A szerotonin-szindróma a szervezetben fellépő szerotoninfelesleg eredménye. Ez a probléma jellemzően olyan embereknél jelentkezik, akik bizonyos gyógyszereket szednek, de az is előfordulhat, hogy a probléma bizonyos gyógyszerek használatából adódik. Összességében a szerotonin szindrómában szenvedő betegek prognózisa jó a kezelés során – tehát milyen körülmények vezethetnek a gyanúhoz, hogy a betegnél szerotonin szindróma alakult ki?

Szerotonin szindrómaegy példa az egyik lehetséges gyógyszeres szindrómára. Alapvetően minden emberben megjelenhet, gyermekben és felnőttben egyaránt. A szerotonin szindróma pontos prevalenciája nem ismert, mivel néhány esetet egyszerűen figyelmen kívül hagynak.

A rendelkezésre álló tanulmányok szerint a becslések szerint a szerotonin-szindróma a szerotonin reciprokációs gátlók (SSRI-k) csoportjába tartozó gyógyszereket túladagoló betegek körülbelül 15%-ánál alakulhat ki. A fent említett készítmények túl sok bevétele a szerotonin szindróma egyik lehetséges, de biztosan nem egyedüli oka

Szerotonin szindróma: Okok

Ahogy a neve is sugallja, a szerotonin szindróma patogenezisében az egyik neurotranszmitter, a szerotonin játszik szerepet, pontosabban a szervezet szerotonintöbblete esetén jelentkezik a probléma. E neurotranszmitter, a szerotonin 5-HT2A és 5-HT1A receptorok (különösen a központi idegrendszer struktúráiban jelenlévők) általi túlzott stimuláció esetén a betegekben szerotonin szindróma alakulhat ki

A szerotonin szindróma fő oka olyan gyógyszerek alkalmazása, amelyek az idegrendszerben a szerotonin mennyiségének növekedéséhez vezetnek. Klasszikus példájuk a fent említett SSRI-k (pl. fluoxetin, sertralin vagy escitalopram), mellettük hasonló, de eltérő hatásmechanizmusú gyógyszerek, mint a szerotonin és noradrenalin visszavétel gátlók (SNRI) is vezethetnek a szerotonin mennyiségének növekedése a központi idegrendszerben, például venlafaxin, triciklikus antidepresszánsok (pl. amitriptilin, klomipramin) vagy monoamin-oxidáz gátlók (MAO-I, pl. szelegilin vagy moklobemid).

A fent említett, a pszichotróp szerek csoportjába tartozó készítményeket többek között a depressziós zavarokban – a gyanúsítottak egyikeezeknek a rendellenességeknek az oka az idegrendszer szerotoninhiánya, és ez az oka annak, hogy a neurotranszmitter mennyiségét növelő gyógyszerek javítják a betegek állapotát

Ebből arra következtethetünk, hogy a mentális zavarok miatt gyógyszeresen kezelt betegeknél a legnagyobb a szerotonin szindróma kialakulásának kockázata. Egy ilyen hipotézis helytálló lehet, de hangsúlyozni kell, hogy a szerotonin-szindrómát egészen más készítmények alkalmazása is előidézheti, ami szintén növelheti a szerotonin mennyiségét az idegrendszerben. Olyan drogokról beszélünk, mint például:

  • köhögéscsillapítók (pl. dextrometorfán)
  • hányáscsillapítók (pl. ondansetron vagy metoklopramid)
  • migrénes fejfájásra használt készítmények (triptánok, pl. szumatriptán)
  • fájdalomcsillapítók (pl. tramadol, petidin vagy fentanil)

Egyéb készítmények, amelyek sokkal ritkábban, de a szerotonin szindróma kialakulását is kiválthatják, az antiretrovirális szerek (pl. ritonavir), neuroleptikumok (pl. riszperidon), hangulatstabilizátorok (pl. lítium-sók) vagy akár antimikrobiális szerek (pl. pl. linezolid) vagy a Parkinson-kórban alkalmazott L-DOPA
Azok a betegek, akik a fent említett gyógyszerek bármelyikét szedik, mindenekelőtt megnyugodhatnak – ezeknek a gyógyszereknek a beteg szükségleteinek megfelelően megválasztott dózisaival a kialakulásának kockázata a leírt mértékegységek valóban alacsonyak. Drasztikusan megemelkedik például akkor, ha a beteg túlzott dózisban szedi valamelyik fent említett gyógyszert, vagy ha különböző olyan készítményeket használ, amelyek növelik a szerotonin koncentrációját az idegrendszer struktúráiban (pl. ha a beteg két szert használ az SSRI-k csoportja, vagy olyan helyzetben, amikor a depresszió miatt krónikusan valamilyen SSRI-vel kezelt beteg hirtelen - például fertőzés miatt - jelentős mennyiségű köhögéscsillapító dextrometorfánt kezd szedni.

A szerotonin szindróma - érdekes módon - néha olyan betegeknél fordul elő, akik maguk nem vették be a fent említett gyógyszerek egyikét sem. Olyan helyzetről beszélünk, amikor ez a szindróma újszülöttnél fordul elő: ennek lehetőségét feljegyezték, és olyan anyák gyermekeinél is tapaszt alták, akik terhességük alatt szedték a fent említett készítmények egy részét.

Nem csak bizonyos gyógyszerek szedése vezethet szerotonin szindrómához. Különböző gyógyszerek szedése is okozhatja, amelyek végső soron növelik a szerotonin mennyiségét az idegrendszerben – ilyen anyagok például az LSD, a kokain, az ecstasy ésamfetaminok.

Szerotonin szindróma: Tünetek

A szerotonin szindróma jellemzője, hogy tünetei gyorsan – akár néhány órán belül – kifejlődnek. Általában a szerotonin szindróma tüneteit három különböző kategóriába sorolják:

  • A szerotonin szindróma autonóm tünetei

Ezek között vannak olyan rendellenességek, mint: hidegrázás, fokozott izzadás, szapora szívverés, hányinger, hasmenés és vérnyomás-emelkedés. Rajtuk kívül a betegek testhőmérséklete is jelentős - a szerotonin szindrómára jellemző - emelkedése (a láz ennél az egységnél akár a 41 Celsius fokot is meghaladhatja)

  • Szerotonin szindróma tünetei mentális problémák formájában

Ebbe a csoportba tartoznak az olyan tünetek, mint a súlyos izgatottság, szorongás, hallucinációk vagy hipománia. Az egyén lefolyása során tudatzavarok is előfordulhatnak, mind zavartság, mind kóma formájában

  • A szerotonin szindróma szomatikus tünetei

Ebbe a csoportba tartoznak a neuromuszkuláris rendszerrel kapcsolatos problémák, mint például a remegés, a fokozott ínreflexek, valamint a myoklonus mozgások és az izommerevség megjelenése a betegeknél

Idővel (különösen kezelés hiányában) a betegeknél a szerotonin szindróma szövődményei alakulhatnak ki. Előfordulásuk kockázata mind hipertermiával, mind elhúzódó izomösszehúzódásokkal jár. Az egység komplikációi között számos veszélyes jelenséget említenek, mint például:

  • metabolikus acidózis
  • rabdomiolízis (az izomsejtek lebontása)
  • rohamok
  • veseelégtelenség
  • DIC (disszeminált intravascularis koagulációs szindróma)

Szerotonin szindróma: diagnózis

Jelenleg nincs olyan vizsgálat - például laboratóriumi vizsgálat formájában -, amely lehetővé tenné a szerotonin szindróma megbízható diagnózisát. A probléma diagnosztizálásában a fő felhasználási terület a szerotonin szindrómára jellemző tünetek összeállítása, valamint az, hogy a beteg olyan szert szedett, mielőtt ezeknek a betegségeknek a megjelenése előtt szerotonin szindrómához vezethet.

A szerotonin szindróma általában a jellegzetes tünetekhez vezet, azonban az orvosoknak továbbra is el kell végezniük a betegek differenciáldiagnózisát.

A szerotonin szindróma differenciálásakor elsősorban a következőket veszik figyelembe:

  • Malignus neuroleptikus szindróma
  • egyéb gyógyszer által kiváltott szindróma (pl. szimpatomimetikus szindróma)
  • rosszindulatú hipertermia
  • hőguta
  • agyhártyagyulladás

Szerotonin szindróma: Kezelés

A szerotonin szindrómához vezető gyógyszerek abbahagyása alapvető fontosságú a szerotonin szindróma kezelésében. Egy ilyen eljárás már elegendő lehet, de ha a beteg állapota a gyógyszerek abbahagyása ellenére sem javul, ciproheptadin terápia alkalmazható (ez a készítmény az 5-HT2A szerotonin receptorok antagonistája)

Szerotonin szindrómában szenvedő betegeknél fontos az ezzel az egyénnel összefüggő különféle betegségek ellenőrzése is. Benzodiazepin szerek (pl. lorazepám) adhatók a betegnek a túlzott izgatottság csökkentése érdekében.

Magas vérnyomásban szenvedő betegek és túl gyors szívverés esetén olyan készítmények adhatók, mint az esmolol vagy a nátrium-nitropruszid

Nagyon fontos a hipertermia kontrollja is - ehhez a betegek fizikai eszközökkel (pl. hideg borogatással) hűthetők, testhőmérsékletük is csökkenthető izomfeszültséget csökkentő gyógyszerekkel.

A betegek meglepődhetnek, hogy miért nem említik itt a lázcsillapítók alkalmazását a betegek testhőmérsékletének csökkentésére. Nos, ez nem mulasztás – a szerotonin szindróma esetében ezek a gyógyszerek egyszerűen nem hatékonyak a láz leküzdésében.

Szerotonin szindróma: prognózis

A szerotonin szindrómát kifejlő és kezelt betegek jó prognózisa jónak mondható. Megfelelő terápia mellett a szerotonin szindrómában szenvedő betegek halálának kockázata becslések szerint kevesebb, mint 1%.

Ezen kívül érdemes megemlíteni, hogy a betegek betegségei nagyon gyorsan, akár a gyógyszer (vagy gyógyszerek) használatának abbahagyását követő 24 órán belül is megszűnhetnek, ami a szerotonin szindróma megjelenéséhez vezetett

Kategória:

Egyéb