Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

A veserák a vese leggyakoribb rosszindulatú daganata. A veserák első tünetei gyakran csak akkor jelentkeznek, ha a betegség előrehalad. A veserák prognózisa a daganat mikroszkopikus szerkezetétől és a diagnózis időpontjában fennálló stádiumától függ. Tudja meg, kinek van nagyobb kockázata a veserák kialakulására, hogyan diagnosztizálják a veserákot, és milyen módszereket alkalmaznak a veserák kezelésére.

Veseráka vese leggyakoribb rosszindulatú daganata. Évente körülbelül 5000 új veserák esetet diagnosztizálnak Lengyelországban. A veserák teljesen tünetmentesen alakulhat ki. Tudományos vizsgálatok szerint a veserák eseteinek több mint felét véletlenül fedezik fel a hasüreg képalkotó vizsgálata során. A daganat sebészeti eltávolítása a veserák elsődleges kezelése. Számos új célzott gyógyszert vezettek be az előrehaladott veserák kezelésében.

Veserák - általános információk

A vese egy páros bab alakú szerv, amely a leghosszabb méretében körülbelül 10-12 cm. A vese feladata a vér szűrése és a káros anyagcseretermékek eltávolítása. Amellett, hogy a felesleges komponenseket kiválasztja a vizeletbe, a vese szabályozza a vér összetételét is.

Igénytől függően megtakarítja vagy eltávolítja a felesleges vizet. Ugyanakkor befolyásolja az elektrolitok koncentrációját: nátrium, kálium, kalcium, valamint klorid és bikarbonát ionok. A vese további funkciói között meg kell említeni a hormontermelést is

A vesében termelődő hormonok leghíresebb példái a renin és az eritropoetin. A renin fő szerepe a vérnyomás szabályozása. Az eritropoetin ezzel szemben egy olyan hormon, amely serkenti a vörösvértestek – eritrociták – termelődését.

A „veserák” kifejezés használatakor általában vesesejtes karcinómára (RCC) utalunk. A vese rosszindulatú daganata, amely a vesetubulusok hámjából származik. Érdemes azonban tudni, hogy a vesében más rosszindulatú daganatok is kialakulhatnak. Példájuk az uroteliális rák.

A vesén belül kezdődik a vizeletkibocsátási út. Borítják őket az ún uroteliális hám. Az uroteliális rák olyan húgyúti rák, amely képesa húgyutak felső szakaszaiban is kialakulnak (még a vesén belül).

A vesében sokkal ritkábban fordulnak elő más eredetű rosszindulatú daganatok, például szarkómák és limfómák. Hangsúlyozni kell, hogy a vesesejtes karcinóma a vese leggyakoribb rosszindulatú daganata, amely a szerv összes rosszindulatú daganatának kb. 85-90%-át teszi ki.

Történelmileg a veserákot Grawitz-daganatnak is nevezték, a német tudós, Paul Grawitz emlékére, aki a vesedaganatok mikroszkópos elemzését tanulmányozta. A 19. század végén Grawitz kidolgozta azt az elméletet, hogy egyes vese daganatok szerkezetükben hasonlóak a mellékvesékhez. Hipotézise szerint a veserákot sok éven át hypernephromának hívták.

Ez a név azt sugallta, hogy a mellékvesékből származó daganatról van szó. A Grawitz-elméletet végül megcáfolták – ma már köztudott, hogy a veserák a vesék tubuláris hámjából kiinduló daganat. Ennek ellenére a „Grawitz-daganat” elnevezést még mindig használják az orvosi szakirodalomban.

Veserák - kockázati tényezők

A veserák előfordulása a felnőtt lakosság összes rosszindulatú daganatának körülbelül 2-4%-át teszi ki. A veserák kialakulásának kockázati tényezői a következők:

  • életkor: a veserák kialakulásának kockázata az életkorral növekszik, és a legmagasabb előfordulás az élet 6. és 7. évtizedében fordul elő;
  • férfi nem: a veserák kétszer olyan gyakori a férfiaknál, mint a nőknél;
  • dohányzás: úgy gondolják, hogy a dohányzás a veserákos esetek legfeljebb 1/3-áért felelős;
  • elhízás: az elhízás és a kapcsolódó anyagcserezavarok hajlamosítanak a veserák kialakulására;
  • magas vérnyomás: a megnövekedett vérnyomás egy másik bizonyított kockázati tényező a veserák kialakulásában. A vérnyomás normál tartományban tartása védelmet nyújthat a veserák ellen;
  • környezeti tényezők: bizonyos anyagokkal (azbeszt, triklór-etilén) való gyakori érintkezés olyan tényező, amely növeli a veserák kockázatát;
  • krónikus vesebetegség: a dialíziskezelést igénylő végstádiumú veseelégtelenség hajlamosít a veserák kialakulására;
  • genetikai tényezők: a veserák körülbelül 2-5%-a genetikai eredetű. Vannak olyan szindrómák, amelyekben a veserák a klinikai kép egyik eleme. Ilyen állapotok például a von Hippel-Lindau-szindróma és a Birt-Hogg-Dube-szindróma.

A Mayo Clinic tudósainak 2022-ben publikált tanulmánya érdekes tény lett a tudományos világban. Kimutatta, hogy a (koffeint tartalmazó) kávé rendszeres fogyasztása csökkenti a megbetegedések kockázatátveserák esetén. Még érdekesebb, hogy ugyanez a tanulmány a veserák megnövekedett kockázatát találta a koffeinmentes kávét fogyasztó embereknél.

Veserák - tünetek

A veserák tüneteinek spektruma nagyon széles, és sok közülük teljesen függetlennek tűnhet a veseműködési zavaroktól. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a veserák tüneteinek többsége csak a rák előrehaladásának késői szakaszában jelenik meg.

A veserák kialakulásának korai szakaszai sok esetben nem adnak jelet a betegségre. Emiatt a veserákos esetek jelentős részét véletlenül diagnosztizálják.

A veserák viszonylag hosszú tünetmentes időszakának különböző okai vannak. Az egyik az a tény, hogy a vese parenchimáját nem beidegzik az idegek. Emiatt a daganat kezdeti kialakulása a vesén belül nem okoz fájdalmat vagy kényelmetlenséget a vesék területén.

Az ilyen típusú tünetek addig nem jelentkeznek, amíg a daganat elég nagy ahhoz, hogy a vesét körülvevő kapszulát megnyújtsa. Ez a táska gazdag érzékszervi beidegzéssel rendelkezik - ez a fájdalom forrása, amely a veserák kialakulásának egy bizonyos szakaszában jelentkezik. A fájdalom leggyakoribb helye veserák esetén az ágyéki régió és a törzs oldala.

A veserákra jellemző másik tünet a hematuria, i.e. hematuria. A vér jelenléte a vizeletben szabad szemmel is látható - akkor makroszkópos hematuria, vagy makrohematuria beszélünk. Előfordul, hogy a vizeletbe csak kis mennyiségű vér kerül, ami csak mikroszkópos vizsgálattal látható. Ezt a tünetet mikroszkopikus hematuria vagy mikrohematuria néven nevezik.

A vesén belül kialakuló daganat elég nagy méretet érhet el ahhoz, hogy a vesék fizikális vizsgálatakor már tapinthatóvá váljon. Egy csomó tapintható az ágyéki régióban vagy mély hasi vizsgálat során.

Egy ilyen daganat jelenlétét a korábban említett tünetekkel együtt (fájdalom az ágyéki régióban és vér jelenléte a vizeletben) a történelemben Virchow triádnak nevezték. Ez a veserákra jellemző tünetegyüttes.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy manapság a veserák ritkán olyan előrehaladott, hogy mindezen tüneteket feltárja. A Virchow-hármas ma már csak a veserák eseteinek 5-10%-ában található meg.

A veserák jellemzője a vesevénák beszivárgása. A daganat az ér lumenébe nő, és dugót képez, amely blokkolja a véráramlást. Egyes betegeknél a neoplasztikus infiltráció kiterjedhet a vena cava inferiorjára is. Ez egy nagy vénás ér, amely alulról üríti ki a vérta test fele. A veserák növekedésének természete a vénás keringés stagnálását idézi elő.

Különösen az alsó végtagokra vonatkozik, amelyeken duzzanat jelentkezhet. A férfiaknál jellemző tünet a varicocele, különösen a bal oldalon. Ezeket a vér pangása okozza a bal here vénában, amely közvetlenül kapcsolódik a bal vese vénához.

A rák késői szakaszai gyakran a krónikus gyengeség érzésével járnak. Kis fokú láz, étvágytalanság és fogyás kísérheti. Veserák esetén csuromvizes éjszakai izzadás is megjelenhet (bár ez más rákbetegségek tünete is).

A veserák során az ún paraneoplasztikus szindrómák. Ezek a tünetek a szervezetben kialakuló rákból erednek. A neoplasztikus szövet metabolikusan aktív, különféle hormonokat képes termelni és számos folyamat lefolyását befolyásolni a szervezetben

A paraneoplasztikus szindrómák ennek a daganatos tevékenységnek az eredménye. Nagyon sokféle formát ölthetnek. Egyes esetekben a paraneoplasztikus szindróma az első tünet, amelynek diagnózisa végül a veserák diagnózisához vezet.

A veserákra jellemző paraneoplasztikus szindrómák közé tartozik hiperkalcémia (a vér kalciumszintjének emelkedése), májműködési zavarok, trombózisos változások és neuropátiák (a perifériás idegek rendellenességei). Érdemes megjegyezni a vese hormonális aktivitásának változásából eredő paraneoplasztikus szindrómákat is. A renin túltermelése artériás magas vérnyomást okozhat.

A vese által termelt második hormon, az eritropoetin felszabadulhat túl vagy alul. Az első esetben vérszegénység (vérszegénység - a vörösvértestek hiánya), a második pedig policitémia (hiperémia - vörösvértest-többlet) következik be.

Veserák - diagnózis

A veserák diagnosztizálása az anamnézissel kezdődik, figyelembe véve a páciens által jelentett tüneteket és a veserák kialakulását veszélyeztető tényezőket. A veserák sok esetben a fizikális vizsgálat nem tár fel semmilyen rendellenességet. A rák előrehaladottabb stádiumában az orvos daganatot érezhet a vesék területén és fájdalmat érezhet a vizsgálat során.

Bármilyen vesebetegség gyanúja a hasüreg ultrahangos vizsgálatára (USG) utal. Ez egy biztonságos és széles körben elérhető tanulmány. A hasi ultrahang általában az első, amely vizualizálja a gyanúsítottatelváltozás a vesében

Azt is érdemes megjegyezni, hogy sok betegnél (egyes források szerint akár 60%) teljesen véletlen leletről van szó. A veserákot gyakran teljesen eltérő indikációkra végzett ultrahangvizsgálat során fedezik fel.

Az ultrahangos vizsgálat nagy része lehetővé teszi a rosszindulatú elváltozás megkülönböztetését a jóindulatútól. Egyes jellemzők a veserák képére jellemzőek, míg mások a jóindulatú daganatokra jellemzőek. Mindazonáltal pusztán ultrahangon alapuló diagnózis nem mindig lehetséges.

Sok esetben további képalkotó vizsgálatokra van szükség. Leggyakrabban a hasüreg és a medence számítógépes tomográfiáját végzik. A daganat vizualizálásán túl ez a vizsgálat lehetővé teszi a daganatos betegség stádiumának és mértékének pontosabb felmérését.

Mágneses rezonancia képalkotást kicsit ritkábban végeznek (magasabb ár, alacsonyabb elérhetőség). Ez egy olyan teszt, amely lehetővé teszi a lágy szövetek pontos megjelenítését és - a veserákra jellemzően - a vénák beszűrődését.

Ha magas tumorstádiumú gyanú merül fel, és távoli áttétek is jelen vannak, további vizsgálatokra lehet szükség más daganatos helyek megtalálásához. A leggyakrabban végzett csontszcintigráfia és a mellkas és a fej számítógépes tomográfiája. Ezeket a vizsgálatokat azonban nem minden betegnél végzik el rutinszerűen, hanem csak akkor, ha egyértelmű javallatok vannak rájuk.

A veserák diagnózisát további laboratóriumi vizsgálatok egészítik ki. Mindenekelőtt a beteg vérét és vizeletét elemzik. A veserák során előfordulhatnak elváltozások, például vérszegénység, vér a vizeletben és megemelkedett kalciumszint a vérben (hiperkalcémia). A vesefunkció értékelését rutinszerűen a vér kreatininkoncentrációjának mérésével is elvégzik (növekedése károsodott vesefunkcióra utalhat).

A veserák végső diagnózisát a daganatszövet hisztopatológiai (mikroszkópos) vizsgálata után állapítják meg. Ha a jelenlegi diagnosztikai folyamat bizonytalan a felismert elváltozás természetét illetően, az orvos a pácienssel egyeztetve dönthet úgy, hogy biopsziát végez. Ez egy olyan teszt, amelyből egy darab daganatos szövetet vesznek ki egy speciális tűvel történő vizsgálatra.

A biopsziát azonban nem minden veserák esetében végezzük. Néha csak a daganateltávolító műtét során nyert anyagot vetik alá kórszövettani vizsgálatnak.

Veserák - osztályozás

A veserák megfelelő kezelésének tervezése pontos diagnózist igényel. ÖnfelismerésA rák nem elég – pontosan tudnia kell annak típusát, mikroszkópos felépítését és fejlődési stádiumát. Mindezek a paraméterek speciális osztályozással vannak leírva. Érdemes tehát utánajárni, mit jelentenek a diagnosztikai teszteredményekben szereplő kifejezések.

Az első fontos paraméter a veserák szövettani altípusa. Ez az altípus megmondja, hogy a rák milyen sejtekből áll. A szövettani altípus értékelése a kórszövettani vizsgálat során történik. Ennek alapján a veserák következő típusait különböztetjük meg:

  • Tiszta sejtes karcinóma – Ez a veserák leggyakoribb típusa, amely az esetek körülbelül 75%-át teszi ki. A tiszta sejtes karcinóma a jellegzetes rákos sejtekről kapta a nevét, amelyek zsírcseppekkel vannak tele, amelyek ragyogó megjelenést kölcsönöznek nekik.
  • papilláris rák – a veserák második leggyakoribb típusa, az összes eset körülbelül 15%-át teszi ki. A papilláris karcinóma jellegzetes vonása, hogy hajlamos több gócot egy időben kialakítani (vagy mindkét vesében egyidejűleg előfordulni).
  • kromofób karcinóma – a veserákos esetek mintegy 5%-át teszi ki. A kromofób rák jellemzője alacsony mitotikus indexe, ami azt jelenti, hogy sejtjei nagyon lassan osztódnak. A kromofób rák esetén a távoli áttétek kockázata alacsonyabb, mint más típusú veserák esetében.
  • egyéb, ritkább altípus (pl. gyűjtőcsőrák, nyálkahártya-karcinóma, vegyes rákok) – együtt a veserákos esetek fennmaradó 5%-át teszik ki.

A kórszövettani vizsgálat során nem csak az adott daganatot alkotó sejtek típusát értékelik. A teszt célja továbbá a daganat azon jellemzőinek azonosítása, amelyek fontosak lehetnek a kezelés megtervezésében és az adott beteg prognózisának megítélésében.

A biológiai és genetikai paraméterek értékelése segít megjósolni, hogy az adott esetben melyik terápia lesz a legmegfelelőbb.

Más rosszindulatú daganatokhoz hasonlóan a veserák kezelésének megtervezésekor nagyon fontos információ a betegség diagnosztizáláskori stádiuma. A stádiumbesorolást a TNM osztályozás (tumor - nyirokcsomók - távoli metasztázisok: daganat - csomópontok - metasztázisok) segítségével értékeljük. A veserák TNM osztályozása a következő:

  • T jellemző - elsődleges daganat mérete:
    • T1 - daganat ≤ 7 cm méretű, egy vesére korlátozódik;
    • T2 - daganat mérete>7 cm, egy vesére korlátozódik;
    • T3 - beszűrődő daganatvénás erek vagy perirenális zsír; a daganat nem éri el a mellékvesét, és nem halad át a vese fascián (a vesét körülvevő membránon);
    • T4 - a vese fasciába beszűrődő daganat
  • N jellemző - nyirokcsomók érintettsége:
    • N0 - nincs áttét a helyi nyirokcsomókban;
    • N1 - metasztázisok jelenléte a közeli nyirokcsomókban
  • M jellemző - távoli áttétek jelenléte (más szervekben):
    • M0 - nincs távoli áttét;
    • M1 - távoli metasztázisok jelenléte

Például, ha egy daganat kórszövettani vizsgálata a T2N0M0 jelet mutatja, az azt jelenti, hogy a daganat mérete meghaladja a 7 cm-t, a daganat nem haladja meg a vese fasciát, és a közeli nyirokcsomókban nincsenek áttétek vagy távoli szervekben.

A veserák előrehaladását a TNM jellemzői alapján határozzuk meg egy négyszintű skálán (I-IV.)

I. szakasz: T1N0M0 II. szakasz: T2N0M0 III. szakasz: T3N0M0, T1N1M0, T2N1MO vagy T3N1M0 IV. szakasz: T4N0M0, T4N1M0 vagy M1 jellemző (a T és N jellemzőktől függetlenül).

A fenti szakaszok kulcsfontosságúak a beteg prognózisának megítélésében.

Veserák - kezelés

A veserák legfontosabb kezelési módja a daganat műtéti eltávolítása. A műtét típusa és terjedelme a daganat stádiumától és a beteg általános egészségi állapotától függ. A legtöbb esetben a vesedaganat eltávolításához nefrektómia, azaz a vese eltávolítása szükséges. Bizonyos helyzetekben lehetőség van az ún kímélő nefrektómia.

Ez egy olyan eljárás, amely magában foglalja a daganat és a vese egy részének eltávolítását, bizonyos mennyiségű aktív parenchimát hagyva a műtött veséből. A kímélő nefrektómiát elsősorban kis daganatok esetén alkalmazzák. Az ilyen eljárás indikációja a második vese diszfunkciója is, ami azt eredményezi, hogy a lehető legtöbb térfogatot kell megtakarítani a műtött vesében.

Sokkal nagyobb kiterjedésű működési eljárás az ún radikális nephrectomia. A neoplasztikus daganat és a teljes vese eltávolítása mellett a radikális nephrectomia kizárja az egyéb daganatos szöveteket is.

Ide tartozhatnak a közeli nyirokcsomók, a vesét körülvevő fascia, a zsírszövet vagy a vese melletti mellékvesék. Mind a konzerváló, mind a radikális nephrectomia két hozzáférésről végezhető: az ún laparotomia vagy laparoszkópos műtét

A laparotomia a hasfal klasszikus megnyitása. A laparoszkópia egy módszer az eljárás kevésbé kivitelezéséreinvazív, kamera és a hasüregbe juttatott speciális eszközök segítségével. Az elvégzendő eljárás megválasztása a daganat helyétől és kiterjedésétől, az anatómiai viszonyoktól és a beavatkozást végző csapat preferenciáitól függ.

A vesedaganat-eltávolító műtét megtervezése a páciens egészségi állapotának alapos elemzését igényli. Vannak helyzetek, amikor egy ekkora műtét elvégzése túl kockázatos lehet a páciens számára.

Ilyen esetekben kevésbé invazív módszereket alkalmaznak, beleértve a krioablációt és a rádióhullámokkal végzett perkután ablációt. Ezeknek a kezeléseknek az a célja, hogy fizikai tényezők (alacsony hőmérséklet vagy rádióhullámok) révén elpusztítsák a daganatszövetet. A minimálisan invazív kezelési technikákat a nagyon kicsi vese daganatok kezelésére is alkalmazzák.

A veserák előrehaladott eseteinek (távoli áttétek jelenléte) kezelésére az ún. célzott terápiák. Az ilyen típusú terápia során alkalmazott gyógyszerek az ún angiogenezis gátlók. Ezek olyan anyagok, amelyek blokkolják az új vérerek kialakulását a daganaton belül.

Az erek kialakítására képtelen rák nem kap elegendő tápanyagot, ezért növekedése leáll. Az angiogenezis-gátlók csoportjába tartozó gyógyszerek Lengyelországban visszatérítendők a szunitinib és a pazopanib.

Példa a terápiában használt gyógyszerre az ún A második kezelési vonal az everolimusz, amely gátolja mind a tumor vaszkularizációját, mind a daganatos sejtek osztódását. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a klasszikus kemoterápia a veserák eseteinek túlnyomó többségében hatástalan.

Veserák - prognózis

A veserák prognózisa a daganat szövettani szerkezetétől és a betegség diagnóziskori stádiumától függ. Az ötéves túlélési arányt az onkológiában a prognózis értékelésére használják. Azon betegek százalékos arányát jelenti, akik legalább 5 évig élnek a daganatos betegség diagnosztizálásától számítva.

Veserák esetében az arány eléri a 90%-ot az I. stádiumú daganatok esetében, körülbelül 80%-ot a II. stádiumú daganatok esetében és 60%-ot a III. A legfejlettebb IV. stádiumú veserák esetében is javult a prognózis az elmúlt években az új célzott terápiák bevezetésének köszönhetően.

A szerzőrőlKrzysztof BialaziteA krakkói Collegium Medicum orvostanhallgatója, aki lassan belép az orvosi munka állandó kihívásainak világába. Különösen érdekli a nőgyógyászat és a szülészet, a gyermekgyógyászat és az életmódgyógyászat. Nyelvbarátidegenek, utazás és hegyi túrázás.

Olvasson további cikkeket a szerzőtől

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória:

Onkológia