A fibrinoma egy daganatos természetű jóindulatú bőrgyógyászati ​​elváltozás. Leggyakrabban a bőr felszínén, az egész testben apró csomók vagy kiemelkedések formájában jelentkezik. Esetenként fibromák is kialakulhatnak a szájban. Veszélyesek az ilyen változások? Hogyan kell kezelni és megelőzhetők-e?

A szájban található fibrómákkissé eltérnek a test külső felületein lévőktől. Általában kerek csomók, körülbelül 10-15 mm átmérőjűek, sima felülettel és a nyálkahártya hámjához hasonló színűek. Általában az arc belső oldalán, az alsó ajaknál, ritkábban a nyelv hegyén vagy oldalán található.

Mik azok a miómák?

A fibrómák (latin fibroma) kötőszövetből származnak, a fibroblasztok túlzott osztódása során keletkeznek, és többek között kollagén és elasztin. A bőr jóindulatú daganatos elváltozásaihoz tartoznak.

Megjelenésében ezek a változások általában egy kis foltra vagy csomóra hasonlítanak az epidermisz színében. Általában felnőtteknél, a test különböző részein fordulnak elő, és néhány millimétertől 1,5 centiméterig terjednek. A bőrgyógyászok a fibromák két alapvető típusát különböztetik meg:

  • lágy fibromák(más néven dermális fibromák) - általában egy kis, több milliméteres csomó formáját öltik, laza, laza szerkezetű és hajtogatott felülettel, amely egy falra függesztve keskeny kocsány. Nyomás alatt viszonylag könnyen „bevezethetők” a bőrfelszín alá. Az ilyen anyajegyeketlógó fibromáknakis nevezik. Leggyakrabban a test olyan területein helyezkednek el, ahol a bőr krónikus irritációnak van kitéve, mint például a tarkó, a hónalj vagy a nyak, de a könyökhajlatokban, a térd alatt vagy az ágyékban is. Egy területen néhánytól egy tucatig terjedő csoportokban is megjelenhetnek.
  • kemény fibromák(úgynevezett szubkután) - a dermális fibromákkal ellentétben ezek valamivel nagyobb elváltozások (körülbelül 3-10 mm átmérőjű), barna színűek, domború csomó. Összenyomva a bőr felszíne alá csúszhatnak, vagy kissé összezsugorodhatnak. Leggyakrabban egyenként találhatók, főleg a lábakon vagy a karokon. Feltehetően kialakulásuk mechanikai traumával vagy a szőrtüsző tartós gyulladásával (pl. rovarcsípés, ill.vágás borotválkozás után).

Fibrómák az élet bármely szakaszában megjelenhetnek, bár az időseknél gyakrabban fordulnak elő. Mennyiségük összefüggésbe hozható a terhes nők anyagcserezavaraival (ún. metabolikus szindróma) és hormonális zavaraival is

Szájfibroma - okai

A szánkat bélelő hám, bár biológiailag alkalmazkodott a rendszeres hámláshoz és önmegújuláshoz, számos mikrosérülésen és krónikus gyulladáson eshet át.

Néha egy hosszan tartó gyógyuló erózió vagy afta, ha a fogorvos közelebbről diagnosztizálja, fibromának bizonyulhat.

Az ilyen típusú elváltozások általában nem véreznek, nem fájnak, és viszonylag lassan fejlődnek ki. Úgy gondolják, hogy a szájüregi miómák tipikusan poszttraumás alapokon nyugszanak, azaz a hám adott területének rendszeres mechanikai irritációja következtében alakulnak ki.

A szájnyálkahártya károsodásának leggyakoribb okai például:

  • merevítők éles töredékei,
  • éles fogélek,
  • nem megfelelően felszerelt fogsor,
  • nem megfelelően elhelyezett fogtömés,
  • idegesen harapja az arcát (pl. stressz alatt)

Szájfibroma - diagnózis

A rendszeres fogorvosi látogatások kulcsszerepet játszanak a szájüregi elváltozások diagnosztizálásában. A szakember különbséget tud tenni az enyhe irritáció és az olyan változások között, amelyek súlyosabb betegséget jelenthetnek.

A nehezen gyógyuló sebeket, fekélyeket vagy növedékeket gondosan ellenőrizni kell, mivel ezek más típusú rákfajták, például granulómák, myxomák és még a szájrák magvai is lehetnek.

A modern fogorvosi rendelőkben a szájnyálkahártya állapotát az Oralitest segítségével értékelik

Az ebben a technikában használt eszköz fluoreszkáló fényforrást hoz létre, amely a kóros elváltozásokat egy sötét, szabálytalan terület formájában emeli ki, egyértelműen elkülönülve az egészséges szövettől.

Ennek köszönhetően az orvos akár több milliméteres csomókat is észlelhet, amelyek idővel daganatokká alakulhatnak.

Az Oralitest teszt rendkívül gyors (körülbelül 5 percet vesz igénybe), biztonságos és felbecsülhetetlen támogatást nyújt a szájüregi feltételezett elváltozások, köztük a mióma diagnosztizálásában és megkülönböztetésében.

Szájfibroma - kezelés

Ha fibromát diagnosztizálnak, el kell távolítani? Leggyakrabban nem lesz rá szükség. A betegnek azonban rendszeresen figyelnie kell a változást. A jelenlévő fibroma felületét nem szabad intenzíven használniirritáció, például fogmosás vagy fogselyem használata, enyhébb öblítőfolyadékok használata javasolt.

Bizonyos esetekben azonban a góc állandó irritációnak kitett területen (pl. a nyelv) lehet, vagy körülötte gyulladás alakulhat ki, ami fokozhatja a daganatos folyamat kialakulását és a neoplazma növekedését.

Ilyen helyzetben javasolt biopszia, azaz hámszövet töredék gyűjtése és további kórszövettani vizsgálatra történő beutalása. Erre azért van szükség, mert mind a jóindulatú, mind a klinikai rosszindulatú daganatok nagyon hasonlónak tűnhetnek, és a sejtek állapotának és megjelenésének mikroszkóp alatti részletes felmérése nélkül nehéz lesz megkülönböztetni őket.

Egy későbbi szakaszban a fibromákat leggyakrabban műtéti úton távolítják el helyi érzéstelenítésben. Ha nincs onkológiai jel, a beavatkozás fogorvosi rendelőben is elvégezhető

A sebészeti eljárások egyéb típusai az elektrosebészet (az úgynevezett elektromos sebészeti kés használatával) és a krioterápia (azaz az elváltozás folyékony nitrogénnel történő lefagyasztása).

A fibromák kezelésének egy viszonylag új, jelenleg a bőrgyógyászatban és esztétikai gyógyászatban alkalmazott módszere a CO2 frakcionált lézer alkalmazása. A lézer által keltett elektromágneses hullámokat a bőrben lévő vízmolekulák elnyelik.

Azonnal felmelegített víz (egy fototermikus reakció következtében) elpárolog, mikroszkopikus oszlopok hálózatát hagyva a bőrben.

Ezenkívül a lézer szén-dioxid-áramot bocsát ki, melynek célja a szövetek vérellátásának és táplálásának javítása, ezáltal - jobb sebregeneráció. A sebészeti beavatkozásokkal ellentétben ez az eljárás nem hagy hegeket és gyakorlatilag nem okoz fájdalmat.

Szájfibrózis - profilaxis

A szájfibromák, bár daganatos elváltozásoknak minősülnek, jóindulatú csomók, és nem kell tőlük tartani.

Mindazonáltal bizonyos esetekben megjelenésük és meghatározott elhelyezkedésük kényelmetlenséghez és a napi tevékenységek során felmerülő nehézségekhez (például harapás vagy foghigiénia) társulhat.

Mindenekelőtt kerülje a száj irritációját. Ebből a célból a fogak, koronák vagy tömések felületének minden éles töredékét ki kell simítani vagy módosítani kell. A napi fogmosás során kerüljük a túl kemény sörtéjű keféket is.

Érdemes odafigyelni az íny vagy az ajkak akaratlan harapásának szokásaira is, például alvás közben, ami megfelelő relaxációs technikákkal vagy tevékenységgel minimalizálhatófizikai. Egyes kutatási eredmények összefüggést mutatnak a dohányzás és a mióma kialakulása között.

Kétségtelen, hogy a cigarettafüstben lévő anyagok késleltetik a gyulladások gyógyulását és fogágybetegségeket okoznak. Ezenkívül hozzájárulnak a szájüregi rák kockázatának jelentős növekedéséhez. Ezért a dohányzás abbahagyása lesz a legjobb befektetés fogaink és ínyünk egészségébe.

Kategória:

Onkológia