos gyanítja, hogy a beteg problémáinak okai. a gerincvelő tályogja.Az biztos, hogy képalkotó vizsgálatok (pl. számítógépes tomográfia vagy a gerincvelő mágneses rezonancia képalkotása) szükségesek. Tól tőla beteg vérét is le lehet venni, amelyben többek között fehérvérsejt-szint vagy gyulladásos markerek (például CRP). A már említett vizsgálatokon kívül mikrobiológiai vizsgálatok elvégzése is szükséges, mert ezek eredményei határozzák meg a későbbi terápiás eljárást
Gerinctályog: kezelés
A gerinctályogok kezelésében sebészeti beavatkozásokat és gyógyszeres kezelést alkalmaznak. A sebészeti kezelés célja a tályog elérése, majd a szövetek alapos megtisztítása. Itt feltétlenül szükséges a pontosság, mert ha a tályog nem tisztul ki teljesen, akkor jelentősen megnő a betegség kiújulásának kockázata
Ha gyógyszeres kezelésről van szó, a betegek két különböző csoportból kapnak gyógyszereket. Ezek közül az első a glükokortikoszteroidok, azaz olyan anyagok, amelyek csökkentik a mag duzzanatát, amely a tályog kialakulásával jár. A kezelés második vonala az intravénás beadású antibiotikumok. Kezdetben a betegeket széles spektrumú antimikrobiális szerekkel (például penicillinek béta-laktamáz inhibitorokkal) kezelik. Ez a kezelés később módosul - de ez csak akkor történik meg, ha a mikrobiológiai vizsgálatok eredményei rendelkezésre állnak. Ezeket a meghatározásokat például a tályogból nyert tartalom vizsgálatával lehet elvégezni. Kulcsfontosságú a gerincvelői tályogot okozó kórokozó azonosítása. A mikrobiológiai vizsgálatok során van lehetőség antibiogram készítésére, vagyis a baktériumok specifikus antibiotikumokkal szembeni érzékenységének és rezisztenciájának meghatározására. Ennek alapján a betegek olyan gyógyszereket kapnak, amelyekre a kórokozó a legérzékenyebb. A gerinctályog gyógyszeres kezelése különböző időt vesz igénybe – egyes betegeknek akár több hétig is antibiotikumra van szükségük.
Gerinctályog: prognózis
Gerinctályogban szenvedő betegeknél a legfontosabb a kezelés mielőbbi megkezdése, mert így csökken annak a kockázata, hogy a tályog maradandó neurológiai rendellenességekhez (például maradandó érzékszervi zavarokhoz, vizelet inkontinencia vagy krónikus fájdalom) vezet. ). Fontos az is, hogy a gerinctályog kezelését megfelelő ideig végezzék – ha idő előtt befejeződik, kiújulhat a vége.
Azon betegeknél, akik gyorsan szakorvosok felügyelete alatt találják magukat, tüneteik a kezelés után enyhülhetnek. Egyes betegeknél a tályog gyógyulása ellenére sajnos különböző fokú neurológiai hiányosságok (pl.izomerő-zavarok), amelyek különböző beavatkozások, például rehabilitáció végrehajtása után eltűnhetnek.