A légszomj köznyelvi kifejezés. Az orvosok a nehézlégzés szót használják. A légszomj egy szubjektív levegőhiány vagy kellemetlen érzés légzés közben, légzési problémák miatt. Melyek a légszomj leggyakoribb okai, és mikor kell aggódnia a légszomj miatt? Melyek a légszomj kezelési módjai?
Tartalom:
- Légszomj: okai
- Tüdőbetegségek
- Szív- és érbetegségek
- Túlsúly
- Pánik
- Légszomj: kezelés
Légszomjintenzív edzés, hosszú futás vagy kemény fizikai munka után normális jelenség. Ha más körülmények között fordul elő, az azt jelezheti, hogy valami nincs rendben a szervezetünkben. A szabad légzést okozó kóros elváltozások számos betegséget kísérhetnek, nem csak a légúti betegségeket. Nagyon gyakran társulnak szív- és érrendszeri betegségekkel.
Ahogy az orvosok mondják, a légszomjat, vagyis a légszomjat többféle mechanizmus is előidézheti. Ezért a légszomj okainak keresésekor az orvos a légszomjjal fellépő helyzetekre és tünetekre összpontosít.
Ha a páciens asztmás rohamhoz társuló hörgőgörcsöt vagy intersticiális tüdőödémát tapaszt alt szívizom-ischaemia következtében, akkor nemcsak légszomjra, hanem mellkasi szorító érzésre is panaszkodik. Ha Ön asztmában vagy krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenved, és állapota romlik, a légszomj súlyosbodik a testmozgás hatására.
Légszomj edzés után – hogyan lehet javítani az állapoton és megszabadulni a légszomjtól?
Hogyan lehet növelni a tüdőkapacitást? Álló- és légzőgyakorlatok
A futás közbeni légzés szabályai
Légszomj: okai
Tüdőbetegségek
A légzésmozgás aktivitásának fokozása hiperventiláció (túlzott lélegeztetés) következményeként akut hipoxémiában és hypercapniában fordul elő. Hasonló jelenség lép fel a tüdőreceptorok stimulálása miatt tüdőembólia, intersticiális tüdőödéma és akut hörgőgörcs esetén.
Fontos, hogy a légzőrendszer megfelelő állapota mellett is olyan tényezőket figyeljünk meg, mint a nagy magasságban való tartózkodás, a terhesség alatti megnövekedett progeszteronszint vagy bizonyos gyógyszerek szedése (pl.acetilszalicilsav) néhány embernél légszomjat okozhat.
A tüdő szellőztetésében zavarok léphetnek fel olyan légúti betegségek esetén, mint az asztma, tüdőtágulat, krónikus hörghurut vagy bronchiectasis.
A nehézlégzés oka lehet a mellkasfalak mozgékonyságának csökkenése is, ami kyphoscoliosisban vagy a légzőizmok jelentős gyengülésével járó betegségekben fordul elő. A betegnek minden lélegzetvételnél nagyobb erőfeszítést kell tennie.
Légszomj akkor is előfordul, ha jelentős mennyiségű váladékozó folyadék halmozódik fel a pleurális üregben.
Tüdőgyulladás, tüdőödéma, valamint fulladás (aspirációs tüdőgyulladás és akut légzési distressz szindróma) során gázcsere-zavarok, így légzési problémák léphetnek fel.
A hipoxémia korrekciója tüdő-érrendszeri betegségekben, intersticiális tüdőbetegségekben vagy tüdőpangásban nem csökkenti a légszomjat, mivel ez a tüdőreceptorok közvetlen stimulációjának következménye
Szív- és érbetegségek
Légzési nehézség testmozgás közben enyhe vagy közepes fokú vérszegénység esetén fordulhat elő. A balról jobbra irányú intracardialis shunttal kapcsolatos szívhibák fokozott perctérfogathoz és légszomj érzéshez vezethetnek, a pulmonális hipertónia kialakulásával összefüggésben is.
Az edzés közbeni nehézlégzés nem csak az edzés hiánya miatti alacsony kardiovaszkuláris kapacitás következménye lehet, hanem a szívizom relaxációs folyamatának zavarai is artériás hipertónia, szűkület (aorta szűkület) és hipertrófiás kardiomiopátia során. A pericarditist krónikus légszomj is kísérheti.
A légszomj ischaemiás szívbetegségben szenvedőknél is megjelenhet.
Túlsúly
A plusz kilók nemcsak megnehezítik a szabad mozgást, de negatívan befolyásolják a légzést is. Ennek az az oka, hogy a zsírszövet oxigént von el az izmoktól és más létfontosságú szervektől (beleértve az alveolusokat is), így kevesebb jut a szükségesnél. Röviden, hipoxiások és alultápláltak.
Pánik
Amikor idegesek vagyunk, gyorsabban, de felületesen lélegzünk. Ez a hiperventiláció, amely a vérben lévő szén-dioxid mennyiségének csökkenéséből ered. Ennek eredménye a szívdobogás és a szédülés. E kellemetlen betegségek elkerülése érdekében lélegezzen egy papírzacskóba. Ez visszaállítja a vér oxigén- és szén-dioxid-szintjét a normális szintre, lehetővé téve, hogy megnyugodjon és visszanyerje az egyenlőségetlehelet. A szorongásból eredő légszomj kezelésének másik módja a légzés tudatos lelassítása. Szánkon keresztül szívjon be levegőt, majd lassan fújja ki az orrán, vagy az ún.
Légszomj: kezelés
Minden légszomj esetén keresse meg az előfordulásának okát. Minél előbb orvoshoz fordulunk, annál jobb. Az Ön vizsgálata és néhány alapvető vizsgálat elvégzése után orvosa tudni fogja, milyen kezelést kell alkalmaznia. Ha a légszomj oka tüdő- vagy szívbetegség, kezelje az alapbetegséget. A betegség szabályozása lehetővé teszi a légszomj megszabadulását is, bár ez nem mindig lehetséges. Ha a kezelés lehetetlen vagy eredménytelen, és az életminőség is jobb, oxigénterápiával támogathatja szervezetét. Ezt általában akkor használják, ha a nyugalmi telítettség (a vér oxigénszaturációja) kevesebb, mint 94%, vagy e szint alá esik a páciens normál napi fizikai aktivitása során.
A szerzőről
Jarosz AnnaÚjságíró, aki több mint 40 éve foglalkozik az egészségnevelés népszerűsítésével. Számos orvostudományi és egészségüggyel foglalkozó újságírói verseny győztese. Többek között megkapta Az "Arany OTIS" Trust Award a "Média és egészség" kategóriában, St. Kamilt a Betegek Világnapja alkalmából kétszer „Kristálytoll”-díjjal jutalmazták az egészségügyet népszerűsítő újságírók országos versenyén, valamint számos díjat és kitüntetést a Lengyel Szövetség által szervezett „Az év orvosi újságírója” versenyeken. Újságírók az egészségért.
Olvasson további cikkeket a szerzőtől