Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

A neurológiai betegségek gyermekeknél, felnőtteknél és időseknél fordulnak elő. Ide tartozik a fejfájás és szerencsére a ritkábban előforduló betegségek is, mint pl. Huntington-kór vagy amiotrófiás laterális szklerózis. Mely aggályok különösen aggasztóak, és amelyek arra utalnak, hogy neurológushoz kell fordulni?

Neurológiai betegségekkelviszonylag gyakran találkozunk. A fenti tézis bizonyítékaként felhozhatjuk az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikáját, amely 2016-ban azt állította, hogy például világszerte több mint 50 millió ember szenved epilepsziától, sőt a lakosság 10%-a küzdött migrénes fejfájással.

Neurológiai betegségek: okai

A neurológiai betegségek okai valójában különféle kóros folyamatok, az idegrendszeren belül és kívül egyaránt.

A legtöbb neurológiai betegség szerzett, de néhányuk veleszületett, és itt van egy példa az agyhártya sérvére.

A neurológiai betegségek külön csoportja agenetikailag meghatározott idegrendszeri betegségek , mint például a Huntington-kór vagy a spinális izomsorvadás

Az immunrendszer zavarai neurológiai megbetegedésekhez vezethetnek – erre példa lehet a sclerosis multiplex

Egyes neurológiai érdeklődésű betegségeket az idegrendszer struktúráiban fellépő vérkeringési rendellenességek okozzák - ez a helyzet például a stroke-ok esetében, amelyek ischaemiásak lehetnek - ischaemiás stroke, és hemorrhagiás - vérzéses stroke

A neurológiai megbetegedések okai még fertőzések (mind bakteriális, vírusos és gombás), mérgezések (pl. nehézfémekkel), de különféle sérülések is.

Különféle daganatos megbetegedések (agydaganatok) is megtalálhatók az idegrendszeren belül – jó- és rosszindulatúak egyaránt.

Előfordul, hogy a neurológiai megbetegedéseket egyes mérgező anyagok felhalmozódása okozza az idegrendszer struktúráiban – erre példa lehet a tau fehérje lerakódások felhalmozódása olyan betegeknél, Alzheimer-kórra.

Neurológiai tüneteknemcsak szigorúan neurológiai betegségek során jelentkezhetnek. Lehetségesmert előfordulásuk azoknál az embereknél, akik az orvostudomány teljesen más területeitől szenvednek, mint a neurológiától – íme néhány példa a szisztémás lupus erythematosusra, a cukorbetegségre és a hepatikus encephalopathiára.

A fentiekből egyértelműen látszik, hogy a neurológiai betegségeknek számos lehetséges oka lehet. Ennek ellenére az ebbe a széles egyedcsoportba tartozó egyedek egy részénél a mai napig, sokféle vizsgálat elvégzése után sem sikerült egyértelműen megállapítani, hogy mi okozza pontosan az előfordulást.

Neurológiai betegségek: tünetek

A neurológiai betegségekből adódó betegségek rendkívül eltérőek lehetnek - az ebbe a csoportba tartozó egységgel küszködő betegeknél a következők jelenhetnek meg:

  • érzékszervi zavarok (beleértve a hypoaesthesiát, de a hiperesthesiát is)
  • koordinációs zavar
  • afázia
  • agnosia
  • akaratlan mozgások (például remegés, chorea vagy myoclonus)
  • fájdalom
  • izomgyengeség
  • paraliż
  • érzékszervi tünetek (pl. látászavarok, halláskárosodás vagy ízérzékelés elvesztése),
  • memóriazavar
  • tudatzavar
  • koncentrálási nehézség
  • beszédzavar
  • szédülés
  • ájulás
  • rohamok
  • mozgási nehézség
  • egyensúlyhiány

Itt érdemes megemlíteni, hogy a neurológiai megbetegedések a betegeknél olyan tünetek megjelenéséhez vezethetnek, amelyeket általában mentális zavarok vagy betegségek tüneteinek tekintenek. Ezen egységek során a következők jelenhetnek meg:

  • téveszmék
  • hallucinációk
  • személyiségváltozás
  • agresszió
  • hangulatzavarok (leesett, emelkedett vagy ingadozó hangulat)
  • szorongás

Neurológiai betegségek: típusok

Összesen körülbelül hatszáz idegrendszeri betegség van – ebbe a csoportba olyan különböző entitások tartoznak, mint:

  • az idegrendszer fertőző betegségei (beleértve az agyhártyagyulladást, az agytályogot vagy a vírusos agyvelőgyulladást)
  • neurodegeneratív betegségek (például Alzheimer-kór vagy Parkinson-kór)
  • demencia rendellenességek (beleértve a fent említett Alzheimer-kórt, de a frontotemporális vagy Lewy-testekkel járó demenciát is)
  • a központi idegrendszer daganatai (például glioblasztóma, meningioma vagy asztrocitóma; ne feledje, hogy az idegrendszerben primer és elsődleges daganatok is kialakulhatnakszerkezetei más daganatok áttéteit is tartalmazhatják)
  • szklerózis multiplex
  • vízfejűség
  • születési rendellenességek (például spina bifida vagy gerincsérv)
  • különböző típusú fejfájások (amelyek viszonylag nagy számban fordulnak elő, ebbe a csoportba tartozik a migrén, de a cluster fejfájás, hemikrán vagy gyógyszer okozta fejfájás is)
  • epilepszia
  • erek rendellenességeivel kapcsolatos betegségek (itt még az agy aneurizmáját is megemlíthetjük)
  • neuralgia
  • neuropátiák
  • narkolepszia
  • prionbetegségek - szivacsos agyvelőbántalmak

Itt érdemes szót ejteni a neuropszichiátriai betegségekről is, amelyek esetén a betegeknél neurológiai tünetek és különféle pszichiátriai betegségek is jelentkezhetnek. Ez a csoport többek között a következőket tartalmazza:

  • Obszesszív-kompulzív zavar (OCD)
  • Figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD)
  • Tourette csapata

Neurológiai betegségek: felismerés

Neurológiai szakorvosok foglalkoznak neurológiai betegségek diagnosztikájával és kezelésével. Ha bármilyen neurológiai betegség gyanúja merül fel, először összegyűjtik a beteg kórelőzményét, majd neurológiai vizsgálatot végeznek

A komplex felmérés során többek között:

  • egyéni agyidegek
  • izomerő
  • betegkoordináció

Ezen kívül a neurológiai vizsgálat során olyan problémákat is lehet találni, mint az akaratlan mozgások, a pupilla működési zavara vagy az ínreflexek gyengülése

Mivel a neurológiai vizsgálat során észlelt eltérések elegendőek lehetnek a diagnózis felállításához, gyakran szükséges a diagnózis kiterjesztése. Különféle tanulmányok készülnek neurológusok megbízásából

A képalkotó vizsgálatok (például számítógépes tomográfia vagy mágneses rezonancia képalkotás) igen értékesek, amelyek során mind az ischaemiás elváltozásokat, mind a demyelinizáló elváltozásokat vagy daganattömegeket lehet megjeleníteni az agyban.

Néha a laboratóriumi vizsgálatoknak köszönhetően fontos információkhoz juthatunk – például az idegrendszer fertőző betegségeinek diagnosztizálása során, lumbálpunkciót lehet rendelni az utólagos agy-gerincvelői folyadék vizsgálatával

További vizsgálatok, amelyek nagyon fontosak lehetnek az idegrendszeri betegségek diagnosztizálásában, többek között az elektroencefalográfia (EEG), az elektromiográfia (EMG) éskiváltott potenciálok.

Neurológiai betegségek: kezelés

Az idegrendszeri betegségek kezelésében nagyon különböző módszereket alkalmaznak - csakúgy, mint azok diagnosztizálásában

A rehabilitáció értékes, mert segíthet felépülni a szélütésből, ugyanakkor lehetővé teszi a spinális izomsorvadásban szenvedő betegek számára, hogy a lehető leghosszabb ideig függetlenek maradjanak.

Farmakoterápiát alkalmaznak, amely magában foglalhatja az epilepsziában szenvedők görcsoldó szerek használatát, a sclerosis multiplexben szenvedők immunszuppresszánsok használatát vagy a migrénes fejfájásban szenvedők triptánok használatát.

A neurológusok gyakran működnek együtt idegsebészekkel – egyes neurológiai betegségek esetén sebészi kezelést alkalmaznak (itt pl. a központi idegrendszeri daganatok reszekciója említhető)

Egyre több próbálkozás van modern módszerekkel a neurológiai betegségek kezelésében - ezek egyike a mély agystimuláció, amelyet többek között a néhány Parkinson-kórban, esszenciális tremorban és néha rögeszmés-kényszeres betegségben szenvedő betegeknél

Neurológiai betegségek: prognózis

A neurológiai betegségekben szenvedő betegek prognózisa nagyon eltérő lehet. Sajnos ezeknek a betegségeknek egy része progresszív lefolyású, mivel előfordul, többek között, számos demencia rendellenesség, valamint sclerosis multiplex vagy többrendszerű atrófia esetén

Sok központi idegrendszeri daganatos beteg prognózisa időnként kedvezőtlen – ezen elváltozások egy része olyan helyen jelenik meg, hogy működésképtelenné válik, míg mások – például a glioblastoma multiforme – nagyon agresszívak. természetesen, sőt gyorsan elvezet a beteg haláláig.

Egyes idegrendszeri betegségek azonban teljesen kezelhetők - ilyen például az agyhártyagyulladás, míg mások - mint például a migrénes fejfájás - néha akár jelentősen is akadályozzák a betegek működését, de nem vezetnek a várható élettartam csökkenése

A szerzőrőlÍj. Tomasz NęckiA Poznańi Orvostudományi Egyetem orvosi karán végzett. A lengyel tenger csodálója (leginkább fejhallgatóval a fülében sétál a partján), macskák és könyvek. A betegekkel való munka során arra összpontosít, hogy mindig meghallgassa őket, és annyi időt töltsön, amennyire szükségük van.

Olvasson további cikkeket a szerzőtől

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória:

Neurológia