Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Tüdőrák figyelmeztetés nélkül. A tünetek általában nem specifikusak vagy hiányoznak. A tüdőrák jelenleg a daganatos halálozások leggyakoribb oka. Előfordulásának kedvez a cigarettázás, de előfordul, hogy olyan emberek is tüdőrákban szenvednek, akik életük során egyetlen cigarettát sem szívtak el. Milyen egyéb okok okozhatják a tüdőrákot? Milyen tünetekkel kell foglalkozniuk, és mi a kezelés?

Tüdőrákcsak a 18. század második felében kezdték megkülönböztetni, mint önálló betegségi entitást. Korábban a tüdőrák teljesen idegen volt az emberi szervezetek kutatóitól.

Itt olvashat az összes ismert rákgyógyászatról és azok osztályozásáról!

A 19. század végén végzett boncolási vizsgálatok során a vizsgált elhunytak mindössze 1%-ánál mutattak ki tüdődaganatot. Ez a szám jelentősen megnőtt a 20. század elején, amikor a tüdőrákot a halottak 15%-ánál diagnosztizálták.

A tüdőrák előfordulása az évek során folyamatosan nőtt, és mostez a betegség a férfiaknál a leggyakoribb rosszindulatú daganat, a nőknél pedig a második leggyakoribb rosszindulatú daganat (a mellrák után).

Tüdőrák: előfordulási gyakoriság

A tüdőrák előfordulási statisztikái ijesztőek lehetnek. Becslések szerint 2012-benmajdnem 2 millió embernél diagnosztizálták világszerte.

A lengyelországi adatok sem optimisták: a Nemzeti Rákregiszter szerint 2013-ban ez a betegség több mint 14 000 férfinál és csaknem 7 000 nőnél fordult elő.

Az is zavaró, hogy a tüdőrák előfordulása továbbra is növekszik. Ahogy 1980-ban valamivel több mint 10 000 tüdőrákos esetet regisztráltak Lengyelországban, 10 évvel később több mint 16 500 embernél diagnosztizálták a betegséget, míg a fent említett 2013-ban több mint 21 000 beteg betegedett meg tüdőrákban.

Tüdőrák: okok és kockázati tényezők

A tüdőrák fő oka a genetikai anyag mutációi, amelyek az emberi sejtek differenciálódási és pusztulásának megzavarását eredményezik – többek között túlzott, ellenőrizetlen sejtosztódás, amely tüdődaganat megjelenését eredményezi az érintett személyben.

De mitezekhez a genetikai rendellenességekhez vezethet?

A tüdőrákhoz leginkább kapcsolódó tényező a cigarettázás – ez az összefüggés határozottan helyes, mertmég az összes tüdőrákos eset 85-90%-a is a tartós dohányzáshoz kapcsolódik .

Minél tovább dohányzik egy személy, és minél több cigarettát szív el naponta, annál nagyobb a rák kockázata.

Tüdőrák nem csak dohányosoknál alakul ki -előfordul, hogy olyan embernél jelentkezik a betegség, aki életében soha nem cigizett . A látszattal ellentétben ez nem ritka helyzet, mert az összes tüdődaganatos eset 10-15%-a nemdohányzók körében történik.

A rák diagnózisa ebben az esetben általában legalább meglepő, de az igazság az, hogy a tüdőrák tényezői között nemcsak a dohányzás szerepel, hanem:

  • cigarettafüstnek való kitettség (azaz passzív dohányzás)
  • különböző mérgező anyagoknak való kitettség, mint például radon, azbeszt vagy más levegőben lévő szennyező anyagok
  • ionizáló sugárzás
  • légúti betegségek (például krónikus obstruktív tüdőbetegség vagy tüdőfibrózis)
  • genetikai terhelés (a tüdőrák fokozott kockázatát azok az emberek tapasztalják, akiknek a családjában korábban ezt a rákot diagnosztizálták)

A nem is összefügg a tüdőrák kockázatával – a férfiaknál ez a kockázat akár háromszor nagyobb, mint a nőknél.

A Nemzeti Rákregiszter szerint Lengyelországban a nők gyakrabban halnak meg tüdőrákban, mint mellrákban, bár ez utóbbit több mint kétszer olyan gyakran diagnosztizálják.

Tüdőrák: tünetek

A tüdőrák minden bizonnyal meglehetősen ravasz betegségnek tekinthető – ennek több oka is van.

Nos, először is, ez a betegség sokáig csak egészen más entitásra utaló tüneteket - pl. valamilyen légúti fertőzést - tud adni, ami rendkívül kedvezőtlen helyzet, mert késleltetheti a megfelelő diagnózis felállítását. a beteg.

A tüdőrák során előforduló tünetek a következők:

  • köhögés (más jellegű, de mindig tartós, kezelésre nem reagáló köhögés, de ismeretlen okú köhögés is jelzi a tüdőrák fennállásának kizárását a betegnél; a cigarettázóknak – akiknél nem ritka a köhögés – mindenekelőtt ez kell, hogy aggódjonkarakterváltás mindenkinek)
  • rekedtség
  • légszomj
  • mellkasi fájdalom
  • hemoptysis (a tünet esetén mindig orvoshoz kell fordulni)

A tüdőrák, különösen az előrehaladott tüdőrák során általános tünetek is megjelenhetnek, amelyek elsősorban a nem szándékos fogyás és jelentős gyengeség, a terheléstűrés romlása és az étvágytalanság

A tüdőrák nagyon atipikusan jelentkezik - itt beszélünk az ún. paraneoplasztikus szindrómák, amelyek a tüdődaganat által különböző hormonok és citokinek szekréciójából származhatnak, vagy abból a tényből, hogy a változás autoimmun reakcióhoz vezet a szervezetben

Példák a tüdőrákból eredő paraneoplasztikus szindrómák csoportjába tartozó problémákra:

  • hiperkalcémia
  • Lambert-Eaton myastheniás szindróma
  • nem megfelelő antidiuretikus hormon hiperszekréció szindróma (röviden SIADH)
  • kortikotropin méhen kívüli termelése (ACTH – ezt a hormont általában az agyalapi mirigy választja ki)

Esetenként a tüdődaganat Horner-szindrómához vezethet, olyan tünetekkel, mint a szemhéj lelógása, a pupilla összehúzódása és a szemgolyó beesése a szemgödörbe

Ezzel a problémával időnként olyan embereknél találkozhatunk, akiknél kialakul az ún Pancoast tumor, azaz a tüdő apikális részein található elváltozás (Horner-szindróma azoknál a betegeknél alakul ki, akiknél a tüdőrák károsítja a szimpatikus idegrendszer idegrostjait).

Tüdőrák: típusok

A csoportban számos különböző típusú tüdőrák található. Az alapfelosztást a következők különböztetik meg:

  • nem kissejtes tüdőkarcinóma (NSCLC)
  • kissejtes tüdőkarcinóma (SCLC)

A nem kissejtes tüdődaganatoka leggyakoribbak – az összes tüdőrákos eset 85%-áért felelősek. Ez a csoport listázza a változásokat, például:

  • adenokarcinóma: a lézió, amely jellemzően a tüdő perifériás részein található, kevésbé kapcsolódik a dohányzáshoz, mint más típusú tüdőrák; A tüdő adenokarcinóma másik jellemző tulajdonsága, hogy nőknél meglehetősen gyakori
  • laphámsejtes karcinóma : daganat, amely egyedülállóan összefügg a cigarettafüstnek való kitettséggel, általában a központi részeken alakul kilégzőrendszer, például nagy hörgőkben
  • nagysejtes karcinóma: a tüdőrák meglehetősen ritka típusa, nagyon eltérő helyen

Az NSCLC daganatoknál sokkal ritkább akissejtes tüdőkarcinóma . A laphámsejtes karcinómához hasonlóan ezt is főként a dohányzás okozza.

Az elsődleges elváltozás általában a tüdőüregek körül jelenik meg,a daganat gyorsan terjed és áttéteket képez- a kissejtes tüdőrákot az egyik legagresszívebb tüdődaganatnak tekintik futásteljesítmény.

Rajtuk kívül a tüdőrák egyéb típusait említik - bár ritkábban -, mint például:

  • szarkóma
  • mezenchimális eredetű daganatok
  • karcinoid

Tüdőrák: diagnózis

Tüdőrákkal összefüggésbe hozható tünetek megjelenése - különösen olyan személynél, akinél pl. a dohányzás miatt nagyobb eséllyel alakul ki ez a betegség - mindig diagnosztikát igényel, melynek köszönhetően a betegség igazolható ill. kizárva.

A kezdeti képalkotó vizsgálatok elvégzése: általában mellkasröntgent rendelnek el először

Sokkal részletesebb vizsgálat – különösen akkor, ha a röntgenfelvételek bármilyen rendellenességet észlelnek – a mellkas számítógépes tomográfiája

A fent említett vizsgálatok lehetővé teszik a tüdődaganatnak megfelelő elváltozások meglétét a betegben, de azt nem, hogy pontosan milyen elváltozás jelentkezett nála. Ennek kiderítésére egyéb vizsgálatok is rendelhetők - lehet köpetcitológia, de bronchofiberoszkópia is (amely során lehetőség van kórszövettani vizsgálatokhoz anyagot gyűjteni)

Patomorfológiai vizsgálatok a tüdőrák diagnózisában

Tekintettel arra, hogy a tüdőrákot gyakran viszonylag későn diagnosztizálják a kialakulása után,sok betegnél - sajnos - a diagnózis felállításakor a rák már áttétet adott

A tüdő rosszindulatú elváltozásai a test számos különböző szervére átterjedhetnek, beleértve a nyirokcsomókat és az agyat, a májat és a csontokat.

Annak kiderítésére, hogy a tüdőrák nem vezetett-e áttéthez a betegben, a fent említettektől eltérő képalkotó vizsgálatok is rendelhetők, például PET vagy mágneses rezonancia képalkotás.

Tüdőrák: kezelés

Három fő módszert alkalmaznak a tüdőrák kezelésére:

  • műtét
  • kemoterápia
  • sugárterápia

Az első dolog, ami eldönti, hogy ezek közül melyiket alkalmazzák a páciensnél, az a tüdődaganat típusa – ezért olyan fontos az alapos diagnózis elvégzése.

Nem kissejtes karcinómák esetén a sebészi kezelés a kezelés alapja, míg a kissejtes daganatos betegeknél a kemoterápia a legfontosabb

Itt hangsúlyoznunk kell, hogy a tüdőrák kezelésével kapcsolatos fenti információk tulajdonképpen leegyszerűsítés.

Valójában a kezelési tervet nagyon egyénileg dolgozzák ki, és csak a beteg betegség előrehaladásának alapos elemzése után

Például egy nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegnél nem mindig végeznek műtétet – előfordulhat, hogy ez nem lehetséges, például amikor a lézió fontos, szomszédos struktúrákba (pl. nagy erekbe) beszivárog, vagy ha a beteg sok távoli rákáttétet diagnosztizálnak, így a legelőnyösebb terápiás módszer például a sugárterápia lehet.

Az említetteken kívül a tüdőrák kezelését egyre gyakrabban más módszerekkel is végzik

Itt például a molekulárisan célzott kezelésről beszélünk - ez többek között alkalmazható nem-kissejtes tüdőrákban szenvedő betegeknél, akiknél az EGFR-gén mutációját diagnosztizálták (ebben a helyzetben a betegek például erlotinibet vagy afatinibet kaphatnak). Egyre gyakrabban tesznek kísérleteket immunterápia alkalmazására (azaz megfelelő monoklonális antitestek alkalmazásával a betegekben).

Tüdőrák: prognózis

Tüdőrák esetében a prognózis nehezen mondható kedvezőnek - csak a betegség korai felismerése és kezelésének mielőbbi megkezdése javíthat rajta, ezért is hangsúlyos, hogy keresse fel orvosát, amikor azok megjelennek, a betegnek tüdőrákra utaló tünetei vannak.

A tüdőrákos betegek túlélési aránya elsősorban attól függ, hogy milyen típusú tüdőrákban szenvedtek

Az NSCLC-ben szenvedő betegek prognózisa általában jobb – de nehéz optimistának tekinteni, mivel az összes beteg közül 10-ből csak 1 él túl 5 évig a diagnózis után.

A kissejtes tüdőrákban szenvedő betegek prognózisa még rosszabb – náluk megfelelő kezelés mellett is a betegek 20%-ánál 3 éves túlélést regisztrálnak

Tüdőrák: megelőzés

RákkezelésA tüdőgyulladás nagyon nehéz, és sajnos az orvosok erőfeszítései ellenére sem mindig sikerül meggyógyítani a beteget. Emiatt a profilaxis tűnik a legfontosabbnak, de hogyan lehet megelőzni a tüdőrákot?

Nos, először is úgy, hogy korlátozzuk az előfordulásának kockázati tényezőinek való kitettséget.

Némelyiket határozottan nehéz elkerülni - a belélegzett levegő szennyezettségéről beszélünk -, de másokat, amennyire csak lehetséges, elkerülhetjük.

A dohányfüst kerülésemind az aktív, mind a passzív dohányzás formájában a legnagyobb jelentőségű a tüdőrák megelőzésében

A hosszan tartó dohányosok gyakran tagadják a függőségről való leszokás lehetőségét, elmagyarázva, hogy mivel évek óta dohányoznak, a dohányzás abbahagyása egyáltalán nem befolyásolja a tüdőrák kockázatát.

Határozottan nem igaz - a függőség folytatódása növeli a tüdőrák kockázatát, és ha az ember sok év után is abbahagyja a dohányzást, akkor ennek a ráknak a valószínűsége legalább megáll.

Mérföldkő az előrehaladott tüdőrákos betegek kezelésében. Az új gyógyszer sokkal hatékonyabb, mint a kemoterápia

Forrás: biznes.newseria.p

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória:

Onkológia