Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

A tüdő a mellkasban található, és a légzőrendszer részét képezi. Legfontosabb feladatuk az oxigénnek a levegőből a vérbe szállítása és a szén-dioxid kifelé történő eltávolítása a vérből. A tüdő is más szerepet tölt be – megvédi a szervezetet a levegőben lévő káros anyagoktól, például a szennyezéstől, a dohányfüsttől, a baktériumoktól és a vírusoktól. Tudja meg, hogyan épül fel a tüdő, mi a munkájuk, és milyen betegségekhez kapcsolódik ez a szerv.

Tartalom:

  1. Tüdőszerkezet
  2. Tüdőfunkció
  3. Tüdőkapacitás
  4. Tüdőbetegségek

A tüdőa légzőrendszer fő része. Kúp alakúak hólyagos (szivacsos) szerkezettel, és a mellkas nagy részét elfoglalják.

Bordák és bordaközi izmok veszik körül őket, alulról pedig a rekeszizom korlátozza őket. A két tüdőt a mediastinum választja el egymástól, amelyben többek között szív.

Ez a páros szerv fontos szerepet játszik a szervezetben. A tüdőnek köszönhetjük, hogy lélegzünk, de nem csak.

A tüdő egyfajta szűrő, amely megakadályozza a szennyeződések és egyéb nemkívánatos anyagok bejutását a szervezetünkbe.

Tüdőszerkezet

A két tüdő kissé eltér egymástól.

A jobb tüdőhárom lebenyből áll: felső, középső és alsó, amelyeket vízszintes és ferde hasítékok választanak el.

Bal tüdő- két lebenyből: felső és alsó, ferde hasadék választja el egymástól - és kisebb, mint a jobb. Még egy speciális szívmélyedés is van benne (szívbevágás, szívlenyomat), amelyet szívburok vesz körül.

A tüdő külső falát mellhártyának nevezik. Kötőszövetből áll, és nem csak a tüdőt takarja, hanem a mellkas belsejét is kibéleli. Speciális folyadékot termel, amely lehetővé teszi a tüdő szabad mozgását a mellkasban végzett légzőmozgások során.

  • mellhártya parietális- a mellkas falát borító külső mellhártya
  • pulmonalis pleura- a tüdőt borító belső pleurális réteg

A köztük lévő tér a pleura üreg A tüdőt a légcső, azaz a nyakon áthaladó légutak érik el. A tüdők között két részre, azaz a fő hörgőre szakad.

A légcsőhöz hasonlóan a fő hörgőket is egy réteg simaizom veszi körül,Reisessen-membrán (bizonyos tényezők, pl. irritáló szerek hatására ezek az izmok összehúzódhatnak, ami a bronchiális asztmához vezető egyik tényező)

Mindegyik hörgő egy tüdőig terjed, a pulmonalis artériával és a tüdővénával együtt egy üregnek nevezett helyen.

A tüdőben a fő hörgők a lebenyes hörgőkbe ágaznak

A jobb oldali főhörgőhárom, a jobb tüdőbe belépő lebeny hörgőre oszlik, és abal oldali főhörgőrekét, a jobb tüdőbe belépő lebeny hörgőre. tüdő a bal tüdőhöz.

Minden lebeny hörgőt ezutánszegmentális hörgőre(amelyek falában kis mirigyeket és porcot tartalmaznak) osztanak, és ezeket tovább osztják még kisebbekreinterlobuláris hörgőkmajdhörgők(amelyek már nem tartalmaznak porcot vagy mirigyeket). Ezek keskeny, kb. 1 mm átmérőjű csövek

Minden hörgő végénpulmonalis clustertalálható, ami körülbelül 300 millió apró alveolus (az alveoláris átmérője 150-250 µm), apró kapillárisokkal (kapillárisokkal) körülvéve. ).

Az alveolusokhámsejtekkel (I., II. és III. típusú pneumociták) vannak bélelve, amelyek vékony kinyúlásúak, úgynevezett csillók. Az alveolusoknak köszönhetően a tüdő területe kb. 90-100 m22 .

A tüdő zsírokból és fehérjékből álló anyagot képez, amelyet felületaktív anyagnak neveznek. Ez egy felületi szer, amely csökkenti az alveolusok feszültségét.

Lefedi a felületüket, megkönnyítve számukra a feltöltést és leeresztést minden egyes lélegzetvételnél. Pneumociták által kiválasztott lipoprotein molekulákból áll.

Felületaktív anyagmegakadályozza, hogy belélegzéskor a buborékok túlságosan megnyúljanak, és a faluk nem tapad össze kilégzéskor

A felületaktív anyag hiánya az oka többek között újszülöttkori légzési distressz szindróma. A tüdő éretlenségével jár, és koraszülötteknél gyakori.

Ennek a folyadéknak a hiánya az alveolusok könnyű összeomlását és atelektázia kialakulását okozza. Ezért a gázcsere akadályozott és hipoxia lép fel.

Tüdőfunkció

  • Légzés- A tüdő elsődleges funkciója a légzés. A gázcsere folyamata azon alapul, hogy a levegő, amelyet a mellkas szívó- és nyomómozgásaival az orron vagy a szájon keresztül belélegzünk, a légcsövön, a hörgőkön és a hörgőkön keresztül egymás után az alveolusokba jut. Ott történik az oxigén felszívódása, amely belép a vérbe, és a hemoglobinnal együtt eloszlik a test összes sejtjébe. mivelKilégzéskor a szén-dioxid távozik az alveolusokon keresztül.
  • Szűrés- a levegővel együtt különböző nemkívánatos anyagok, például vírusok, baktériumok, szennyező anyagok (pl. kipufogógáz), dohányfüst, allergének is bejutnak a tüdőbe. A tüdő azonban sűrű nyálkát termel, amely teljesen vagy részben befoghatja a hörgőcsillapító csillóit, és ártalmatlanná teszi ezeket az anyagokat. Legtöbbjüktől morgással, nyeléssel vagy köhögéssel szabadulunk meg.

Tüdőkapacitás

A spirometriának nevezett teszt során ellenőrizheti tüdőkapacitását (TLC – teljes tüdőkapacitás). Ennek eszköze a spirométer, a spirometriás rekord pedig a spirogram.

A spirométer gázanalizátorral van felszerelve, 10%-os hélium keverékkel. Az emberi (felnőtt) TLC körülbelül 5 liter levegő. Egy perc alatt egy felnőtt 16-20 be- és kilégzést végez, egy újszülött pedig 40 körül.

Még a legmélyebb kilégzés esetén is körülbelül 1,2 liter levegő marad a tüdőben. Ellenkező esetben a tüdő összeomlana. Ezt nevezik a tüdő maradék térfogata.

Egy átlagos lélegzetvétel során körülbelül 500 ml levegő jut el a tüdőbe, amit légzési térfogatnak nevezünk. Ha azonban maximális, mély lélegzetet veszünk, akkor akár körülbelül 4 liter levegő (az ún. életkapacitás) is elérheti őket.

Tüdőbetegségek

A következő tünetek tüdőbetegségre utalhatnak:

  • légszomj
  • köhögés
  • zihálás
  • légszomj
  • gyors légzés (zihálás)
  • gyorsított szívverés
  • mellkasi fájdalom
  • bordaközi behúzás
  • megnövekedett testhőmérséklet

A tüdő vírusos, bakteriális vagy gombás fertőzésekben szenved, de genetikai okok miatt is - pl. cisztás fibrózis - vagy rák. A leggyakoribb betegségek a különböző etiológiájú gyulladások, azaz a tüdőgyulladás.

Megkülönböztetünk többek között:

  • környezeti eredetű tüdőgyulladás (pl. pneumococcusok vagy H.Influenzae )
  • környezeti eredetű atipikus tüdőgyulladás (mikoplazmák, chlamydia, vírusok által okozott)
  • nozokomiális tüdőgyulladás
  • aspirációs tüdőgyulladás (nyelési zavarok, hányás vagy nyelőcső-patológia következtében)
  • krónikus tüdőgyulladás
  • tüdőgyulladás immunhiányos embereknél (pl. AIDS vagy előrehaladott rák esetén)

Egyéb tüdőbetegségek:

  • krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)
  • pneumoconiosis
  • tüdőrák
  • tüdőtágulás
  • asztma
  • tuberkulózis
  • Újszülött légzési rendellenesség szindróma
A szerzőrőlUler MártaEgészségre, szépségre és pszichológiára szakosodott újságíró. Végzettsége szerint diétás terapeuta is. Érdeklődési köre az orvostudomány, a gyógynövény-gyógyászat, a jóga, a vegetáriánus konyha és a macskák. Két fiú édesanyja vagyok - egy 10 éves és egy 6 hónapos.

Olvasson további cikkeket a szerzőtől

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória:

Légzőrendszer