Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

A Parkinson-kór, közkeletű nevén Parkinson-kór, az extrapiramidális rendszer progresszív neurodegeneratív betegsége, amely az egész test mozgásáért felelős. Az izommerevség, a remegés és a lassabb mozgások előrehaladnak, ezek a Parkinson-kór legszembetűnőbb tünetei. Mi is pontosan a Parkinson-kór, és mik a tünetei és tünetei? Hogyan kezelik a Parkinson-kórt?

Parkinson-kór(köznyelvbenparkinson ) a neurológiai betegségek csoportjába tartozik, melynek oka az idegsejtek fokozatos pusztulása amelyek speciális struktúrákat építenek fel az agyban. Az ilyen állapotokat neurodegeneratív betegségeknek nevezzük.

Parkinson-kórban a sejtek károsodnak, az ún az extrapiramidális rendszer, melynek feladata az egész test mozgásának irányítása. Emiatt a Parkinson-kór tünetei főként motoros rendellenességekkel – a mozgás lassulásával, izomremegés előfordulásával és a testtartás instabilitásával – kapcsolódnak

Fontos, hogy ezeknek a tüneteknek más okai is lehetnek, amelyeket mindig ki kell zárni a Parkinson-kór diagnózisa előtt.

Włodzimierz Szaranowicz, sportújságíró:

-Egy árnyék több éve velem van. Ez a Parkinson-kór, amely kitartóan megpróbálja elvenni tőlem azokat a dolgokat, amelyek nélkül nem tudom elképzelni az életem – a mosolyt, a lelki tisztaságot, a hatékony beszéd- és mozgáskészséget. A Parkinson-kór azonban egyben a lélek betegsége is, és az egyetlen gyógymód rá a remény és a belső erő.”

A Parkinson-kór világnapját április 11-én ünnepeljük.

A Parkinson-kór kiváltó oka

A Parkinson-kór alapja az idegsejtek visszafordíthatatlan és progresszív károsodása, amelyek az ún. az agy fekete anyaga. Ez a szerkezet a középső agyban található és az extrapiramidális rendszerhez tartozik.

Ennek a rendszernek az a szerepe, hogykoordinálja a test mozgásaita tudatunkon kívül esik. Ennek köszönhetően lehetővé válik a megfelelő izomtónus fenntartása, a megfelelő testtartás megtartása és az automatikus mozdulatok végrehajtása anélkül, hogy ezekre kellene összpontosítani.

Parkinson-kórban a substantia nigra neuronjai elpusztulnak . Mikroszkóp alatt megfigyelhető a w lerakódásafehérje molekulák, úgynevezettLewy testek . A változások oka sajnos még mindig ismeretlen.

Becslések szerint Parkinson-kórban a substantia nigra sejtjeinek körülbelül 7%-a pusztul el évente. A neuronok ezen csoportjának elhalása csökkenti az általuk termelt anyag - a dopamin - mennyiségét.

A dopamin egy nagyon fontos neurotranszmitter, egyfajta jelzőmolekula, amely információt továbbít az agy különböző struktúrái között. A dopaminhiány a fő oka a Parkinson-kór gyakori tüneteinek - remegésnek, izommerevségnek és lassabb mozgásoknak. A betegség előrehaladtával lehetséges, hogy az idegrendszer más területei is érintettek lehetnek, és további tünetek (pl. pszichiátriai vagy alvászavarok) jelentkezhetnek.

A Parkinson-kór okai

A Parkinson-kór oka a sokéves kutatás ellenére továbbra is rejtély marad. A betegség leggyakrabban 60 év körüli betegeknél jelentkezik, férfiaknál valamivel gyakoribb, mint nőknél.

A betegség családi anamnézisében szereplő esetek számos tanulmány sorozatát indították el, amelyek célja a vele járó genetikai tényezők feltárása

Sokféle mutációt fedeztek fel a családi parkinsonizmus hátterében. Ez azonban a betegség ritka változata, és még nem azonosítottak egy specifikus genetikai változást, amely minden Parkinson-kórban szenvedő betegnél előfordul.

Jelenleg azt gyanítják, hogy az állapotot különböző tényezők átfedése okozza: genetikai és környezeti tényezők egyaránt. Bizonyos mérgező anyagokkal (pl. peszticidekkel) való érintkezés növelheti a betegségek kockázatát.

Sajnos a Parkinson-kór neuronális károsodásának pontos mechanizmusa továbbra is ismeretlen. Emiatt még mindig nem ismert, hogy megelőzhető-e ez a betegség, és hogyan. Egyelőre az oki kezelése sem elérhető.

A Parkinson-kór tünetei és lefolyása

A Parkinson-kór tünetei lefolyásának fázisától függően változnak. Mielőttgyakori mozgászavarokkialakulnának, a betegek sokáig észrevehetnekfinom panaszokat , amelyeket nagyon ritkán azonosítanak korai stádiumú Parkinson-kórként

A betegség sajnos progresszív - a gyógyszerekre adott válasz idővel gyengébb lesz, miközben a tünetek tovább fokozódnak. A betegség lefolyása a következő:

  • I. A Parkinson-kór preklinikai fázisa

Becslések szerint a Parkinson-kór tipikus tünetei csak akkor válnak nyilvánvalóvá, ha az ember neuronjainak 80%-a elpusztulfekete agy. A korábban előfordulóbetegségek nem túl jellemzőek .

Ma úgy gondolják, hogy a betegség kezdeti gócainak egy része a szaglóérzékelések átviteléért felelős struktúrákban található. Emiatt ennek egyik első tünete lehet szaglási zavar.

Depressziós állapotok, székrekedés és alvászavarok (a nyugtalan alvás túlzott fizikai aktivitással párosulva) a betegség kialakulásának korai szakaszában fellépő egyéb betegségek közé tartozhatnak

Sajnos előfordulhat, hogy ezek a tünetek nem kapcsolódnak a Parkinson-kórhoz. Emiatt a diagnózis általában csak akkor történik, hatipikus motoros rendellenességek jelentkeznek .

  • II. Parkinson-kór fázisa – motoros rendellenességek

A Parkinson-kórra jellemző mozgászavarok 4 tipikus csoportja van:

  • Izomremegés

Ezt a tünetet általában a betegséggel azonosítják, bár nem kell minden betegnél megjelennie. A remegés leggyakrabban a kezeket érinti, de a lábakat, az állát vagy a szájzugokat is érintheti.

Az izomremegés tipikus jellemzője Parkinson-kórban, hogy csak nyugalomban jelentkezik. Például a kéz remeg, amikor a beteg nyugodtan ül, de amikor a páciens egy tárgy után nyúl, a remegés alábbhagy.

Remegés a kéz területéngyakran a „pénzszámlálás” tünete, azaz az ujjak egymáshoz való jellegzetes dörzsölése formájában jelentkezik.

  • Bradykinesia

Ez a betegség legfontosabb tünete, szükséges a diagnózishoz. A bradikinézia minden mozdulat lassú végrehajtását jelenti – a betegek annak ellenére, hogy hajlandóak, nem tudják felgyorsítani.

A motor lassulásaminden izomcsoportot érint, ezért nagyon megnehezíti a mindennapi működést. A bradykinesia lassabb beszédet, ételnyelési nehézséget és mozgáskezdeményezési problémákat okoz (például - a beteg szeretne egy lépést előrelépni, de a lába "beszorul" a padlóba).

  • Izommerevség

Az izmok mind feszültek, feladják az ellenállást, amikor megpróbálnak mozogni. Ha az izommerevség és a remegés egyidejűleg fennáll, az orvosi vizsgálat a „fogaskerék” tünetét mutatja, azaz a végtag mozgása közbeni ugrás érzését.

Az arcizmok fokozott feszültsége csökkent kifejezést és zavart arckifejezést okoz – az arc ekkor maszkos megjelenést kölcsönöz.

  • Testtartási zavarok

Jellemzően instabil a testhelyzet, problémákkoordináció és egyensúly. Séta közben a beteg előrehajol. A testtartás ellenőrzésének elmulasztása eséshez és másodlagos sérülésekhez (beleértve a veszélyes töréseket is) vezethet.

A betegség kezdeténmotoros tünetekenyhe lehet. Általában a test egyik oldalát érintik először - a betegség előrehaladtával néhány év múlva a tünetek a másik oldalon is megjelennek

Az első észrevehető tünetek a mindennapi tevékenységek lelassulása (evés, öltözködés), vagy időszakos izomremegés

A fokozott izommerevségfájdalomszindrómákatokozhat, amelyeket gyakran rosszul diagnosztizálnak.

Elég korán megjelenhetmikrográfia- írjon egyre kisebb betűkkel

A Parkinson-kór a hipertóniás-hipokinetikus szindrómához tartozik, azaz fokozott izomfeszüléssel és csökkent mozgékonysággal jár.

A Parkinson-kórban szenvedő betegek járásmódja nagyon jellegzetes - kis lépések, talpak "csoszogása" a padlón, nincs kísérő karmozgás és hirtelen megállás (az úgynevezett lefagyás).

  • III. Parkinson-kór fázisa – mentális zavarok

A Parkinson-kór előrehaladtával a betegek pszichiátriai rendellenességeket tapasztalhatnak, amelyek viselkedésükben, hangulatukban és a körülöttük lévő világról alkotott felfogásukban nyilvánulnak meg.

A depressziós állapotok, a szorongás és a félelem érzése, a fóbiák és a pánikrohamok a leggyakoribbak

Egyéb jellemző viselkedési változások a kényszerbetegségek csoportjába tartoznak - az ún. OCD.

A Parkinson-kór a külső környezetből származó információk fogadásával, feldolgozásával és reagálásával kapcsolatos kognitív funkciók progresszív károsodásával is összefügg. Ezeknek a rendellenességeknek a tünetei lehetnek a koncentráció, az emlékezés, a tervezés és az absztrakt gondolkodás problémái.

A Parkinson-kóros betegek körülbelül 40%-a tapasztal hallucinációkat (leggyakrabban vizuális, bár hallási és szaglási is lehetséges). A betegség későbbi szakaszában a szellemi teljesítőképesség jelentős csökkenése következhet be – az ún parkinson-kóros demencia.

  • IV. A Parkinson-kór egyéb szövődményei

A Parkinson-kór idegrendszeri károsodása számos szerv működését károsíthatja. A gyakori betegségek közé tartoznak az autonóm funkciók zavarai, vagyis azok, amelyeket tudatosan nem irányítunk.

Gyakori példa a székrekedés és a székletürítési nehézséga sphincterek működési zavara. Hasonló problémák a húgyúti rendszert érintik – gyakori a húgyhólyag sürgőssége (éjszaka is) és a vizelet inkontinencia. Ezek a rendellenességek gyakoribb húgyúti fertőzésekhez vezetnek.

A betegek szexuális funkciójuk elvesztését is szenvedik – mindkettő csökkent libidóval és merevedési zavarral jár.

Az ereken belüli idegi szabályozás változásai vérnyomáseséshez vezethetnek (leggyakrabban ortosztatikus hipotenzió formájában, azaz a testhelyzet fekvésről állóra váltása utáni nyomásesés formájában).

A szövődmények másik csoportja, amelyek nagyon megnehezítik a mindennapi működést, az alvászavarok. A betegek gyakran elalvási problémákkal küzdenek, nyugtalanul alszanak és éjszaka felébrednek, míg napközben túlzott álmosságot tapasztalnak.

Parkinson-kór diagnózisa és differenciálása

A Parkinson-kór tüneteiannyira jellemzőek, hogy ezek alapján állítják fel a diagnózist. Nincs szükség további laboratóriumi vagy képalkotó vizsgálatokra.

A diagnosztikai kritériumok teljesítéséhez motorlassulásra és a másik három tünet közül legalább egyre van szükség:

  • izomremegés
  • izommerevség
  • testtartászavarok

Mindegyiket gondosan elvégzett neurológiai vizsgálat során kell értékelni.

Ha elegendő a tipikus tünetek meglétének azonosítása, akkor a Parkinson-kór diagnózisa rendkívül egyszerű?

A válasz nem, mert a diagnózis felállítása előtt ki kell zárni a megfigyelt tünetek egyéb lehetséges okait

Ezek a tünetek alkotják az ún Parkinson-kór, ami természetesen lehet Parkinson-kór. Sajnos más betegségeket is kísérhetnek, mint például:

  • ütés
  • gyulladásos folyamatok
  • koponyaűri vérzés
  • agydaganatok
  • egyéb neurodegeneratív betegségek

Az is előfordul, hogy bizonyos gyógyszercsoportok mellékhatásai.

A gyógyszer által kiváltott parkinsonizmusfőként azokra a farmakológiai szerekre vonatkozik, amelyek blokkolják a dopamin receptorokat. Ide tartoznak az antidepresszánsok, bizonyos hányáscsillapítók és a skizofrénia kezelésére szolgáló gyógyszerek.

Emiatt a Parkinson-kór gyanúja esetén az orvos nagyon részletes interjút készít, különös tekintettel a krónikus gyógyszerekkel kapcsolatos kérdésekre

A diagnosztikai folyamat legelején tanácsos agyi képalkotó vizsgálatokat végezni(számítógépes tomográfia vagy mágneses rezonancia képalkotás), hogy kizárjanak más olyan változásokat, amelyek Parkinson-kóros tüneteket okozhatnak (stroke, hydrocephalus, rák, gyulladásos elváltozások).

Van egy csoport ritkább állapot is, amely a Parkinson-kórt utánozza. Néhaparkinsonizmus-plusznéven említik őket; ez azt jelenti, hogy a Parkinson-kór jellemzői mellett további olyan tüneteket mutatnak, amelyek nem találhatók meg a klasszikus Parkinson-kórban.

Ha a motoros tünetek azonnal megjelennek a beteg testének mindkét oldalán, további neurológiai rendellenességek lépnek fel, vagy a kezdetben bevezetett kezelés (L-DOPA-val, lásd alább) nem hoz eredményt, szükséges mélyítse el a diagnózist a megfelelő diagnózis felállítása érdekében

Parkinson-kór kezelése

  • Parkinson-kór gyógyszeres kezelése

A Parkinson-kórban alkalmazott gyógyszerek elsődleges hatásmechanizmusa a jelátvitel javítása az idegrendszer azon útvonalain, ahol a jelet dopamin továbbítja. Ez a hatás többféle készítménycsoporttal érhető el.

Közülük a legfontosabb a Levodopa (más néven L-DOPA) – az az anyag, amelyből a szervezetben dopamin termelődik. A levodopa hatékony gyógyszer, mivel magával a dopaminnal ellentétben közvetlenül behatol az agyba, és ott fejti ki hatását (gyógyszerként szedve a dopamin nem tud átjutni a vérből az agyba).

A Levodopa használatának kezdetén gyakran lehetséges

látványos javulást elérni a betegek állapotában. Sajnos krónikus alkalmazása összefüggésbe hozható mind a mellékhatások előfordulásával, mind a gyógyszer hatékonyságának csökkenésével.

Az egyik súlyosabb mellékhatás az úgynevezett diszkinéziák – a test kontrollálatlan mozgásai. Csökkentésük érdekében módosítják a Levodopa beadási rendjét, vagy más csoportok gyógyszereit adják be.

Ezek lehetnek például olyan anyagok, amelyek stimulálják a dopamin receptort (pl. Ropinirol), fokozzák annak felszabadulását (pl. Amantadin), vagy gátolják lebomlását a szervezetben (pl. Tolcapone).

Sajnos egyik gyógyszernek sincs mellékhatása (hányinger, hallucinációk, viselkedésbeli változások).

A terápiás séma megválasztása ezért mindig a beteg állapotának javításából származó előnyök és a felmerülő mellékhatások egyensúlyának eredménye.

Abban az esetben, ha a szájon át szedett gyógyszerek már nem hozzák meg a várt hatásokat, lehetőség van alternatív beadási módok alkalmazására. Ezek közé tartozik: egy pumpa, amely a levodopát közvetlenül a belekbe juttatja, és az apomorfin (dopaminreceptorokat stimuláló gyógyszer) szubkután injekciója.

Apomorphine esetében folyamatos infúziós pumpa is használható (hasonlóan az inzulinpumpához)

Az ilyen típusú rendszerek használata lehetővé teszi a gyógyszerek állandó koncentrációjának fenntartását a szervezetben, ami a nagyobb hatékonyságot jelenti.

A betegek napi működését leginkább zavaró betegségek szempontjából nem a mozgásszervi tünetek kezelése

. Erre a célra többek között a lelki állapotot befolyásoló szereket (antidepresszánsok, antipszichotikumok) alkalmaznak. Hatékonyan kezelhető a merevedési zavar, a vizelés és a székrekedés is.

  • Parkinson-kór sebészeti kezelése

A Parkinson-kór előrehaladott formáiban, amikor a gyógyszeres kezelés továbbra sem megfelelő, speciális

idegsebészetet végeznek. Céljuk, hogy elektródákat helyezzenek el az agyban, amelyek jeleket küldenek a nem megfelelően működő struktúráknak.

Az elektródák működésének ellenőrzése egy speciális vezérlő (stimulátor) segítségével lehetséges, amelyet általában a mellkas területén helyeznek el.

Ez a fajta terápia általában jó eredményeket ad, bár nem minden betegnél alkalmazható (életkor, a betegség előrehaladásának kritériumai, a nem mozgásos tünetek jelenléte dönt)

  • Parkinson életmód

A Parkinson-kór terápiájának nagyon fontos eleme a rendszeres fizikai aktivitás és a rehabilitáció, a betegség súlyosságához igazodva. A megfelelően kiválasztott gyakorlatok segítenek fenntartani a fizikai erőnlétet és csökkentik a motoros tüneteket.

Táplálkozási kérdésekben a betegeknek azt tanácsolják, hogy rostban gazdag étrendet vegyenek a székrekedés megelőzése érdekében. Ha Levodopát szed, tanácsos korlátozni az elfogyasztott fehérje mennyiségét (a fehérje csökkenti ennek a gyógyszernek a felszívódását).

Vannak tudományos vizsgálatok, amelyek azt mutatják, hogy csökken a betegségek kockázata azoknál az embereknél, akik rendszeresen fogyasztanak koffeint. Tehát a kávéfogyasztás nem tilos, sőt ajánlatos.

Logopédia javasolt beszédzavarok esetén

Parkinson-kór prognózisa

A Parkinson-kór, más neurodegeneratív betegségekhez hasonlóan, progresszív. A klinikai tüneteket okozó károsodás mechanizmusának meglehetősen jó megértésének köszönhetően sikerült nagy hatékonyságú gyógyszereket kifejleszteni.

A legjobb eredményeket a diagnózis első néhány évében érik el. Sajnos a betegség lefolyásával a szervezet érzékenysége aa terápia csökken, az idegrendszer struktúráinak tönkretételének folyamatai folytatódnak

A gyógyszeradagok növelése is számos mellékhatással jár.

Körülbelül egy tucat év elteltével a páciens fizikai állapota általában jelentősen romlik

A remény marad az őssejteket és a génterápiát használó kutatás, amely a jövőben a modern terápiás módszerek alapjává válhat.

  • Hogyan lehet lelassítani a Parkinson-kórt? Tanácsok egy újságírótól, aki maga is beteg
  • Parkinson rehabilitáció és testmozgás
  • Fiatalkori Parkinsonizmus: Okok, tünetek, kezelés
  • Parkinson-kórban szenvedők
A szerzőrőlKrzysztof BialaziteA krakkói Collegium Medicum orvostanhallgatója, aki lassan belép az orvosi munka állandó kihívásainak világába. Különösen érdekli a nőgyógyászat és a szülészet, a gyermekgyógyászat és az életmódgyógyászat. Az idegen nyelvek, az utazás és a hegyi túrázás szerelmese.

Olvasson további cikkeket a szerzőtől

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória:

Neurológia