A hasnyálmirigyet az egyik legfontosabb emberi szervnek tekintik – mindkét kulcsfontosságú hormont kiválasztja az emberi szervezet számára, és különféle emésztőenzimeket termel. Hogyan épül fel a hasnyálmirigy és melyik oldalon? Milyen funkciói vannak a hasnyálmirigynek? Mi irritálja a hasnyálmirigyet, és mely hasnyálmirigy-betegségek a leggyakoribbak?

A hasnyálmirigy(hasnyálmirigy) egyetlen emberi szerv, amely a hasüregben található. Létezéséről nagyon régen esett szó először, hiszen ez mintegy 300 évvel korunk előtt történt. Ezt a szervet azonban csak néhány évszázad múlva nevezték hasnyálmirigynek - a szó a görög nyelvből származik, és szó szerint lefordítva azt jelenti, hogy "minden hús" (ez a kifejezés abból a tényből származik, hogy a hasnyálmirigy izomrostoknak tűnik).

Az egymást követő évszázadok során egyre több felfedezést tettek a hasnyálmirigyről, többek között. a 17. században írták le először a hasnyálmirigy-vezetéket, a 18. században pedig a járulékos hasnyálmirigy-csatorna első leírása

A hasnyálmirigy egyik legfontosabb funkcióját, azaz endokrin funkcióját elég későn fedezték fel - csak a 19. század második felében írták le.

Hasnyálmirigy: fejlődés

Az embrionális fejlődés során, az embrió 5. hete körül egy béltubulus jelenik meg az embrióban, melynek három része van - elülső, középső és hátsó bél. A hasnyálmirigy a bél elülső részéhez tartozó struktúrákból fejlődik ki.

Végső soron két bimbóból származik - a háti és a hasi -, amelyek a duodenális diverticula. Mindkét rész, a terhesség 6. hete táján összekapcsolódik egymással, majd később, a következő terhességi hetekkel együtt további változások mennek végbe a hasnyálmirigyben, ami azt eredményezi, hogy a gyermek már működésre kész szervvel születik. funkciója.

Hasnyálmirigy: szerkezet

A hasnyálmirigynek három része van, amelyek a következők:

  • hasnyálmirigyfej
  • hasnyálmirigyszár
  • hasnyálmirigy farka

A fent említettek a hasnyálmirigy alaprészei - egyes szerzők rajtuk kívül még az ún. a hasnyálmirigy nyaka

Ennek a szervnek három felülete van (elülső-felső, elülső-alsó és hátsó) és három éle (felső, elülső és alsó).

A hasnyálmirigy mérete általában körülbelül 15 centiméter, tömegemíg általában körülbelül 100 grammig terjed.

A hasnyálmirigyből kilépő struktúrák nagyon fontosak a hasnyálmirigy működése szempontjából – itt a kivezető csatornákról beszélünk

A fő csatorna a hasnyálmirigy-csatorna, amely a hasnyálmirigy farkában kezdődik, a szerv teljes hosszában végighalad, és végül a nyombélben végződik.

Rajta kívül van még a járulékos hasnyálmirigycsatorna is – ez a szerkezet a legtöbb embernél (az emberek kb. 70%-ánál) kapcsolódik a hasnyálmirigycsatornához, végül a hasnyálmirigy által kiválasztott anyag mindkét csatornán keresztül eljut az úgynevezett nagyobb nyombélbimbó

A hasnyálmirigy szövettani szerkezetének két alapvető eleme van - ezek:

  • hasnyálmirigy-szigetek (vagy Langerhans-szigetek - számuk elérheti a 2 milliót is, és részt vesznek a hasnyálmirigyhormonok termelésében)
  • szekréciós sejtek, amelyek a szerv többi részét képezik, és felelősek többek között a hasnyálmirigy enzimek

Hol van a hasnyálmirigy?

A hasnyálmirigy a hasüregben található – általában vízszintes és a retroperitoneális térben helyezkedik el.

A hasnyálmirigy helyzete megfelel a gerinc első és második ágyéki csigolya magasságának.

Sokan kíváncsiak, melyik oldalon van a hasnyálmirigy - ez a szerv az epigasztriumban található, kissé balra a gerincoszloptól, de általánosságban elmondható, hogy a hasnyálmirigy a hasüreg jobb vagy bal oldalán fekszik, egyszerűen nem tudod.

A hasnyálmirigy fejét a duodenum fedi, a vena cava inferior és a jobb vese közelében fekszik.

A hasnyálmirigy tengelye az ágyéki csigolyák előtt van, és keresztezi az aortát, a bal vesét, a bal mellékvesét és a felső mesenterialis artériát.

A hasnyálmirigy farka a bal vese előtt és a lép mellett található.

Hasnyálmirigy: vaszkularizáció és beidegzés

A hasnyálmirigy artériás erei a hasnyálmirigy-nyombél artériákból (felső és alsó) származnak, rajtuk kívül az artériás vért is ebbe a szervbe szállítják a hasnyálmirigy ágai, amelyek a lépartériából indulnak ki

A hasnyálmirigy vénás vére a hasnyálmirigy-nyombél vénákba áramlik, majd onnan a felső mesenterialis vénába, a portális vénába vagy a lépvénába.

Az autonóm idegrendszer elsősorban a hasnyálmirigy beidegzéséért felelős

Paraszimpatikus rostok érik el a szervet - a vagus idegből indulnak ki és idegimpulzusokkal továbbítják útjukon, pl. serkenti a hasnyálmirigy-nedv termelését.

A hasnyálmirigyet elérő szimpatikus rostok a zsigeri plexusból származnak, és hatásuk a hasnyálmirigyre teljes mértékbenszemben a paraszimpatikus rostokkal.

Hasnyálmirigy: Jellemzők

A hasnyálmirigynek intra- és exokrin funkciói vannak. Az előbbi esetében a hormonok szekréciójáról van szó, amelyek elsősorban a szervezet glükózszintjének szabályozásában vesznek részt

Ezeket a hormonokat, mint már említettük, a Langerhans-szigeteken termelik – különböző típusú sejtek vannak bennük, amelyek mindegyike más-más hormon termeléséért felelős:

  • α (alfa) sejtek: glukagont választanak ki, ami - incl. a máj glikogén lebontásának fokozásával - a vér glükózszintjének növelése
  • β (béta) sejtek: a hasnyálmirigysejtek legfontosabb populációjaként tartják számon - inzulint választanak ki, amely egy olyan hormon, amely csökkenti a vércukorszintet
  • δ (delta) sejtek: szomatosztatint választanak ki, amely befolyásolja a hormonok felszabadulását az alfa és béta sejtekből
  • PP-sejtek (néha γ-nak, gamma-nak nevezik): hasnyálmirigy-polipeptidet választanak ki

A hasnyálmirigy exokrin része a gasztrointesztinális traktus működéséhez kapcsolódik - ez a szerv számos, az emésztési folyamatban fontos enzimet termel, de a hasnyálmirigy levében is vannak bikarbonátok, amelyek képesek semlegesíteni a savas táplálékot gyomorból jön. Ebben a feladatban a hasnyálmirigy biztosan nem lusta - a napi hasnyálmirigylé-termelést körülbelül 1,5-2 literre becsülik.

Hasnyálmirigy: enzimek

A hasnyálmirigy szerepe a táplálék emésztésében vitathatatlan – ez a szerv olyan enzimeket választ ki, amelyek a szénhidrátokat, valamint a zsírokat és fehérjéket egyaránt lebontják. A hasnyálmirigy enzimek közül elsősorban a következőket említik:

  • Hasnyálmirigy-amiláz (lebontja a szénhidrátokat)
  • tripszinogén és kimotripszinogén (a fehérjék emésztésében vesz részt)
  • hasnyálmirigy lipáz (a zsírok emésztéséért felelős enzim)
  • elasztáz (amely a fehérjék lebontásával foglalkozik)
  • karboxipeptidáz (fehérjéket lebontó anyag)

Hasnyálmirigy enzimek - szabványok. Hogyan kell értelmezni a vizsgálati eredményeket?

Hasnyálmirigy: betegségek

Valószínűleg senkit sem kell meggyőzni a hasnyálmirigy fontosságáról az emberi szervezet működésében. Természetesen nem meglepő, hogy ha e szerv működésében zavarok lépnek fel, a páciens általában elég hamar rájön, hogy ez megtörtént.

A hasnyálmirigy-betegségek nagyon különböző állapotok: lehetnek veleszületett problémák (lehet például veleszületett hasnyálmirigy-rendellenességek, mint a gyűrűs hasnyálmirigy vagy a hasnyálmirigy kettévágott).a hasnyálmirigy számos szerzett betegsége van.

A hasnyálmirigy egyik legismertebb szerzett betegsége a hasnyálmirigy-gyulladás – akár akut hasnyálmirigy-gyulladás is kialakulhat, a probléma pedig krónikus hasnyálmirigy-gyulladás lehet.

Egy másik, szintén jól ismert hasnyálmirigy-betegség a cukorbetegség. Ezt az inzulinkiválasztás rendellenességei és/vagy a szövetek e hormonra való érzékenysége okozza, és két fő típusa van: 1-es típusú cukorbetegség és 2-es típusú cukorbetegség.

Nemcsak a hasnyálmirigy endokrin funkciója lehet kóros, hanem a második alapvető funkciója, vagyis az enzimek szekréciója is zavart okozhat, és ez az állapot hasnyálmirigy exokrin elégtelenségéhez vezethet. A cisztás fibrózis is olyan betegség, amelyben hasnyálmirigy-elváltozások fordulhatnak elő.

A hasnyálmirigyen belül, akárcsak más emberi szervekben, különféle kóros elváltozások alakulhatnak ki

Ezek lehetnek ciszták (vannak valódi és pszeudo-hasnyálmirigy ciszták), de daganatos elváltozások is.

Jóindulatú képződmények (például adenomák) alakulhatnak ki a hasnyálmirigyben

A hasnyálmirigy-daganat is inzulinóma – ez az elváltozás lehet jóindulatú és rosszindulatú is.

Van egy másik hasnyálmirigyrák is, a glucagonoma (glükagont termel).

A hasnyálmirigyben alakulhat ki az egyik rosszindulatú daganat, amelyben a betegek prognózisa a legkedvezőtlenebb.

  • Hasnyálmirigyrák: okok, tünetek, kezelés

Jól látható, hogy a hasnyálmirigyet különféle betegségek érinthetik

Hasnyálmirigy-fájdalom: hogyan fáj a hasnyálmirigy?

Honnan tudja azonban, hogy ennek a szervnek valamilyen működési zavara volt? Nos, az egyik meggyőző jelenség erről a lehetőségről a hasnyálmirigy-fájdalom.

De hogyan fáj a hasnyálmirigy? Nos, általában meglehetősen szokatlan - fájdalmat érezhet a felső hasban, de a hátba is kisugározhat.

Ezt a problémát általában nehéz figyelmen kívül hagyni, mert a hasnyálmirigy-fájdalom általában súlyos, a betegek gyakran vakítónak nevezik.

A hasnyálmirigy-fájdalmak okai elsősorban a fent említett betegségek, de a probléma lefolyása eltérő lehet - például akut hasnyálmirigy-gyulladásban a fájdalom hirtelen jelentkezik és hosszan tartó, míg azoknál, akiknél krónikus hasnyálmirigy-gyulladásban szenved a hasnyálmirigyben, ennek a betegségnek epizodikus megjelenése jellemző (pl. túlevés után).

Hasnyálmirigy és alkohol

A hasnyálmirigy-betegségek okai különbözőek – néha mutációk (mint a cisztás fibrózis esetében), néha pedig saját hibánkból idézzük elő ezeket a betegségeket.

Arra a kérdésre, hogy mi irritálja a hasnyálmirigyet, csak egy válasz van: a túlzott alkoholfogyasztás. A folyadékkal való visszaélés az akut hasnyálmirigy-gyulladás fő oka.

A cigarettázás is negatívan befolyásolja ennek a szervnek a működését – a káros függőség nemcsak a légzőrendszert érinti, hanem elősegíti a hasnyálmirigyrák kialakulását is.

A hasnyálmirigy irritációja a helytelen táplálkozás következtében is felléphet – különösen a zsírban gazdag étrend hajlamosít erre a problémára

Kategória:

Gasztrológia