- Mentális zavarok: hangulati (affektív) zavarok
- Mentális zavarok: demencia zavarok
- A lakosság csaknem egynegyede szenved mentális zavaroktól
- Mentális zavarok: téveszmék, skizofrénia és skizoaffektív rendellenességek
- Mentális zavarok: neurotikus rendellenességek
- Mentális zavarok: étkezési zavarok
- Mentális zavarok: alvászavarok
- Mentális zavarok: személyiségzavarok
- Gyermekspecifikus mentális zavarok
- Mentális zavarok: pszicho-szexuális zavarok
- Szerhasználattal összefüggő mentális zavarok
A mentális zavarok számos különböző problémát foglalnak magukban. Ide tartozik a depresszió, valamint a gyermekek átható fejlődési rendellenességei és az idősekre jellemző demencia. A mentális zavarok közé tartoznak az étkezési zavarok, az alvászavarok és a személyiségzavarok is, de ez csak néhány a mentális zavarok közül. Milyen tüneteket tud mondani, ha egy viselkedést mentális zavarok okoznak?
mentális zavarok
sokféle oka lehet, és ugyanannyi – és még több – maga a mentális zavar is. Az egyéni mentális zavarok többek között abban különböznek tüneteik mértéke (néha hangulattal, néha táplálkozással kapcsolatos), valamint azt, hogy milyen korcsoportokban fordulnak elő.Mentális zavarok: hangulati (affektív) zavarok
A hangulat egy olyan érzelmi állapot, amely hosszú ideig tart. A hangulat kiegyenlített, nyomott vagy felfújható. Depressziójához egyéni hangulati zavarok is társulhatnak, mint a különféle típusú depressziós rendellenességek és a dysthymia esetében. Az affektív zavarok azonban változó hangulatú és rossz hangulatú epizódok formájában is megjelenhetnek, amint az a bipoláris zavarban vagy a ciklotímiában megfigyelhető.
Mentális zavarok: demencia zavarok
A demencia olyan mentális zavar, amely elsősorban az idősekre jellemző. A demenciás zavarok néha kognitív zavarokkal (például figyelem-, koncentráció- vagy memóriazavarral) társulnak, de azt is eredményezhetik, hogy a tapaszt alt beteg nem lesz képes önállóan élni. Az ilyen típusú mentális zavarok közé tartozik számos betegség, például az Alzheimer-kór, a frontotemporális demencia és a Lewy-test demencia.
A lakosság csaknem egynegyede szenved mentális zavaroktól
Forrás: lifestyle.newseria.pl
Mentális zavarok: téveszmék, skizofrénia és skizoaffektív rendellenességek
A betegek egyik leginkább zavaró mentális zavara a gondolkodás tartalmi zavarai.téveszmék formája. A téveszmék téves hiedelmek, amelyekben a beteg vitathatatlanul hisz az igazságban – nem, még a legracionálisabb érvek is meg tudják győzni arról, hogy valójában téved.
E mentális problémák során a páciens az üldöztetés téveszméit, valamint a nagyszerűséget vagy hipochondert mutathatja meg. Vannak olyan specifikus téveszmék is, mint például a Cotard-szindróma, a Capgras-szindróma vagy az indukált paranoia és a Fragoli-szindróma.
A téveszmék más pszichiátriai egységekben is előforduló problémát jelentenek: skizofrénia és skizoaffektív rendellenesség. A skizofrénia egy mentális betegség, amely sokféle tünethez kapcsolódik: a betegek téveszméket és hallucinációkat, valamint mozgászavarokat egyaránt tapasztalhatnak (a tünetek mértéke attól függ, hogy a beteg milyen skizofréniában szenved). A skizoaffektív zavar pedig egy olyan állapot, amelyben mind a hangulatzavarok, mind a pszichotikus zavarokhoz hasonló tünetek jelentkeznek, azonban a beteg által tapaszt alt betegségek köre nem teszi lehetővé a tiszta skizofrénia vagy maguk az affektív zavarok diagnosztizálását.
Mentális zavarok: neurotikus rendellenességek
A mentális zavarokat neurózisok formájában összekapcsoló jellemző a különböző típusú szorongások betegek általi átélése. Manapság még elég gyakran a „neurotikus rendellenességek” kifejezést egy másik kifejezéssel helyettesítik. Ezeket a problémákat néha „szorongásos zavaroknak” is nevezik.
A neurotikus rendellenességek számos különféle problémát foglalnak magukban, mint például:
- generalizált szorongásos zavar,
- fóbiák (például agorafóbia vagy szociális fóbia, de bizonyos fóbiák is – pl. arachnofóbia),
- szorongásos zavar pánikrohamokkal,
- rögeszmés-kényszeres betegség (rögeszmés-kényszeres zavarként szokták emlegetni)
A neurotikus rendellenességek között vannak olyan problémák is, amelyek a súlyos stresszre adott reakcióhoz kapcsolódnak, mint például:
- adaptív rendellenességek,
- akut stresszreakció,
- Poszttraumás stressz zavar (PTSD).
A tárgy alt problémacsoportba tartoznak a disszociatív és konverziós zavarok is. Mindkettőhöz pszichológiai konfliktusok társulnak, azonban a disszociatív zavaroknál a páciens tudatában különböző változások, míg a konverziós zavaroknál nem specifikus szomatikus betegségek jelentkeznek. Érdemes megemlíteni, hogy a konverziós zavarok a szomatomorf rendellenességek tágabb csoportjába tartoznak, amelyekben a mentális problémák különböző tüneteket okoznak a szervezet részéről. KözelA szomatomorf rendellenességek közé tartozik többek között tartós pszichogén fájdalmak vagy hipochondriális rendellenességek
Mentális zavarok: étkezési zavarok
Az étkezési zavarok olyan mentális zavarok, amelyek leggyakrabban serdülőknél és fiatal felnőtteknél fordulnak elő. Közülük a legismertebbek az anorexia (anorexia nervosa) és a bulimia nervosa (bulimia nervosa), de ma már azt feltételezik, hogy az evészavaroknak egyre több problémát kell magukban foglalniuk – ilyen problémák például a falási zavar, az orthorexia vagy a drunkorexia.
Mentális zavarok: alvászavarok
Az alvászavarok közé tartoznak a diszsomniák (amelyek rendellenes mennyiségű vagy minőségű alvással járnak) és a parasomniák (ezek olyan jelenségek, amelyek alvás közben jelentkeznek). A diszsomnia között megtalálható az álmatlanság, valamint a túlzott álmosság (hiperszomnia), valamint a narkolepszia. A paraszomnia az alvajárás (szomnambulizmus), valamint az éjszakai rémületek és rémálmok.
Mentális zavarok: személyiségzavarok
A személyiségzavarok olyan mentális zavarok, amelyekben különböző személyiségjegyek tartós és szélsőséges zavarai vannak (a legtöbb embernél észrevehető eltérések vannak az átlagos személyiségjegyekhez képest, ráadásul ezek a különbségek a beteg különböző környezetekben, beleértve a munkát vagy a családot).
Sokféle személyiségzavar létezik. Ebbe a mentális zavarok csoportjába tartozik mind az állandó kontrollra hajlamos anankasztikus személyiség, mind a hisztrionikus személyiség az egész környezet figyelmének felkeltését igénylő személyiséggel, mind pedig a borderline személyiség, ahol pl. impulzivitás, az érzelmi kapcsolatok instabilitása és homályos énkép
Ajánlott cikk:
Személyiségzavarok - személyiségzavarok típusai és kezeléseGyermekspecifikus mentális zavarok
A gyerekek sajnos a felnőttekhez hasonlóan különféle mentális zavarokat tapasztalhatnak. E problémák egy része felnőtteknél is előfordul (itt depresszióról, tic-betegségről vagy skizofréniáról van szó), mások a gyermekkorra jellemzőek. Az említett csoportok közül a második olyan gyermekkori mentális zavarokat tartalmaz, mint:
- viselkedési zavarok,
- motoros hiperaktivitási szindróma (pl. ADHD),
- szorongásos zavarok (pl. szeparációs szorongás),
- kórházi betegség (anaklitikus depresszió),
- mutizmus,
- átható fejlődési rendellenességek (például autizmus, Asperger- vagy Rett-szindróma),
- ágybavizelés.
Mentális zavarok: pszicho-szexuális zavarok
A pszichoszexuális rendellenességek általában két kategóriába sorolhatók. Ezek közül az első olyan szexuális diszfunkció, amely nem kapcsolódik szerves elváltozásokhoz vagy egyes szomatikus betegségekhez. Olyan problémákat foglal magában, mint a szexuális szükségletek elvesztése, a szexuális idegenkedés vagy a korai magömlés és a nem organikus dyspareunia.
A pszichoszexuális zavarok második típusa a nemi identitászavar. E problémacsoportba tartozik például a fetisizmus és az exhibicionizmus, de a pedofília vagy a szexuális preferenciák zavarai is (például nekrofília vagy zoofília formájában).
Szerhasználattal összefüggő mentális zavarok
A pszichoaktív anyagok - alkohol, kábítószer vagy akár kábítószer - szedése során specifikus zavarokhoz vezethetnek, amelyek a jövőben különféle mentális zavarokat okozhatnak. A hosszan tartó, túlzott alkoholfogyasztás következményeként fellépő mentális zavarok széles körben ismertek – ideértve például az alkoholparanoiát, az Othello-szindrómát vagy a Korsakoff-amnesztikus szindrómát.
A szerzőrőlÍj. Tomasz NęckiA Poznańi Orvostudományi Egyetem orvosi karán végzett. A lengyel tenger csodálója (leginkább fejhallgatóval a fülében sétál a partján), macskák és könyvek. A betegekkel való munka során arra összpontosít, hogy mindig meghallgassa őket, és annyi időt töltsön, amennyire szükségük van.