Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb formája. Általában nagyon alattomosan alakul ki – a betegnél először enyhe memóriazavar alakul ki, amely fokozatosan felhalmozódik. Milyen problémák lehetnek az Alzheimer-kór tünetei, és hogyan lehet kezelni? Csekk

Alzheimer-kór( alzheimer , Alzheimer-kór, rövidítve AD) a demencia rendellenességek (demencia) csoportjába tartozik. ezeknek az egyéneknek az eseteinek többsége - kiderül, hogya demenciában szenvedő betegek között 60-70%-uk szenved Alzheimer-kórban

Az előrehaladott életkor és a memóriaromlás kapcsolatára az ókori emberek is felfigyeltek – az ókori görögök és rómaiak többek között az öregséggel is összefüggésbe hozták memóriavesztéssel.

Az Alzheimer-kórt - a memóriazavarok egyik okozóját - először azonban csak 1901-ben írták le. Ekkor történt, hogy egy német származású pszichiáter, Alois Alzheimer egy 50 éves, demencia tüneteit mutató beteget kezelt, és végül az ő nevéből származtatták a betegség nevét.

Az Alzheimer-kór jellemzően 65 éves kor után alakul ki , de előfordulhat korábban is - abban az esetben, ha egy 65 év alatti betegnél Alzheimer-kór alakul ki, akkor a betegséget addig határozzák meg korán jelentkező Alzheimer-kór lesz.

Az idősek többsége szenved ettől a problémától, de az is előfordul, hogy a korán kialakuló Alzheimer-kór a 30-as éveiben járó embernél kezdődik. Szerencsére a betegségnek ez a formája az összes esetnek csak körülbelül 5%-át teszi ki.

Az Alzheimer-kórt gyakrabban diagnosztizálják nőknélAz európai statisztikák szerint a 65 év felettiek 5%-a küzd ezzel a betegséggel. Lengyelországban a becslések szerint az Alzheimer-kórban szenvedők száma már meghaladja a 300 000-et.

Az Alzheimer-kór okai

Az Alzheimer-kór okairól az orvosoknak már sikerült néhány dolgot kideríteniük, de egyet biztosan kijelenthetünk: ennek a betegségnek a pontos patogenezise még nem ismert.

Általában feltételezik, hogy a gének jelentős szerepet játszanak a betegség kialakulásában, a gyakorlatban azonban a genetikai mutációk összefüggése az Alzheimer-kór kialakulásávale betegség eseteinek csak 1-5%-ában lehet egyértelműen azonosítani

Az esetek hozzávetőlegesen 0,1%-ában az Alzheimer-kór autoszomális domináns betegségként fordul elő, amelyet korán kezdődő családi Alzheimer-kórnak neveznek.

Az Alzheimer-kór ezen formájának legtöbb esete a presenilin 1 és 2 gének (PS-1 és PS-2 gének) és az amiloid prekurzor fehérje (APP gén) génjének mutációinak tulajdonítható.

A túlnyomó többség azonban, meghaladja a 90%-ot, az Alzheimer-kór szórványos esete, azaz olyan eset, ahol specifikus genetikai mutációk nem hozhatók közvetlen összefüggésbe a betegséggel.

Ebben az esetben azonban az is feltételezhető, hogy a gének a betegség kialakulásával hozhatók összefüggésbe (de nem lehet pontosan meghatározni, hogy melyek).

Rajtuk kívül különböző környezeti tényezők is befolyásolhatják a betegség kialakulását. Összességében azonban sokkal több, mint az Alzheimer-kór okai, a központi idegrendszer kóros elváltozásainak mechanizmusa.

Alzheimer-kór: patomechanizmus

Az Alzheimer egy neurodegeneratív betegség – az idegsejtek progresszív elvesztésével jár, ami visszafordíthatatlan, és felelős a betegeknél megjelenő Alzheimer-kór tüneteiért

Már megfigyelhető, hogyaz Alzheimer-kór során

betegekben csökken a neuronok száma (különösen a limbikus rendszer szerkezete, temporalis és frontális cortex) és csökkenti az egyes idegsejtek közötti szinaptikus kapcsolatok számát.

A betegségre a kolinerg transzmisszió zavarai is jellemzőek – a betegeknél ennek a neurotranszmitternek a hiánya alakul ki, és ennek a szintjére gyakorolt ​​hatása az egyik alapvető terápiás módszer, amelyet az Alzheimer-kórban szenvedőknek kínálnak.

Alzheimer-kórban az idegsejtek elpusztulnak – a probléma a kóros anyagok idegrendszerben való lerakódásával kapcsolatos.

Elsősorban a tau fehérjéről beszélünk (amely az idegsejtekben halmozódik fel) és a béta-amiloid lerakódásokról (amelyek viszont a neuronok között rakódnak le)

Mindkét anyag mérgező az idegrendszer szerkezetére, és végső soron az idegsejtek diszfunkciójához és fokozatos kihalásához vezet.

Az Alzheimer-kór előfordulását befolyásoló kockázati tényezők

Felsorolható néhány probléma, amelyek különböző mértékben növelik az előfordulás lehetőségétAlzheimer-kór. A betegség kockázati tényezői a következők:

  • életkor(minél idősebb a beteg, annál nagyobb a megbetegedés lehetősége)
  • Alzheimer-kór előfordulása a beteg családtagjainál
  • genetikai teher(az Alzheimer-kór kockázatát növelő legismertebb gén az apolipoprotein E gén ε4 allélja – egy ilyen allél birtoklása háromszorosára növeli a betegség kockázatát , míg a betegnek két ε4 allélja van, akkor az Alzheimer-kór kockázata akár tizenötszörösére is nő)
  • fejsérülések(Az Alzheimer-kór gyakoribb azoknál, akik életük során súlyos fejsérülést szenvedtek el)
  • bizonyos betegségek(Az Alzheimer-kór többek között cukorbetegséggel, magas vérnyomással és elhízással jár)
  • mérgező anyagoknak való kitettség(pl. peszticideknek vagy nehézfémeknek)

Az Alzheimer-kór tünetei – korai, közepes és előrehaladott stádium

Az Alzheimer-kórnak általában három szakasza van:

  • Kezdeti Alzheimer-stádium
  • az Alzheimer-kór mérsékelt stádiuma
  • az Alzheimer-kór előrehaladott stádiuma

Kezdeti Alzheimer-stádium

Az Alzheimer-kór kezdetét általában nehéz észrevenni- ez annak a ténynek köszönhető, hogy ebben a szakaszban jelentkeznek a legkevésbé kifejezett rendellenességek. Közülük a memóriaproblémák dominálnak (elsősorban az ún. friss memória zavart)

Ebben a betegségben a beteg egy beszélgetés során többször is felteheti ugyanazt a kérdést. Néha elfelejti, hova tett néhány holmit (pl. kulcsokat vagy poharakat), gyakran nem emlékszik, hogy végzett-e valamilyen tevékenységet (pl. egy beteg ember azon tűnődhet, hogy evett-e reggelit).

Az első térbeli tájékozódási nehézségek az Alzheimer-kór kezdeti stádiumában jelennek meg(néha nehezebb lehet a beteg hazatalálása)

A memóriazavarok nem az egyetlen megnyilvánulása a betegségnek – rajtuk kívül viselkedésbeli változások kezdenek megjelenni a páciensben. Letargikussá válik, és gyakran depressziós hangulatba esik. Előfordulhat, hogy sokkal kevésbé hajlandó olyan tevékenységeket végezni, amelyeket eddig is élvezett, és tevékenysége általános hanyatlásához is vezethet.

Megjelenhetnek az első beszédproblémák is - a beteg megnyilatkozásai egyre elszegényedhetnek, beszélgetés közben szóhiányos lehet

Közepes Alzheimer-stádium

Ahogy a betegség kezd előrehaladni, az Alzheimer-kór tünetei általában sokkal erősebbekvilágos a beteg környezete számára. A memóriazavarok súlyosbodnak -a beteg lassan már nem ismeri fel szeretteit .

A kialakuló viselkedési zavarok azonban általában sokkal nehezebbek a beteg gondozói számára. A kezdeti szakaszhoz képest a viselkedési zavarok sokkal kifejezettebbek közepesen súlyos Alzheimer-kórban.

A betegnek nagyon ingerlékeny a hangulata, gyakran előfordulhat agresszió kitörése (általában szeretteire irányul)

Más problémák is előfordulhatnak, mint például a falánkság, az ehetetlen tárgyak megrágásának kísérlete vagy a szexuális gátlástalanság.

Az alvás és az ébrenlét ritmusa is megfordulhat (általában jelentős nehézségekhez vezet a szeretett személy gondozásában).

Előfordulhat, hogy a beteg éjszaka a legaktívabb, és csak nappal alszikA betegség mérsékelt stádiumában a betegek gyakran pszichotikus tüneteket, például hallucinációkat és téveszméket is fellépnek

Haladó Alzheimer-stádium

A legelőrehaladottabb stádiumban a beteg teljesen elveszíti az önálló működés képességét – állandó gondozást igényel szeretteitől

Memóriaproblémákról ilyenkor nehéz beszélni - általában az Alzheimer-kórnak ebben a szakaszában a beteg lényegében már nem érintkezik (ha mond valamit, azok általában egyetlen, meglehetősen érthetetlen szavak).

Vannak más nehézségek is, mint például mozgászavarok (pl. fokozott izomtónus), vizelet- vagy széklet inkontinencia.

Alzheimer-kór vagy életkorral összefüggő memóriazavar?

Azok, akiknek családjában idős emberek élnek, gyakran pánikba esnek, amikor észreveszik, hogy néha elfelejtenek valamit.

Teljesen normális, ha a kognitív funkciók bizonyos mértékig hanyatlik az életkorral. Ha az ember időnként elfelejti, hol fekszik egy tárgy, vagy nem emlékszik a néhány pillanattal ezelőtti részletre, és ugyanakkor semmi más nem zavarja, akkor valószínűleg nincs ok az aggodalomra.

Abban a helyzetben, amikor a memóriazavarok súlyosabb epizódjai vannak, és ami még rosszabb - idővel súlyosbodnak -, akkor fennáll annak a lehetősége, hogy a beteg problémáit demenciás rendellenességek okozzák, és tanácsos konzultálni egy orvos.

Alzheimer-kór diagnózisa

Alzheimer-kór gyanúja esetén számos különböző vizsgálatot végeznek, például:

  • neurológiai vizsgálat(lehetővé teszi, hogy megállapítsa a páciensben a demenciájának okára utaló bármely eltérés jelenlétét)
  • szűrővizsgálatok a demencia kezdeti diagnózisára(például órarajzi teszt vagy MMSE teszt)
  • neuropszichológiai tesztek(pontosan meghatározható a páciens kognitív zavarainak mértéke)
  • fejképalkotás(pl. számítógépes tomográfia vagy mágneses rezonancia képalkotás)

Az Alzheimer-kór gyanújával rendelkező beteg alapos diagnózisának elvégzése rendkívül fontos – ahogy a demenciát meglehetősen könnyű diagnosztizálni, sokkal nehezebb meghatározni, hogy milyen típusú demencia fordult elő a betegben.

Az Alzheimer-kórt valójában meg kell különböztetni a demencia egyéb típusaitól (pl. frontotemporális demenciától vagy Lewy-testes demenciától), de a reverzibilis demencia okaitól is, amelyek a következőket foglalhatják magukban:

  • depresszió
  • B12-vitamin hiány
  • vérszegénység
  • pajzsmirigy alulműködés

Ugyanakkor itt hangsúlyozni kell, hogy az Alzheimer-kór bizonyos diagnózisát csak az idegszövet vizsgálatával és az erre az entitásra jellemző lerakódások kimutatásával lehet felállítani - ezért a végső diagnózis csak a beteg halála után

Alzheimer-kór kezelése

Jelenleg az Alzheimer-kórnak nincs oki kezelése – csak olyan terápiás módszerek állnak rendelkezésre, amelyek lassítják a betegség ütemét

A betegnél jelentkező neurológiai hiányokat nem lehet visszafordítani – ezért hangsúlyozzák annyira az Alzheimer-kórban szenvedők mielőbbi kezelésének szükségességét

Az Alzheimer-kór kezelésében elsősorban a kolinészteráz gátlók csoportjába tartozó gyógyszereket alkalmazzák. Ez az enzim lebontja a betegeknél esetleg hiányzó neurotranszmittert, azaz az acetilkolint, és blokkolása a gyógyszert szedő betegek mennyiségének növekedéséhez vezet.

Ebbe a csoportba tartozó szerek például a rivasztigmin, donepezil. Az Alzheimer-kór kezelésében is használt, eltérő hatásmechanizmusú gyógyszer a galantamin.

A fent említett intézkedések az Alzheimer-kór kezelésében alkalmazott alapvető intézkedések

Néha azonban a betegeknek teljesen más készítményeket ajánlanak - példaként említhetjük az antipszichotikus gyógyszereket, amelyeket olyan betegeknél alkalmaznak, akiknél gyakran tapasztalnak izgatottságot,agresszió.

A gyógyszeres kezelést minden bizonnyal az Alzheimer-kórban szenvedő betegek terápiás alapjaként kezelik , de természetesen nem ez az egyetlen módszer, amely pozitívan befolyásolhatja a betegek állapotát.

Itt a betegek memóriájának javítását célzó különféle interakciókról beszélünk, mint például a speciális memóriagyakorlatokról (amelyek során például a páciens gyűjteményébe tartozó fényképeket lehet felhasználni).

Alzheimer-kór: prognózis

Az Alzheimer-kór sajnos lerövidíti a betegek életét a beteg 3-10 éves.

Az Alzheimer-kórban szenvedő személy halálozási okai különbözőek lehetnek, de általában véve, mivel a betegek végül teljesen képtelenek felkelni az ágyból, leggyakrabban kiszáradásban és szövődményekkel járó tüdőgyulladásban halnak meg.

Alzheimer-kór megelőzése

Tekintettel arra, hogy az Alzheimer-kór okai nem teljesen tisztázottak, lehetetlen pontosan megmondani, hogyan lehet megelőzni ezt a betegséget.

Megelőzésként elsősorban az egészséges életmód javasolt - a megfelelő testsúly fenntartása, a változatos, tápanyagban gazdag táplálkozás és a rendszeres testmozgás

A stimulánsok (pl. dohányzás) kerülése szintén csökkentheti a megbetegedések kockázatát, valamint megelőzheti a fejsérüléseket – például ha minden kerékpárra vagy görkorcsolyára megy a bukósisak viselése.

Elég érdekes az összefüggés az Alzheimer-kór lefolyása és az emberi végzettség között – kiderült, hogyfelsőfokú végzettségűek általában későbbi életkorban betegszenek meg , ráadásul az Alzheimer-kór is. enyhébb bennük.

Itt érdemes leírni a korábban említett Alzheimer-kór egyik rizikófaktorát, vagyis az ε4 allél terhelését

Egyesek azt gondolhatják, hogy érdemes olyan kutatásokat végezni, amelyek választ adnak arra a kérdésre, hogy Ön ennek a génnek a hordozója-e. A gyakorlatban azonban az ilyen elemzések teljesítménye meglehetősen ellentmondásos. Nos, ennek az allélnek a terhelése növeli a betegség kockázatát, bár ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy valóban megbetegszik.

Ezenkívül, ha akár két ε4 allélja is van, és ismeri őket, nem tehet mást, mint az egészséges életmód fenntartását – nem kapnak kezelést az Alzheimer-kór megelőzésére.

Sokakat ezek a szempontok tesznek megAz orvosok hangsúlyozzák, hogy az ε4 allél hordozójának kutatása valójában csekély hasznot hoz, és valójában szorongás kialakulásához vezet a betegekben.

Az Alzheimer-kór a hírességek betegsége

Az Alzheimer-kór sok híres embert érintett, köztük. Ronald Reagan volt amerikai elnök, Annie Girardot francia színésznő, Rita Hayworth amerikai színésznő, valamint Dean Martin amerikai énekes és színész.

A szerzőrőlÍj. Tomasz NęckiA Poznańi Orvostudományi Egyetemen szerzett orvosi diplomát. A lengyel tenger csodálója (leginkább fejhallgatóval a fülében sétál a partján), macskák és könyvek. A betegekkel való munka során arra összpontosít, hogy mindig meghallgassa őket, és annyi időt töltsön, amennyire szükségük van.

Olvasson további cikkeket a szerzőtől

Kategória:

Neurológia