A lengyelek szeretik Olaszországot. Ritkán látogatják azonban ezt a műemlékekkel teli régi várost. Kár.

A lengyel pápa pontifikátusának köszönhetően rengeteg honfitárs látta meg Rómát és a Vatikánt. Évek óta sok turisztikai iroda szervez üdülést nyáron az adriai és mediterrán strandokon, télen pedig síelést az Alpokban. Az úgynevezett kitérőknek megvan a maga kitaposott útja, azaz Velence, néhány óra Firenzében és Rómában. Azok, akik délebbre merészkednek, tisztelegnek a Monte Cassinóban elhunytak előtt, egy pillantást Nápolyra, egy sétát a rendkívül lenyűgöző Pompejiben, néha Caprin és Szicíliában.

A bizánci művészet bölcsője

Ravenna még mindig elhanyagolt állapotban van. Tévedés, mert a város a bizánci művészet igen értékes remekeiről ismert az egész világon, és minden korabeli művészettörténeti tankönyvben pompás mozaikok találhatók. Ravenna már ie 49-ben fontos központtá vált, amikor Caesar egyesítette csapatait, hogy átkeljenek a Rubiconon. Amikor Konstantin császár áthelyezte székhelyét Rómából Bizáncba, ott a mozaikművészet fejlődése következett be, csodálatos, gazdagon aranyozott. A pompa és a gazdagság csúcsa, de egyben a hanyatlás kezdete is i.sz. 402-re esik, amikor a város a Nyugat-Római Birodalom fővárosává válik. Ezért érdemes kitérőt tenni az autópályáról, ha az Appenninek-félszigetre megyünk, és megállunk ebben a gyönyörű városban.

Ezt látnod kell:

Gala Placidia mauzóleuma (Mausoleo di Galla Placidia):
Galla Placidia Theodosius Nagy Keleti Császár lánya. Rendkívül viharos élete volt: a gótok fogságába került, feleségül vette foglyul ejtő Ataulfot, elkísérte a csatákban, együtt uralkodtak a gótok birodalmában is. Miután férjét meggyilkolták, egy római hadvezérhez kényszerítették feleségül. Amikor fiuk császár lett, régensként vette át a Nyugati Birodalom hatalmát
Bár létezik ún. Galli szarkofágja, valószínűleg nem fog ott pihenni. Az egészet azonban csodálatos mozaikok díszítik, a legrégebbi és legteljesebb a Holló-ciklusból. Többek között itt is megcsodálható a Jó Pásztor és az Arany Kereszt híres mozaikja a csillagokkal teli égbolton
New St. Apolinius (San Apolinare Nuovo):
Theodorik, a gótok királya által a 6. század első negyedében ariánus szertartás szerint épített bazilika, belső harmonikus és egyszerű - három folyosótizenkét oszlop választja el. Mint minden ravennai bazilikát, itt is gyönyörű, gazdag mozaikok díszítik. Itt a hajó teljes hosszában lefedik. Mártírok körmenetét ábrázolják, mások a régi Ravennára emlékeznek.
Neo-keresztelőkápolna (Battistero Neoniano):
Ez Ravenna legrégebbi műemléke, valószínűleg a római fürdő bővítése, amelyen Orso püspök ( aki a 4. században élt) keresztelőkápolnát emeltetett nagy Bazilikája számára (lebontották 1734-ben). Itt a keresztelés összetett rituáléját hajtották végre. A hívek levetkőztek, megmosakodtak és megkenték őket olajjal. Ezeket az eljárásokat a keresztség követte – háromszori fürdőkádba merítés, amit a Sátánról való lemondás előzött meg
Érseki Múzeum (Museo Arcivescovile)
Vannak értékes papirusz-, pergamen- és várostörténeti fontos dokumentumok gyűjteményei. És csodálatos mozaikok is a híres Imádkozó Anyával
De a legfontosabb alkotás egy érseki elefántcsont trónja a 6. századból.Amint a trónfeliratból is látszik, valószínűleg ajándék az Justinianus császár.
St. Vitus-székesegyház (Basilica San Vitale)
Az építkezést 525-ben Theodorik római császár kezdte, 548-ban fejezték be. Állítólag egy gazdag „szponzor”, egy ötvös 26 000-et különített el aranyrudat építéséhez. Ez a rendkívül érdekes építészeti objektum (nyolcszögletű kupola) a keleti rítusra jellemző építmény, többek között a mozaik belsejében. Justinianus császár és Theodora császárné előadásai.
Valamennyi létesítmény nyitvatartása(március 15-től szeptember 30-ig): 9.00-19.00
Jegyárak: 8 , 50 euró, kedvezmény 7,50
Érdemes még ellátogatni:Theodorik palota és mauzóleum, St. Ferenc, Dante sírja
Részletes információk (a korabeli Ravennáról is) a város honlapján, a turismo és a cultura füleken találhatók. Angol nyelvű változat is választható.

Kategória: