- GABA: kémiai szerkezet és szintézis
- GABA: CNS akció
- GABA: hatás a test más szerveiben
- GABA: a neurotranszmitter alkalmazása és receptoraira gyakorolt hatása az orvostudományban
- GABA: kiegészítők
Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!
A GABA az egyik legfontosabb gátló neurotranszmitter az emberi szervezetben. A GABA fő hatása az idegsejtek ingerlékenységének csökkentése és az izomsejtek ellazítása. Ennek az anyagnak azonban nyugtató hatása is lehet, és megkönnyíti az elalvást, ezért vannak, akik szívesen nyúlnak a GABA-t tartalmazó étrend-kiegészítők után – ezek szedése valóban meghozhatja a várt eredményt?
A GABA (gamma-amino-vajsav) egy neurotranszmitter. Mielőtt azonban kiderült volna, hogy ez az anyag fontos az idegrendszer működéséhez, először fedezték fel jelenlétét növényi szervezetekben és különféle mikrobákban.
A GABA-t először 1883-ban szintetizálták, és csak kevesebb mint egy évszázad után - 1950-ben - derült ki, hogy fontos anyag, amely az emlősök központi idegrendszerében is kering.
GABA: kémiai szerkezet és szintézis
A GABA egy aminosav, amely glutamátból képződik. A neurotranszmitter - glutamát-dekarboxiláz - termelésében egy specifikus enzim vesz részt, és maga a GABA szintézise egy kofaktor részvételével megy végbe, amely a B6-vitamin aktív formája.
Az, hogy miből áll a gamma-aminovajsav, valójában nagyon érdekes. Nos, a glutamát egy stimuláló neurotranszmitter, a GABA pedig teljesen ellentétes hatást fejt ki – gátolja az idegsejtek aktivitását.
GABA: CNS akció
A GABA alapvető hatását már fentebb említettük – miután a receptoraihoz kötődik, ez a neurotranszmitter csökkenti a neuronok ingerlékenységét.
Eddig háromféle GABA receptort fedeztek fel – ezek az A, B és C receptorok.. Ennek az anyagnak a működése szempontjából a legfontosabbak az alábbiak közül az első kettő:
- GABAA receptorok: ligandumfüggő ioncsatornák, stimulációjuk kloridionok (Cl-) beáramlásához vezet az idegsejtekbe
- GABAB receptorok: más típusú receptorok, mivel ezek a G fehérjéhez kapcsolódó metabotróp receptorok, ezeknek a struktúráknak a GABA általi stimulálása - a G fehérjén keresztül - ioncsatornák nyitását vagy zárását eredményezi
A GABA receptorai mind az elő-, mind aA központi idegrendszer neuronjainak posztszinaptikus vetületei
A kloridionok beáramlása ezekbe a sejtekbe hiperpolarizációt eredményez, vagyis azt az állapotot, amikor sokkal kevésbé lesznek képesek bennük a gerjesztésre. Ez végső soron az egyes neuronok közötti impulzusátvitel leállásához vezet.
A GABA sejtek idegrendszeri gátló hatása a látszattal ellentétben rendkívül fontos - ugyanis ha az idegsejteket túlzottan stimulálják, az elősegítheti pl. a feszültség érzése, de a szorongás is, vagy akár görcsökhöz is vezethet. A gamma-amino-vajsavat általában olyan anyagként ismerik, amely szorongásoldó, alvást kiváltó és nyugtató hatást fejt ki.
A GABA nemcsak az agy jelenlegi működésére van hatással, hanem fontos az idegrendszerhez tartozó struktúrák fejlődésében is.
Többször beszámoltak már arról, hogy ez az anyag befolyásolja az idegi progenitor sejtek proliferációját, és megemlítik e sejtek differenciálódásában és migrációjában betöltött szerepét is. A szakirodalomban arról is találhatunk információt, hogy a GABA szabályozza az idegrostok megnyúlásának folyamatát.
GABA: hatás a test más szerveiben
A GABA nemcsak az idegrendszer sejtjei számára fontos, hanem az emberi szervezet számos más szerkezete számára is. Megemlítik ennek a neurotranszmitternek az izomrostokra gyakorolt hatását – ezek ellazulásához vezet.
Arról viszont ritkábban esik szó, hogy a GABA határozottan befolyásolja a test más szerveit – a gyakorlatban kiderül, hogy ennek az anyagnak számos fontos funkciója van.
Itt említhetjük például a hasnyálmirigyet, amelyben a GABA szabályozza endokrin tevékenységét. A hasnyálmirigy alfa-sejtek - az inzulinon kívül - gamma-amino-vajsavat is kiválaszthatnak.
A neurotranszmitter ezután hatással lehet a béta-sejtekre: inzulinellenes glukagont szabadítanak fel, és amikor a GABA kötődik ezekhez a sejtekhez, a hormontermelésük átmenetileg blokkolható.
További érdekes jelentések a hasnyálmirigy és a GABA közötti kapcsolatról azok, amelyek szerint ez az anyag befolyásolja a béta-sejtek túlélését és replikációs képességét, de azt is, hogy a gamma-amino-vajsav alfa-sejteket béta-sejtekké alakíthat át.
Az 1-es típusú cukorbetegségben az alfa-sejtek hiánya az egyik probléma, amely a folyamat során felmerül - ha valóban a GABA képes a hasnyálmirigyben lévő sejteket olyanná alakítani,hiányzik, lehetőség nyílna egy új módszer megjelenésére ezen állapot kezelésére.
Azonban sok más emberi szövetben is megtalálható mindkét GABA receptor és ugyanaz a neurotranszmitter. Többek között felderítették őket mind az emésztőrendszerben, a férfi és női reproduktív rendszerben, a májban, a vesében és a tüdőben. A GABA szerepe azonban az ő esetükben még nem teljesen tisztázott.
GABA: a neurotranszmitter alkalmazása és receptoraira gyakorolt hatása az orvostudományban
Az orvosi világban magát a GABA-t inkább nem használják, hanem olyan anyagokat használnak, amelyek befolyásolják ennek az adónak a receptorait.
Alapvetően azok a szerek a legnagyobb jelentőséggel bírnak, amelyek ezekhez a receptorokhoz kapcsolódhatnak, és a neurotranszmitterük fokozott kötődéséhez vezetnek. Példák az ilyen gyógyszerekre, amelyek fokozhatják a GABA hatását:
- benzodiazepinek (elsősorban szorongásoldó)
- barbiturátok
- altatók (például zolpidem vagy zaleplon)
- valerian
- inhalációs érzéstelenítők
- baklofen
- propofol
Vannak olyan készítmények is, amelyek szintén hatnak a GABA-ra, de más módon, mint ennek a neurotranszmitternek a receptoraihoz való kötődésének intenzitásának módosítása
Itt olyan szerekről beszélünk, amelyek a GABA-t lebontó enzimek blokkolásával annak mennyiségének növekedéséhez vezetnek (ilyen gyógyszerek közé tartozik a valproátok és a vigabatrin), vagy a GABA analógokról, amelyek például a pregabalin és a gabapentin
Mivel a GABA-nak gátló hatása van, feltételezhető, hogy erre a neurotranszmitterre gyakorolt hatását számos emberi egészségügyi probléma kezelésére lehetne használni.
A GABA egyes alkalmazásai – mint például az elalvás megkönnyítése vagy a szorongás intenzitásának csökkentése – állítólag nagyobbak, míg ennek az anyagnak a többi lehetséges felhasználási területét még kutatják.
Megemlítik a GABA alkalmazásának lehetőségét a magas vérnyomás kezelésében, a menstruáció előtti feszültség tüneteinek enyhítésében, a fájdalom enyhítésében, vagy akár az ADHD és az agyhártyagyulladás kezelésében
Vannak jelentések a GABA-rendszer befolyásolásának lehetséges jótékony hatásairól is krónikus légúti gyulladásban, Cushing-kórban vagy Huntington-kórban szenvedő betegeknél.
GABA: kiegészítők
Ha azt nézzük, hogy a GABA használatából mennyi lehetséges előny származhat, nem meglepő, hogy egyesek a GABA használatát választják.ezt az anyagot tartalmazó kiegészítők. Lehetetlen egyértelműen kijelenteni, hogy a GABA-kiegészítés valóban hatékony-e.
Ez a helyzet abból adódik, hogy valójában nagyon ellentmondásos hírek áradnak a tudományos kutatásból. Nos, ahogy egyes publikációk azt sugallják, hogy a szájon át bevitt GABA legalább egy része eléri a központi idegrendszert, mások szerint ennek teljesen az ellenkezője.
Előfordulhat, hogy mielőtt a neurotranszmitter elérné a központi idegrendszert, teljesen lebomlik. Arról is beszámoltak, hogy a szájon át bevitt GABA valójában nem jut át a vér-agy gáton: ha igen, akkor a GABA-kiegészítők fogyasztása nem eredményezheti a használatuk várható hatásait.
Mint hangsúlyoztuk, a publikált tanulmányok eredményei gyakran teljesen ellentmondásosak. Néhányan, akik GABA-kiegészítőket szednek, észreveszik, hogy többek között javult a hangulat, csökkent a szorongásérzet, vagy az a tény, hogy sokkal könnyebben tudnak elaludni.
Lehetséges, hogy a szájon át bevitt szer valóban hatással van a központi idegrendszerre, másrészt viszont van esély arra, hogy a GABA-kiegészítők szedésének fent említett hatásai a placebo hatás miatt jelentkeznek a betegeknél.
Olvassa el még:
- GABA-kiegészítés: adagolás és hatások
Olvasson további cikkeket a szerzőtől