Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!
Az ízérzékelés változásai vagy a szagokkal szembeni túlérzékenység olyan problémák, amelyekkel közel 70 százalék küzd. rákos betegek kemo- vagy sugárterápia során. Ezek az anomáliák alultápláltság kialakulásához vezethetnek, ami viszont befolyásolhatja a terápia toleranciáját és hatásait a rákos betegeknél. Tehát hogyan lehet támogatni a rákos betegek táplálkozását, ha nem érzik az étel ízét és illatát?
" Eltűnt az étel íze, gyakran undort érzek, amikor eszem… ", " Éreztem, hogy az érzékszerveim teljesen másképp érzékelik. A normális étkezés lehetetlen volt”. Így írják le tapasztalataikat azok a betegek, akik a kemoterápia vagy a sugárkezelés megkezdése után már másnap észreveszik az ízlelés megváltozását, és az étkezés már nem volt kellemes számukra.
- Képzeljünk el egy olyan helyzetet, amikor betegség következtében energia-, fehérje- és tápanyagszükségletünk nagyobb, mint korábban, és nem tudunk annyit enni, mint máskor. Ami korábban mindennapi tevékenységünk volt, az kezd negatív érzéseket kiváltani. Az étkezés akár árthat is – hányingert érzünk, semminek sincs olyan íze, mint korábban. Ördögi kör alakul ki – többre van szükségünk és kevesebbet eszünk – magyarázza Dr. Rafał Becht, a klinikai onkológia specialistája.
A kutatások azt mutatják, hogy az ízérzékelés zavarai kedvezőtlenül befolyásolják a tápláltsági állapotot, és fokozott súlyvesztéshez vezetnek a betegeknél az ízérzékelési zavaroktól mentes emberek csoportjához képest. - A fogyás minden daganatos beteg számára kedvezőtlen, és érdemes megdönteni azt a mítoszt, hogy a túlsúlyos vagy elhízott betegek számára a fogyás nem jelent problémát. Az ilyen betegek izomtömege gyakran csökkent, és ez még a kezelés eredményét is befolyásolhatja – teszi hozzá az onkológus.
Mi riasztja el az étkezést?
A legtöbben öt ízt ismerünk: édes, keserű, sós, savanyú és umami. Emellett az íz és az illat kapcsolata is fontos. Előfordul, hogy már az étkezés illata is annyira elidegenít bennünket, hogy nem fogjuk tudni lenyelni. Az ízbenyomást az érintés is beindítja, pl.: paprika hatására sütés, mentol utáni hűtés vagy szénsavas ital elfogyasztása utáni csiklandozás.
A rákos betegek esetében néha ezek a járulékos élmények befolyásoljákdöntést hoz, hogy eszik, vagy lemond egy étkezésről. Az irritáló hányingerszag hatékonyan elriasztja az evéstől. És amikor minden ízetlen, minden további érzés, például felmelegedés vagy lehűlés segíthet.
- Bár az íz- és szaglászavarok problémája kevésbé tűnik fontosnak, mint a kezelés egyéb következményei, következményei gyakran jelentős hatással lehetnek a terápiás folyamatra és annak kimenetelére. Ebből a szempontból a lehető legkorábban mérlegelni kell mindent, ami lelassíthatja, csökkentheti az esélyeket, késleltetheti vagy megszakíthatja a kezelést. Arra is érdemes emlékezni, hogy mennyire fontos az életminőség, és küzdeni minden olyan apróságért, amely pozitívan befolyásolhatja a beteg jólétét – mondja Dr. Becht.
A leggyakoribb íz- és szaglási anomáliák a rákterápia során:- idegenkedés bizonyos ízektől,
- nincs ízérzékelés,
- csak intenzív ízeket érezni (ízküszöbök változása),
- ízlési preferenciák változása,
- kellemetlen utóíz a szájban,
- fémes íz a szájban,
- keserű íz a szájban,
- szájszárazság,
- émelyítő íz,
- változás a szájnyálkahártyán,
- változékonyság a szagok érzékelésében
Mit tegyünk, ha minden olyan ízű, mint a fűrészpor?
- Az étkezési problémákkal küzdő betegeknek a lehető leghamarabb táplálkozási kezelésben kell részesülniük. Valójában a rákellenes terápiával párhuzamosan kellene beépíteni, mert megfelelő táplálkozás nélkül a beteg nem tud megbirkózni az onkológiai kezeléssel. Az orvosi táplálkozás támogatja az összes szükséges tápanyag, például aminosavak, szénhidrátok, zsírok, nyomelemek és vitaminok megfelelő ellátását. A táplálék típusát egyénileg választják ki a páciens képességei és szükségletei alapján. Amikor csak lehetséges, a szájon át történő táplálkozás az előnyben részesített út. Abban az esetben azonban, ha a beteg nem tudja bevenni, a következő lépés az enterális táplálás közvetlenül a gyomorba vagy a bélbe, végül a parenterális táplálás. Ízlelési és szaglási zavarok esetén, amikor lehetséges a szájon át történő táplálás, érdeklődhet az érzékszervi receptorokat serkentő összetevőket tartalmazó készítményekről. Fontos, hogy a páciens ellenőrizze, mi áll jól neki – az egyiknek valami hűvös lesz, a másiknak fűszeresebb, a másik pedig a semleges ízt és illatot részesíti előnyben – magyarázza Dr. Becht.
A betegek igényei attól függnek, hogy milyen változások következtek be ízükben és illatukban. Ezek a változások nagyon egyéniek, deazt javasoljuk, hogy a következő esetekben:
- szájszárazság- érdemes nyálelválasztást serkentő, szájnyálkahártyát hidratáló és/vagy oki kezelést alkalmazó termékekhez nyúlni,
- zavart íz- és szagküszöbök
- íz- és szagérzékelés változásaiérdemes megfontolni a trigeminális ideget stimuláló termékeket, pl. mentol, gyömbér, bors vagy chili ízesítéssel.
Senki sem tudja jobban, hogyan kell reagálni a betegek szükségleteire, mint ők maguk, ezért az onkológiai betegekkel karöltve olyan innovatív (gyógyszertárakban kapható) gyógytáplálék-készítmények ízesítő formuláit fejlesztették ki, amelyek megfelelnek a betegek speciális táplálkozási igényeinek. betegek intenzív rákterápia alatt. Az ízlelési zavarokkal küzdő betegek számára új élményeket nyújtanak, és egyben ellátják a szervezetet a szükséges táplálkozási összetevőkkel.
Kutatási források:1. Spotten et al. Szubjektív és objektív íz- és szagváltozások a rákban. Annals of Oncology 28: 969-984, 20222. Brisbois et al. Az előrehaladott rák kemoszenzoros elváltozásainak jellemzése olyan specifikus kemoszenzoros fenotípusokat tár fel, amelyek befolyásolják a táplálékbevitelt és az életminőséget. Journal of Pain and Symptom Management 41. kötet, 4. szám, 2011. április, 673-683.3. TRP ioncsatorna funkció a szenzoros transzdukciós és cellás jelátviteli kaszkádok könyvében.