Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

ELLENŐRZETT TARTALOMSzerző: lek. Katarzyna Banaszczyk

A rák a második leggyakoribb halálok a lengyelek között (az első a szív- és érrendszeri betegségek). A rák, rák és daganat kifejezéseket gyakran felcserélhetően használják, de tudnia kell, hogy ezek nem szinonimák. Minden daganat rákos? Minden daganat rák?

A rákegy abnormális szövet, amely akkor képződik, amikor testünk elveszíti az irányítást sejtjei szaporodása felett. Ez a kontroll elvesztése a sejtek genetikai anyagában (amely a DNS - dezoxiribonukleinsav) belüli genetikai mutációk megjelenésének köszönhető. A szervezet elveszti a kontrollt az adott sejtek felett, mert nem reagálnak a növekedést gátló faktorokra, és nem tudják ezeket a sejteket apoptózisnak, azaz programozott sejthalálnak alávetni. A daganat tehát olyan szövet, amely bizonyos autonómiával rendelkezik, és kikerül az ellenőrzés alól.

Rákosztály

A daganatokat hagyományosan a következőkre osztják:

  • jóindulatú daganatok - nagyfokú differenciálódás jellemzi, ami azt jelenti, hogy nagyon hasonlítanak azokra a sejtekre, amelyekből származnak. Sokkal gyakoribbak, mint a rosszindulatú daganatok. Nem jellemzően életveszélyes állapotok és nem adnak áttétet, túlnyomó többségük kedvező prognózissal jár,
  • rosszindulatú daganatok - pusztító tulajdonságokkal rendelkeznek - beszivárognak a környező szövetekbe, tönkreteszik azokat, növekednek, áttéteket képeznek és sok esetben a szervezet pusztulásához, következésképpen különösen kezelés hiányában a beteg halálához vezetnek. A rákos megbetegedések, amelyekről ebben a cikkben később lesz szó, a rosszindulatú daganatokhoz tartoznak,
  • lokálisan rosszindulatú daganatok – alább olvashatunk róluk

Bővebben: Rák: jóindulatú vagy rosszindulatú?

Jóindulatú daganatok – jellemzők és példák

Ismerkedjünk meg a jóindulatú daganatok patomorfológiai jellemzőivel. Ezeket a daganatokat főként a következők jellemzik:

  • jó elválasztás a környező szövetektől - általában van egy kötőszövetes zacskójuk, amely elválasztja őket a környezettől,
  • ne szivárogjon be és ne foglalja el a környező szöveteket,
  • ne guruljon,
  • a leggyakoribblassú, hosszú távú növekedés.

Természetesen van néhány kivétel a fent említett szabályok alól. Itt érdemes megemlíteni a méhmiómákat, amelyek jóindulatú daganatok, de a terhesség alatt a hormonok hatására gyors növekedési ütemet mutathatnak

A gyakori és gyakori jóindulatú daganatok a következők:

  • mióma - kötőszövetből származó elváltozások, leggyakrabban lágy csomók formájában,
  • lipomák - zsírszövetből,
  • myomák,
  • osteomák - csontszövetből származnak, jellemzően fiatalokban fordulnak elő,
  • hemangiómák - kis erekből erednek, ennek a jóindulatú daganatnak általában nincs tokja, és bizonyos mértékig a környező sejtek között növekedhet. A belső szerveket tekintve a hemangiomák leggyakrabban a májban találhatók

Rosszindulatú daganatok - jellemzők és példák

A rosszindulatú daganatok jelentősen eltérnek a jóindulatú daganatoktól. Itt mindenekelőtt a tulajdonságaikat kell megemlíteni:

  • képes behatolni a környező szövetekbe és szervekbe,
  • újratöltési képesség,
  • gyors növekedés és pénztárca hiánya jellemzi,
  • beszivárgás történhet ereken és nyirokereken keresztül, hangsúlyozni kell, hogy a rosszindulatú daganatok a cerebrospinális folyadékon keresztül is terjedhetnek, és elfoglalhatják a központi idegrendszert (agy, gerincvelő),
  • a növekedés újraindításának képessége - a daganatos szövet hiányos eltávolítása esetén - a rosszindulatú daganat kiújul és "visszanő",
  • rendellenes érképződés - a rosszindulatú daganatok képesek angiogenezisre

A rosszindulatú daganatok is több csoportra oszthatók, ide soroljuk:

  • rák,
  • szarkómák - ezek mesenchymalis sejtekből származó rosszindulatú daganatok,
  • limfómák és leukémiák – azaz a nyirokszövetből és a vérképzőrendszerből származó rákos megbetegedések,
  • csírasejtes daganatok – a rosszindulatú daganatok csírasejtekből is származhatnak, és a petefészkekben és herékben fejlődhetnek ki.

Ez a felosztás azt szemlélteti, hogy nem minden rosszindulatú daganat mindig rák, és gyakran egy ilyen tévhit sok emberben elterjed. Nem tehetünk egyenlőségjelet a rák szó és a rosszindulatú daganat közé, mert a rosszindulatú daganatok tágabb csoportot alkotnak, amely magában foglalja a rákos megbetegedések és például a szarkómákat is.

Helyi rosszindulatú daganatok – mik ezek?

Bár miután elolvasta a rosszindulatú daganatokról szóló információkat,ennek a bekezdésnek a címe kicsit meglephet minket, érdemes tisztában lenni azzal, hogy az onkológiában is előfordulnak lokálisan rosszindulatú daganatok

Mi jellemzi őket? Ezek a daganatok a rosszindulatú daganatokhoz hasonlóan képesek behatolni a környező szövetekbe, de nem adnak áttétet, ami megkülönbözteti őket a tipikus rosszindulatú daganatoktól. A lokálisan rosszindulatú daganatok ismert példája a bazálissejtes karcinóma. Bár rákként hivatkozunk rá, jellemzően nem ad áttétet távolról, hanem beszivároghat a környező szövetekbe.

A bazális sejtes karcinóma az epidermisz bazális rétegének sejtjeiből (pontosabban ennek a rétegnek a nem keratinizálódott sejtjeiből) származik. Ez a leggyakoribb rák, amely a bőrt érinti. Bárhol megjelenhet a testünkön, de leggyakrabban a fejen (jellemzően az arcon) és a nyakon található. A bazálissejtes karcinóma leggyakrabban jellegzetes, gördült peremmel körülvett csomó.

Ez a csomó idővel kifekélyesedhet és megnagyobbodhat. A bazálissejtes karcinóma kezelése általában magában foglalja a lézió kimetszését egy kis egészséges bőrrésszel.

A bazálissejtes karcinómának nagyon jó túlélési prognózisa van, ami határozottan megkülönbözteti a tipikus rosszindulatú daganatoktól, mint például a tüdőrák

Rák - mi az?

A rák (carcinoma) egy rosszindulatú daganat, amely a hámból származik. Hámszövetek borítják többek között az emésztőrendszert és az orrüreget. Testünk hámsejtjei három csírarétegből származnak:

  • a mezodermából - ebből a csírarétegből származik a vesetubulusok hámja, itt meg kell jegyezni, hogy a mezoderma rákot és szarkómát (azaz mesenchymalis szövetből származó rosszindulatú daganatot) egyaránt képezhet,
  • endodermából - bélhámból,
  • ektodermából - bőrsejtek és így - bőrrákok

A rákok gyakran tartalmaznak további kifejezéseket, amelyek megmondják, hogy milyen hámsejtekből származnak. Többek között megkülönböztetjük:

  • laphámsejtes karcinómák - ezek a daganatok olyan sejtekből állnak, amelyek többrétegű laphámra hasonlítanak, az ilyen daganatok jellemzően a szájban, hörgőkben, nyelőcsőben, de a torokban is megjelennek,
  • adenokarcinómák - ebben az esetben ennek a daganatnak a sejtjei mirigyes struktúrákat alkotnak. Az ilyen típusú daganatokat jellemzően az emésztőrendszerben, a belső elválasztású mirigyekben, a hasnyálmirigyben, de a májban, a tüdőben és a vesében is diagnosztizálják.
  • uroteliális karcinómák – a húgyutakat (beleértve a húgyhólyagot, uretereket, medencét) bélelő átmeneti hámból származnakvese),
  • anaplasztikus karcinómák - ebben az esetben nem lehet felismerni, hogy egy adott rák milyen típusú hámból származik, az ilyen daganatokat differenciálatlan rosszindulatú daganatoknak is nevezik.

Mi a daganat? A daganat rák?

Világosan ki kell jelenteni, hogy nem minden daganat rák, sőt, egyáltalán nem minden daganat rák. Például a daganat egy megnagyobbodott szerv, amelyet az orvos a hasfalon keresztül érzékel.

A daganatok (és az egy centiméternél kisebb csomók) szintén bőrkiütések (elváltozások) (a bőrgyógyászatban), amelyek a bőrszint fölé emelkednek, és a dermisben, sőt a bőr alatti szövetben végbemenő folyamatok eredményeként alakulnak ki. A daganatokat gyakran cisztának vagy gyulladásos elváltozásoknak is nevezik, de hematómának is nevezik, például poszttraumás elváltozásoknak.

Összefoglalva, nem szabad felcserélhetően használnunk a daganat, rák és daganat szavakat. Nem szinonimák – nem ugyanazt jelentik.

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória:

Onkológia