ELLENŐRZETT TARTALOMSzerző: lek. Tomasz Nęcki

Az álmatlanságról mindenképpen orvoshoz kell fordulni, nem csak veszélyes következményei miatt. Néha ez súlyos betegségek tünete. Tehát milyen betegségek során fordulhatnak elő alvászavarok? Melyik orvoshoz kell fordulnia, hogy megoldja ezt a problémát?

Valószínűleg senkit sem kell meggyőzni arról, hogy az alvás elengedhetetlen az élethez. Ha egy személy nem alszik eleget, az előfordulhat napközben, többek között, fáradtság, túlzott ingerlékenység vagy koncentrációs problémák. Ha a beteg csak időszakosan küzd álmatlansággal, általában nincs ok az aggodalomra. Más a helyzet azonban, ha valakivel minden nap alvásproblémák fordulnak elő.

Az álmatlanság okai eltérőek, és a probléma gyakran nagyon hétköznapi. Előfordul, hogy az alvási nehézségek a nem megfelelő hálószobából erednek, ahol például túl hangos, túl világos vagy túl meleg lehet. Néha az elalvással kapcsolatos nehézségek a betegek nem megfelelő viselkedéséből adódnak közvetlenül lefekvés előtt, mint pl. bőséges étkezés, intenzív fizikai aktivitás vagy izgalmas horrorfilm megtekintése.

Ezek gyakori, de nem az egyetlen lehetséges okai az álmatlanságnak. Lehet elsődleges és másodlagos is. Ez utóbbi esetben valamilyen betegség egyik tünete lehet. Ezen betegségek némelyike ​​nagyon veszélyes, ezért nem szabad alábecsülni az alvásproblémákat, és ha hosszú ideig fennállnak, akkor orvoshoz kell fordulni.

Álmatlanság és mentális zavarok

Az álmatlanság számos különböző mentális zavar során jelentkezik. Némelyiküknél az alvászavarok észlelése a páciensnél ráadásul megerősítheti a diagnózist. Az alvászavarokat a depressziós betegek tapasztalják, akik álmatlanságot és túlzott álmosságot is tapasztalnak.

Az elalvási nehézségek összefügghetnek a beteg skizofréniájával, de valamilyen neurotikus rendellenességgel is (pl. generalizált szorongásos zavar vagy kényszerbetegség).

Az alvással való kapcsolata miatt érdemes közelebbről megvizsgálni az érzelmi zavartbipoláris (bipoláris zavar). A mániás epizód során a betegek különféle betegségekkel küszködhetnek, mint pl száguldó gondolatok, emelkedett hangulat vagy fokozott pszichomotoros aktivitás.

Csökkenhet az alvásigényük is - a bipoláris zavarban szenvedők napi 2-3 órát alszanak mániában, majd napközben általában egyáltalán nem panaszkodnak álmosságra vagy fáradtságra

Álmatlanság és idegrendszeri betegségek

Az alvászavar bizonyos betegségek tünete lehet az idegtudomány területén. Az álmatlanság megjelenhet például demencia rendellenességek esetén, mint például Alzheimer-kór

Lefolyásuk során a betegek alvás- és ébrenléti ritmuszavarokat tapasztalhatnak, amelyek megnyilvánulhatnak többek között csak nehezen alszik el éjszaka.

Álmatlanság és endokrin betegségek

Az alvászavarok lehetséges okai az endokrin betegségek, például a pajzsmirigy diszfunkciója. Esetükben az alvásra gyakorolt ​​hatásuk elég érdekesnek bizonyul. Mind a pajzsmirigy alulműködése, mind a pajzsmirigy túlműködése álmatlansághoz vezethet.

A hypothyreosis sokféleképpen megnyilvánulhat. A betegek többek között a következőket tapasztalhatják:

  • koncentrációs zavarok,
  • székrekedés,
  • száraz bőr
  • Lassul a pulzusszám.

Más problémák is társulhatnak hozzá, például obstruktív alvási apnoe, ami viszont álmatlanságot okozhat.

Akárcsak a pajzsmirigy alulműködése, úgy a pajzsmirigy-túlműködés esetében is, a betegek különféle betegségekre panaszkodhatnak. Többek között címzett:

  • ingerlékenység,
  • figyelemproblémák,
  • hasmenés
  • Fogysz?

Nem ritkák azonban az olyan tünetek, mint az állandó szorongás vagy az izzadás jelentős növekedése, amelyek nem csak zavaróak, de álmatlansághoz is vezethetnek

Álmatlanság és menopauza

A menopauza és a kapcsolódó betegségek sok nő számára egyedülálló kellemetlenséget okozhatnak. A betegek küzdhetnek többek között olyan problémákkal, mint jelentős hangulati ingadozások, ingerlékenység vagy hüvelyszárazság, valamint csökkent libidó.

Sok nő a perimenopauzában is panaszkodik alvási problémákra. Előfordulhatnak a szervezetben a menopauzával összefüggő női hormonok szintjének ingadozása miatt, de előfordulhatnak a hőhullámok vagy az esti vagy éjszakai fokozott izzadás miatt is.

Álmatlanság és légúti betegségek

A légzőszervi megbetegedések, mint például a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), az asztma és a cisztás fibrózis, olyan egyéb entitások, amelyek befolyásolhatják az alvást.

Lefolyásuk során különféle betegségek fordulhatnak elő, egyik lehetséges tünet a köhögés. Ha tartós és éjszaka jelentkezik, felriaszthatja a beteget az alvásból. Ha ez egy éjszaka alatt többször megtörténik, előfordulhat, hogy a beteg egyszerűen nem tud eleget aludni.

Álmatlanság és reflux

Az álmatlansággal összefüggő gyomor-bélrendszeri betegség a gastrooesophagealis reflux betegség. Amikor savas tartalom kerül a nyelőcsőbe, a betegek kellemetlen betegségeket tapasztalnak, például égő érzést vagy fájdalmat a retrosternalis területen. Néha még súlyosak is, és néhány embernél álmatlansághoz vezetnek.

Álmatlanság és fájdalombetegségek

Az alvásproblémák viszonylag gyakoriak azoknál az embereknél, akik krónikus fájdalommal küzdenek. Az álmatlanságra vonatkozó panaszok a következők: betegek:

  • rheumatoid arthritis,
  • rák,
  • spondylitis ankylopoetica
  • Vannak-e olyan emberek, akik osteoarthritisrel küszködnek.

Ha a fájdalom szélsőséges, csak felébresztheti az embereket az alvásból. Ezenkívül előfordulhat, hogy olyan szorongást tapasztalnak, amely nem segíti őket újra elaludni.

Álmatlanság és cukorbetegség

Elméletileg a cukorbetegségnek semmi köze az alváshoz. A gyakorlatban azonban ez a betegség nagyon nagy hatással lehet az éjszakai pihenés lefolyására. Az ilyen betegeknél pollakiuriás epizódok lépnek fel, ami miatt úgy érzik, hogy éjszaka kell vécére menniük.

A vércukorszint ingadozása és a betegek által tapaszt alt fájdalom szintén negatívan befolyásolhatja az alvást. Különösen intenzívek lehetnek azoknál az embereknél, akiknél diabéteszes neuropátia alakul ki.

Álmatlanság és genetikai betegségek

Az alvászavarokhoz közvetlenül kapcsolódó genetikai betegség a halálos családi álmatlanság. Eddig csak néhány tucat családban találták meg a világon. Ez a betegség nemcsak álmatlansághoz vezet, hanem hőszabályozási zavarokhoz, szív-rendellenességekhez és pszichiátriai tünetekhez is, például pánikrohamokhoz és hallucinációkhoz.

Gyermekek álmatlansága

A felnőttek leggyakrabban álmatlanságra panaszkodnak. A probléma azonban gyermekeknél is megjelenhet. Néha az időszak során fellépő hormonális változásokhoz kapcsolódikserdülőkorban, de néha az alvásproblémák egészen más hátterűek.

Az álmatlanság gyermekeknél megtalálható többek között hiperkinetikus rendellenességek (ADHD) esetén emellett az autizmus spektrumzavarral küzdő gyermekek szülei gyakran panaszkodnak gyermekeik alvászavaraira

Álmatlanság és gyógyszerek

Néha megesik, hogy az alvászavarokat a beteg valamilyen gyógyszeres szedése okozza. Azok a gyógyszerek, amelyek használata álmatlanságot okozhat, a következők:

  • antidepresszánsok,
  • glükokortikoszteroidok,
  • béta-blokkolók (többek között szívritmuszavarok kezelésére használják),
  • vérnyomáscsökkentő szerek (vérnyomáscsökkentők, például angiotenzin konvertáló enzim gátlók),
  • sztatinok.

Melyik orvoshoz forduljon az álmatlanságban szenvedő beteg?

Figyelembe véve az álmatlanság lehetséges okait, nem meglepő, hogy egyes alvásproblémákkal küzdő betegek nem tudják, melyik szakorvoshoz kell fordulniuk.

Először is időpontot kérhet egy alapellátó orvoshoz. Az interjú és a fizikális vizsgálat alapján alapvető vizsgálatokat rendelhet el, és szükség esetén javasolhatja más szakorvosok, pl. neurológus, pszichiáter vagy endokrinológus konzultációjának szükségességét.

Kategória:

Egészség