- Mi az a török nyereg?
- agyalapi mirigy
- Üres nyeregcsapat
- Az üres nyereg szindróma típusai és tünetei
- Üres nyereg szindróma diagnózisa és kezelése
Az üres nyereg szindróma az agyalapi mirigy rendellenességeiből eredő hormonális tünetek sorozata. Ezt a mirigyet összenyomhatja a felette található rekeszizom, és a török nyeregnek nevezett csonttöredéken deformálódhat. A betegséget leggyakrabban több terhesség után túlsúlyos nőknél diagnosztizálják. Ez komoly betegség? Hogyan kezelik az üres nyereg szindrómát?
Üres nyereg szindrómaleggyakrabban túlsúlyos nőknél diagnosztizálják számos terhesség után, bár előfordulhat mechanikai sérülések következtében különböző életkorú férfiaknál és nőknél is. Az ilyen típusú rendellenességek a lakosság 5%-ánál fordulhatnak elő.
Mi az a török nyereg?
A sphenoid csont a koponya alapját alkotó csontok egyike. Elsősorban az agy kényes részeit védi, de egyfajta állványzatot is alkot – például közösen alkotja meg például a szemüregeket, a látócsatornát és a látóideg keresztezési útvonalait. Szorosan kapcsolódik más csontokhoz - pl. a nyakszirti csont, a halántékcsontok vagy az arcvázat alkotó csontok. A sphenoid csont egy nyélből és kisebb-nagyobb szárnyakból áll, így kissé pillangó alakú.
A sphenoid csont szárának felső felületén jellegzetes szerkezet - az ún. Török nyereg (latinul sella turcica). Ez a név a lovagláshoz használt nyereg formájára utal. Előtte egy nyereggumó és az optikai csomópont barázdája, oldalain a nyaki artéria barázdái, míg közvetlenül a nyereg mögött a kisagy található
A török nyereg mélyedésében - az ún az agyalapi mirigy alja - az agyalapi mirigy. Ennek az endokrin mirigynek számos fontos funkciója van a szervezetben, és egy ilyen speciális hely védő funkciót is ellát, 3 oldalról tartós csontszövettel veszi körül a szervet. A felső oldalon az agyalapi mirigyet kötőszöveti réteg borítja - az ún Török nyeregmembrán.
agyalapi mirigy
Az agyalapi mirigy - bár mérete csak egy kis babmagra hasonlít - az egyik legfontosabb endokrin mirigy. Működése szorosan összefügg az agy egy másik részével – a hipotalamuszszal. Mindkét szerv alkotja az ún hipotalamuszagyalapi mirigy - összetett endokrin rendszer, melynek elsődleges szerepe a szervezet homeosztázisának fenntartása
Az agyalapi mirigy reagál a hipotalamusz hormonális jelzéseire, és ennek eredményeként számos hormont termel és bocsát ki önállóan. A hypothalamus-hipofízis rendszert visszacsatolás (főleg negatív) szabályozza, ami azt jelenti, hogy az egyik hormon termelése gátolja egy másik hormon szintézisét és kiválasztását – ennek köszönhetően a rendszer egyensúlyban marad
Az agyalapi mirigy a koponya középső részén, a török nyeregben található. Az agy-gerincvelői folyadékkal körülvéve szinte teljesen kitölti a nyereg szerkezetét
Ez a mirigy három különböző méretű lebenyből áll. Az elülső lebeny lényegesen nagyobb, és mirigyszövetből áll, amely hormonokat termel és választ ki. A melléklebeny egy ideglebeny, amely a hipotalamusz részét képezi, amellyel egy jellegzetes tölcsérrel, más néven hipofízisszárral kapcsolódik (idegrostokból és kis vérerekből áll).
A legtöbb hormont az agyalapi mirigy elülső mirigylebenye választja ki. A legfontosabbak közül a következőket lehet megemlíteni:
- növekedési hormon (GH) - szükséges a test növekedési folyamataiban, a fehérjeszintézisben és a tartalék anyagok lebontásában,
- prolaktin (PRL) - serkenti és fokozza a tejtermelést (laktáció), szoptató nőknél gátolja az ösztrogén szekréciót, blokkolja a menstruációt és az ovulációt (különösen a szülés utáni időszakban),
- pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) - meghatározza a pajzsmirigyhormonok megfelelő szekrécióját: T3 (trijód-tironin) és T4 (tiroxin), amelyek szabályozzák az anyagcsere-változásokat
- tüszőstimuláló hormon (FSH) - részt vesz többek között a petefészekben domináns tüszők fenntartásában és a nők menstruációs ciklusának fázisainak szabályozásában
- luteinizáló hormon (LH) - támogatja az ovulációt és a progeszterontermelést nőknél, férfiaknál serkenti a tesztoszteron szintézist a herékben;
Az agyalapi mirigy hátsó része, bár kisebb és az elülső lebeny struktúráiban rejtőzik, nem kevésbé fontos funkciókat lát el. 2 másik fontos hormont tárol:
- oxitocin - a megfelelő szülés kulcsfontosságú hormonja (növeli az összehúzódásokat, serkenti a laktációt, segít megállítani a vérzést a gyermek születése után);
- vazopresszin (antidiuretikus hormon, ADH) - serkenti a víz visszanyerését a vesetubulusokban, ami a vizelet besűrűsödését eredményezi; véd a szervezet kiszáradásától, szabályozza a vérnyomást
A középső lebeny pedig olyan peptidet választ ki, amely a bőrben található pigmentsejteket melanin (melanotropin, MSH) termelésére serkenti, valamint egy olyan hormont, amely fokozza a zsírok emésztését és a szabad savak felszabadulását.vérzsírsavak (lipotropin, LPH).
Mint látható, az agyalapi mirigy tökéletesen szervezett gyárként működik. A hormonok túlzott vagy elégtelen szekréciójával kapcsolatos bármilyen rendellenesség nagyon súlyos szisztémás és anyagcserezavarokhoz vezet.
A hypopituitarizmus a gyermekek növekedésének visszamaradásával, az érés és a termékenység romlásával jár. Másrészt hiperaktivitása (amely gyakran daganatos eredetű elváltozások következménye) túl korai ivarérésben, gigantizmusban vagy akromegáliában nyilvánulhat meg.
Az agyalapi mirigy diszfunkcióját külső hormonok, például tesztoszteron vagy GH szedés is okozhatja. Az ilyen terápiákat leggyakrabban az erősportolók alkalmazzák az erő és az izomtömeg drasztikus növelésére. Erős gyógyszerek (pl. skizofrénia, depresszió és fájdalomcsillapítók) szintén befolyásolhatják a hatását.
Fontos tisztában lenni azzal, hogy a szekréciós rendszer zavarása a hipotalamusz-hipofízis tengely elzáródásához vezethet. A szervezet „hormonális kezelés” előtti állapotba való visszatérése évekig is eltarthat!
Üres nyeregcsapat
Anatómiailag az agyalapi mirigy szorosan kitölti a török nyereg terét, helyes helyzetét felülről a rekeszizom (a kötőszöveti membrán egy fajtája) határozza meg
Előfordulhat azonban, hogy az agyhártya (pókháló) egyike - amely közvetlenül az agyalapi mirigy felett helyezkedik el - leereszkedik és a török nyereg területére süllyed. Az ilyen krónikus elváltozások az agyalapi mirigy összenyomódását és „lelapulását” okozzák – és ezáltal funkcionális zavarokat okoznak a hormonok elválasztásában. A török nyereghez kapcsolódó betegségeket üres nyereg szindrómának nevezik.
Az üres nyereg szindróma típusai és tünetei
Klinikailag kétféle üres nyereg szindróma különböztethető meg: primer és másodlagos A betegség elsődleges típusa általában öröklött fejlődési rendellenesség következménye (amikor a rekeszizom nem fejlett, vagy hibás szerkezete lehetetlenné teszi a tartsa megfelelően az agyalapi mirigyet).
Gyakran azonban ez a fajta betegség nem jár specifikus tünetekkel, és véletlenül is diagnosztizálható a fej egyéb képalkotó vizsgálatai során.
A másodlagos üres nyereg szindróma olyan agyalapi mirigy károsodással jár, amelyet például agydaganatok onkológiai terápiájában alkalmazott műtét vagy sugárterápia (besugárzás) okoz. A látóideg-csatlakozás területén a krónikus gyulladásos folyamat a rekeszizomszövet deformálódásához is vezethet.
Az ilyen típusú elváltozások leggyakoribb szövődménye a hiperprolaktinémia, azaza prolaktin hormon szintje (az agyalapi mirigy elülső részéből választódik ki) a vérszérumban. A nőknél megfigyelhető tünetek a következők lehetnek:
- menstruációs zavarok,
- tejszivárgás a mellbimbókból (nem terhes vagy szoptató nőknél),
- hőhullámok,
- hüvelyszárazság,
- csontkőmentesítés (oszteoporózis).
A hiperprolaktinémia a férfiaknál eltérően jelentkezik, és legfontosabb tünetei:
- libidó és merevedési zavar
- meddőség, emlőmirigy-megnagyobbodás (gynecomastia),
- izomtömeg csökkentése
- ritka szeméremszőrzet
- csontkőmentesítés (oszteoporózis).
Az üres nyereg szindróma következtében más hormonok, például a vazopresszin szekréciója is zavart szenved. Hiányának tünete lehet a diabetes insipidus – a vizelet megfelelő koncentrálásának képtelenségéből fakadó betegség. Az érintett emberek annak ellenére, hogy nagy mennyiségű vizet isznak és szomjaznak, progresszív kiszáradástól és a vér túlzott nátriumkoncentrációjától (hypernatraemia) szenvednek.
Az üres nyereg szindróma ritka esetekben a látóidegek becsípődhetnek, ami fejfájást vagy látótérzavarokat okozhat.
Üres nyereg szindróma diagnózisa és kezelése
Az üres nyereg szindróma diagnosztizálása nem mindig könnyű a betegség nem specifikus tüneteinek nagy száma miatt. A betegség kimutatásában a legfontosabbak a képalkotó vizsgálatok: a számítógépes tomográfia (CT) és a mágneses rezonancia képalkotás (MRI), amelyek lehetővé teszik a probléma anatómiai alapjainak feltárását
Elsődleges üres nyereg szindrómában - ha az agyalapi mirigy működése normális marad - nincs szükség kezelésre és a betegség nem rontja az életminőséget
Ha másodlagos típusú betegséget talál, részletes vérvizsgálatot kell végezni a hormonok (beleértve a prolaktint, TSH-t, növekedési hormont, vazopresszint) koncentrációjának meghatározásához.
A hypopituitarismus megzavarja más endokrin mirigyek működését, ezért a hiányzó hormonok pótlása gyakori terápiás stratégia lesz. Például a levotiroxin (a pajzsmirigy alulműködésében vagy a Hashimoto-kórban használatos) tabletta formájában is beadható.
Hiperprolaktinémia esetén gyógyszeres kezelést alkalmaznak a prolaktin szintjének normalizálására és az ivarmirigyek élettani működésének helyreállítására. Üres nyereg szindróma műtéti eljárásait nagyon ritkán, csak adott helyen előforduló keringési zavarok esetén alkalmazzák
Üres nyeregszalag neméletveszélyes állapot, azonban hatással lehet a szisztémás endokrin rendellenességekre. A tünetek okától és súlyosságától függően kezelése speciális hormonterápiát igényelhet.