Az agyalapi mirigy egy belső elválasztású mirigy, amelynek megfelelő működése elengedhetetlen a szervezet megfelelő működéséhez. Többek között e szerv által kiválasztott hormonok szabályozzák a növekedési folyamatok lefolyását, de a szaporodáshoz kapcsolódó jelenségekkel is összefüggnek, vagy befolyásolják a pajzsmirigy és a mellékvese működését.

Az agyalapi mirigy(latinhypophysis , angolagyalapi mirigy ) az egyik az endokrin rendszer legfontosabb mirigyei. Ez a szerv általában nem haladja meg az egy grammot, ugyanakkor irányítja a létfontosságú szervek, például a pajzsmirigy vagy a mellékvesék tevékenységét. Az agyalapi mirigy megfelelő működése elengedhetetlen a szervezet megfelelő működéséhez - betegségeket okozhat mind a hypopituitarismus, mind az olyan állapotok, amelyekben fokozott agyalapi mirigy hormonok felszabadulnak - az agyalapi mirigy túlműködése.az összetételében szereplő szervek. Különféle jelenségek befolyásolják a különböző anyagok kiválasztását, de a különböző hormonok felszabadulását szabályozó elsődleges központok a hipotalamusz és az agyalapi mirigy.

Przysadka: elhelyezkedés és építés

Az emberi agyalapi mirigy körülbelül akkora, mint egy borsó vagy egy cseresznye, általában ennek a mirigynek a súlya 0,5 gramm körül van. A szerv a koponya középső üregében található, a dicephalon részének tekintik, és a sphenoid csontok üregében található, amelyet török ​​nyeregként ismerünk. Az agyalapi mirigyet a felső kivételével minden oldalról csontos szerkezetek veszik körül - felülről a mirigy a dura mater nyúlványt, a török ​​nyereg membránjaként ismert.Az agyalapi mirigy általában három lebenyre oszlik: elülső, középső és hátsó lebenyre. . Egyes szerzők, akik az agyalapi mirigy szerkezetét elemzik, figyelmen kívül hagyják a középső lebeny létezését, mivel az valójában az emberben maradvány. Az elülső és hátsó lebeny nem csak az általuk kiválasztott hormonok, hanem az agyalapi mirigy ezen részeinek eredete alapján is megkülönböztethető. Az agyalapi mirigy elülső lebenye a másodlagos szájpad hámjából fejlődik ki, és az egész szerv tömegének mintegy 80%-át teszi ki. A mirigy hátsó lebenye pedig a hipotalamusz szerkezeteiből fejlődik ki, és valóban ehhez a szervhez tartozik - az agyalapi mirigy hátsó lebenye közvetlen kapcsolatban áll a hypothalamusszal, mindkettőa belső elválasztású mirigyek egymással az ún tölcsér.

Hipofízis: Elülső agyalapi mirigy hormonok

Az elülső agyalapi mirigyet mirigynek is nevezik. Az agyalapi mirigy ezen része rendkívül fontos szerepet tölt be, hiszen ez választja ki az ún trópusi hormonok, amelyek más endokrin mirigyek működését szabályozzák: a pajzsmirigy, a mellékvese vagy (az adott nemtől függően) a petefészkek és a herék

Az agyalapi mirigyben 5 különböző típusú sejt található – ebben a mirigyben minden sejttípus más-más hormont termel. Ebben a felosztásban a következő cellák különböztethetők meg:

  • szomatotrop: ezek az agyalapi mirigy elülső részében a legtöbb sejtpopuláció (a mirigy ezen részének összes sejtjének akár 40%-a), növekedési hormont (GH) választanak ki
  • kortikotrop: részesedésük a mirigy teljes tömegében körülbelül 20%, kortikotropint (ACTH) termelnek, befolyásolva a mellékvesék működését

Az elülső agyalapi mirigy sejtjeinek fennmaradó populációi esetében mindegyik a mirigy ezen részének teljes tömegének legfeljebb 5%-át teszi ki, és ezek a következő sejtek:

  • tirotropin: pajzsmirigy-stimuláló hormont (TSH) termelnek, amely szabályozza a pajzsmirigy működését,
  • gonadotróf: lutropint (LH) és tüszőstimuláló hormont (FSH) választanak ki, amelyek befolyásolják az ivarmirigyek (petefészkek és herék) működését,
  • laktotróp: prolaktint termelnek, amely többek között felelős hormon az anyatejtermelés serkentésére

A maradék köztes lebenyben (valamint az agyalapi mirigy elülső részében) egy másik, még nem említett hormon, a melanotropin (MSH) termelődik, amely befolyásolja a bőr pigmentsejtek aktivitását

Hipofízis: hátsó agyalapi mirigy hormonok

Az agyalapi mirigy hátsó lebenyét néha agyalapi mirigynek is nevezik. Egyes kutatók az agyalapi mirigynek ezt a részét nemcsak eredete és ehhez a szervhez való kapcsolódása miatt tartják a hipotalamusz részének, hanem azért is, mert az agyalapi mirigynek ez a része valójában nem termel önmagában hormonokat. Az oxitocin (amely befolyásolja az anyatej kiválasztását) és a vazopresszin (antidiuretikus hormon, ADH, amely a szervezet vízháztartásának szabályozásában vesz részt) az agyalapi mirigy hátsó részéből szabadul fel. Ezek az anyagok azonban csak tárolódnak, majd az agyalapi mirigyből szabadulnak fel. A vazopresszin és az oxitocin termelése a hipotalamuszban megy végbe, ahonnan ezek az anyagok az agyalapi mirigy hátsó részébe szállítódnak

Az agyalapi mirigy: hormon szekréciós mechanizmus

Az agyalapi mirigy rendkívül fontos szerepet játszik mások tevékenységének ellenőrzésébenendokrin mirigyek, azonban a hipotalamusz játssza a legfőbb szerepet. A hipotalamusz az, amely a felszabadító hormonokat választja ki – ezek az anyagok serkentik az agyalapi mirigyet, hogy felszabadítsa hormonjait. A hipotalamusz ellentétes hormonokat is termel - sztatinokat -, amelyek csökkentik a hormonok felszabadulását az agyalapi mirigyből.

Az agyalapi mirigy hormonok szekrécióját nemcsak a hipotalamusz, hanem az agyalapi mirigy által vezérelt endokrin mirigyek is befolyásolják. Ez alapján történik az ún negatív visszacsatolási hurkok. Például az alacsony vércukorszint azt jelzi, hogy a mellékvese hormonok felszabadulása megnövekedett. Amikor ez megtörténik, a hipotalamusz kortikoliberint szabadít fel, ami viszont serkenti az agyalapi mirigyet a kortikotropin felszabadítására. E hormonok közül az utolsó serkenti a mellékveséket, hogy többek között glükokortikoszteroidok (GCS). A GCS megnövekedett koncentrációja a vérben nemcsak az anyagcsere-anyagcsere szintjéhez vezet, hanem befolyásolja a hipotalamusz és az agyalapi mirigy aktivitását is - fiziológiás körülmények között ez a két trópusi szerv leállítja a mellékveséket stimuláló anyagok felszabadítását. Az ilyen mechanizmusok meglétének köszönhetően a szervezet képes fenntartani a homeosztázist és megfelelően beállítani a hormonok felszabadulását az aktuális szükségletekhez.

Az agyalapi mirigy: az agyalapi mirigy betegségei

Figyelembe véve, hogy az agyalapi mirigy hány folyamatért felelős, valószínűleg nem meglepő, hogy funkcióinak diszfunkciója számos különböző betegséghez vezethet. Patológiák akkor is kialakulhatnak, ha az agyalapi mirigy túl keveset termel saját hormonjaiból, és ha az agyalapi mirigy túlzott mennyiségben szabadul fel.

Az agyalapi mirigy egyik leggyakoribb problémája a daganatos elváltozások. Az agyalapi mirigy daganatai nem ritkák – a becslések szerint az összes agydaganat 15%-át tehetik ki. Általában ezek jóindulatú elváltozások, vagy termelhetnek valamilyen hormont, vagy hormonális aktivitás nélkül maradhatnak. Hormonálisan aktív daganatok esetében a leggyakoribb a prolaktinoma, vagyis a prolaktint termelő adenoma. Vannak más agyalapi mirigy adenomák is, például azok, amelyek túlzottan termelik a növekedési hormont, vagy amelyek túlzott mennyiségű kortikotropint választanak ki.

Úgy tűnik, hogy a hormonális aktivitás nélküli adenomák kevésbé veszélyesek, mint a hormonok által előidézett változások. Valójában kiderült, hogy ez nem feltétlenül így van – a hormonokat nem termelő daganatok például megnőhetnek, és megzavarhatják a normál agyalapi mirigysejtek működését, ami különféle hormonok hiányához vezethet.trópusok és végül hypopituitarismus. Az optikai kereszteződés területén kialakuló daganatos elváltozások viszont nyomást gyakorolhatnak a látópálya elemeire, ami látászavarokat okozhat a betegeknél.

Az agyalapi mirigy rendellenességei számos betegséghez vezethetnek – olyan sokhoz, hogy nehéz lenne ezeket röviden is leírni ebben a tanulmányban. Csak felsorolni kell a leggyakoribb betegségeket, amelyek az agyalapi mirigy hibás működésével kapcsolatosak, amelyek a következők:

  • több hormonális hipofízis elégtelenség
  • gigantizmus
  • akromegália
  • hipofízistörpe
  • másodlagos hypothyreosis vagy másodlagos pajzsmirigy-túlműködés
  • Cushing-kór
  • diabetes insipidus
  • üres nyeregcsapat
  • Sheehan bandája
  • agyalapi mirigygyulladás
  • nem megfelelő vazopresszin szekréció szindróma (SIADH)

Kategória:

Anatómia