Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

A kognitív működésben bekövetkezett változásokat, amelyeket az öregedési folyamat természetes részének tekintettek, a múltban demenciaként (más néven szenilis demenciaként) határozták meg. Napjainkban a memóriazavarok és a szenilis demencia egyéb megnyilvánulásai már nem természetes jelenségnek számítanak, hanem az egyik megkülönböztetett demencia-betegség tüneteként kezelik őket. De honnan lehet tudni, hogy egy személyben most alakult ki demencia, mik ennek az okai, és milyen kezelést lehet adni a diagnózis felállítása után?

Demencia( szenilis demencia , demencia vagy szenilis demencia) egy olyan egység, amelyben a betegek számos működési területén hiányosságot mutatnak, ami a memória, a figyelem összpontosításának és döntéshozatalnak, valamint a környezettel való kommunikációjának képessége.

A szenilis demencia kifejezést valahogy abból a múltban létező nézetből vettük át, hogy az életkor előrehaladtával a memóriazavarok, a komplex tevékenységek végzésének nehézségei vagy általában az önálló működési nehézségek természetes módon jelentkeznek. Jelenleg teljesen eltérőek a nézetek – felhívják a figyelmet arra, hogy a demencia tünetei nem közvetlenül az időskorral függnek össze, és ha erősek, akkor egy idős, demenciában szenvedő személy előfordulásából ered.

A demencia meglehetősen gyakori probléma, és azt feltételezték, hogy előfordulása az emberi populációban idővel növekedni fog. Jelenleg a WHO jelentése szerint világszerte 50 millió ember szenved szenilis demenciában, de a szervezet becslései szerint 2030-ban a betegek száma meghaladja a 80 milliót, 2050-ben pedig már a 150 milliót is.

Demencia: okai

A szenilis demenciának számos oka van – az egyének körében a leggyakoribbak, amelyek demenciához vezethetnek:

  • Alzheimer-kór (a demencia leggyakoribb oka)
  • demencia Lewy-testekkel
  • vaszkuláris demencia
  • frontotemporális demencia
  • vegyes demencia (amelyben az Alzheimer-féle demencia jellemzői együtt léteznek a vaszkuláris demencia jellemzőivel)

KözöttA demencia ritkábban előforduló okai többek között felsorolhatók:

  • Parkinson-kór,
  • normotenzív hydrocephalus,
  • Creutzfeldt-Jakob-kór
  • és a központi idegrendszer szifilisz

Itt érdemes megemlíteni azt is, hogy a demenciának visszafordítható okai is vannak – íme néhány példa:

  • B12-vitamin hiány
  • pajzsmirigy alulműködés
  • Lyme-kór
  • depressziós rendellenesség
  • központi idegrendszeri daganatok

Demencia: kockázati tényezők

A szenilis demencia fő kockázati tényezője az életkor – mivel minél idősebb lesz az ember, annál nagyobb a kockázata a demencia egyes tüneteinek kialakulásának. Vannak azonban más tényezők is, amelyek hozzájárulhatnak a szenilis demenciához – ebben az esetben a leggyakrabban említettek a következők:

  • dohányzás
  • túlzott mennyiségű alkohol fogyasztása
  • magas vérnyomás (különösen kezeletlen vagy alulkezelt)
  • egészségtelen táplálkozás
  • lipid rendellenességek
  • edzés kerülése
  • túlsúly és elhízás

Demencia: Tünetek

Az életkorral összefüggő demencia általában egy progresszív folyamat, amelyben a beteg fokozatosan egyre több betegségben szenved. Kezdetben előfordulhat, hogy a demencia tünetei nem keltik fel sok figyelmet a körülötted lévők körében, és a következők lehetnek:

  • friss memóriazavar (pl. a páciens többször is felteheti ugyanazt a kérdést annak ellenére, hogy már kapott rá választ)
  • nehézségek az új információk megszerzésében
  • az elidegenedés érzése a beteg által jól ismert helyeken
  • szófeledés
  • fokozatos érdeklődésvesztés és apátia

A demencia tünetei azonban később hangsúlyosabbá válnak, amelyek lehetnek:

  • elveszettnek érzi magát a saját otthonában is
  • szinte minden új információ elfelejtése, de még a szeretteink nevének megemlékezése is nehézségekbe ütközik
  • növekvő nehézségek a másokkal való kommunikációban
  • viselkedésbeli változások, beleértve az ingerlékenység vagy akár agresszió egyre gyakoribb megjelenéséről

A szenilis demencia késői stádiumában az ezzel a problémával érintett emberek képtelenné válnak az önálló létezésre - tapasztalják:

  • nehézségekbe ütközik bármire emlékezni (akár a közvetlen családtagok felismerését is magában foglalhatja)
  • jelentős zavartság (a páciens nem tudja, hol van vagy mi az aktuális dátum)
  • nehézségek különböző fizikai tevékenységek végzésekor (például evőeszközzel való étkezés, de gyaloglás is)
  • súlyosbító viselkedési zavarok

Itt hangsúlyozni kell, hogy a demencia tüneteinek nincs egy specifikus mintája – az okától függően a betegek különféle betegségekben szenvedhetnek. Például az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél a memóriazavar a legkifejezettebb, míg a frontotemporális demenciában fő tünetei a viselkedésbeli változások és a környezettel való kommunikáció nehézségei

Demencia: felismerés

A demencia diagnosztizálásában szűrővizsgálatként használt eszközök az MMSE (Mini-Mental State Examination) teszt és az órarajz teszt

Az első ezek közül elsősorban kérdések sorozatából áll. A vizsgálat után a beteg által szerzett pontok összeadódnak - ha az MMSE eredmény 24 alatt van, az demencia fennállására utalhat a vizsgált személynél, és ez részletesebb diagnózis szükségességét sugallja

Az órarajzolási teszt abból áll, hogy a pácienst megkérik, hogy rajzoljon egy óra számlapját egy papírra, tegye rá a következő óráknak megfelelő számokat, és végül jelölje meg az órán azt az órát, vizsgáztató kérni fogja. Ebben az esetben sok tényező fontos, mert mind a számlap formája, mind a rajta lévő számjegyek elhelyezkedése, valamint az, hogy a tárgy hogyan jelöli az órát.

A szűrővizsgálatok során általában további vizsgálatokat rendelnek el, és ezek eredményei arra utalnak, hogy Ön demenciában szenved. Ebben az esetben mindenekelőtt elemzéseket kell végezni, hogy megerősítsék vagy kizárják a betegben a demencia visszafordítható okait jelentő patológiák fennállását.

Erre a célra többek között megrendelhető laboratóriumi vizsgálatok (pl. a pajzsmirigyhormonok vagy a B12-vitamin vérszintjének meghatározása).

A fej képalkotó vizsgálatai, mint például a számítógépes tomográfia vagy a mágneses rezonancia képalkotás, szintén fontosak a demencia diagnosztizálásában – ezek nemcsak a demencia egyéb, visszafordítható okainak (például agydaganatok) kimutatását teszik lehetővé, hanem azonosítsa az ezen kórképek egyéb okaira jellemző eltéréseket (például frontotemporális demencia, ahol képalkotó vizsgálatok során az agy frontális és temporális lebenyének sorvadása is észrevehető).

Általában a gyanított demenciás beteg neurológushoz fordul, de az igazság az, hogy néha más szakorvossal is konzultálnia kell vele. Ez az igény abból adódik, hogy inHiszen nemcsak neurológiai entitások, hanem más szakterületek érdeklődésére számot tartó egyedek is okozhatnak szenilis demenciát. Példa erre egy pszichiátriai probléma, a depresszió, amely a demencia tüneteit is kiválthatja.

Demencia: kezelés

A feltételezett demencia alapos diagnosztizálása elsősorban azért fontos, mert a szenilis demencia kezelése nagymértékben eltér attól függően, hogy pontosan mi a felelős az előfordulásáért

Néha kiderül, hogy a betegnél jelentkező rendellenességek korrekciója a demencia remisszióját eredményezi - ez a helyzet a pajzsmirigy alulműködésben vagy B12-vitamin hiányban szenvedő betegeknél, akiknél a hiányzó anyagok hiányának pótlása és pótlása a demencia tüneteinek eltűnéséhez vezethet

Néha sebészeti kezelést alkalmaznak - ez a helyzet a Hakim-szindrómában szenvedő betegeknél, akiknél a felesleges agy-gerincvelői folyadékot a koponya belsejéből ürítő kamrai billentyű alkalmazása a koponya belsejéből - legalábbis részben - eltűnéséhez vezethet. ennek a betegségnek a tünetei.

A demencia leggyakoribb formáinál - pl. Alzheimer-kórban - gyógyszeres kezelést alkalmaznak. A fent említett betegségben a betegeknek az acetilkolin-észteráz gátlók csoportjába tartozó gyógyszerek alkalmazása javasolt, amelyek javíthatják állapotukat az egyik neurotranszmitter - az acetilkolin - mennyiségének növelésével a központi idegrendszerben

Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez a fajta kezelés nem fordítja vissza a meglévő elváltozásokat és rendellenességeket, csak lassítja a betegség progressziójának ütemét. Emiatt nagyon fontos, hogy a szenilis demenciára gyanított beteg a lehető leghamarabb orvoshoz forduljon. Minél korábban kezdődik a kezelés, annál nagyobb az esélye, hogy a beteg a lehető leghosszabb ideig képes önállóan működni.

Hogyan lehet megkérni a családot és a körülötted lévőket, hogy gondoskodjanak a betegről?

Demencia: megelőzés

A demenciát egyszerűen lehetetlen teljesen megelőzni - még csak nem is tudunk mit tenni a kialakulásának alapvető rizikófaktora ellen, az idős kor. Hangsúlyozzuk azonban, hogy az általánosan elfogadott egészséges életmód vezetése minimálisra csökkentheti a szenilis demencia kialakulásának esélyét.

Ebben az esetben fontos, hogy kerülje a stimulánsokat, például a cigarettát vagy a nagy mennyiségű alkoholt. A megfelelő, kiegyensúlyozott táplálkozás mindannyiunk számára csökkentheti a szenilis demencia kockázatáta szükséges tápanyagok és a rendszeres fizikai aktivitás.

Érdemes megtartani a megfelelő, optimális testsúlyt. Gyakran emlegetik azt is, hogy a rendszeres „intellektuális erőfeszítés” – mint például a könyvek olvasása vagy a keresztrejtvényfejtés – valamilyen módon csökkentheti a szenilis demencia kockázatát.

  • Memóriazavar (fiatal korban, időseknél, baleset után) - okok, tünetek, kezelés. Rövid és hosszú távú memóriazavar
  • Amnézia vagy súlyos memóriazavar. Az amnézia okai, kezelése és típusai
  • Demencia: a demencia okai, tünetei, kezelése
Tekintse meg a 6 képből álló galériátA szerzőrőlÍj. Tomasz NęckiA Poznańi Orvostudományi Egyetem orvosi karán végzett. A lengyel tenger csodálója (leginkább fejhallgatóval a fülében sétál a partján), macskák és könyvek. A betegekkel való munka során arra összpontosít, hogy mindig meghallgassa őket, és annyi időt töltsön, amennyire szükségük van.

Olvasson többet ettől a szerzőtől

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória:

Neurológia