A faggyúmirigyek a külső elválasztású mirigyek csoportjába tartoznak. Faggyút (latinul sebum) termelnek, amely nemcsak hidratálja és táplálja a bőrt, hanem védi a külső tényezőktől is. A faggyúmirigyek munkáját elsősorban a hormonok szabályozzák. Olvassa el a faggyúmirigyek funkcióit és szerkezetét, és ismerje meg betegségeiket.

Tartalom:

  1. A faggyúmirigyek funkciói
  2. A faggyúmirigyek aktivitása
  3. Faggyúmirigy betegségei
    • Seborrhea
    • Akne
    • Seborrheás korpásodás
    • Újszülött szeborreás ekcéma
    • Faggyúmirigy daganatai

A faggyúmirigyekaz egész testben találhatók. Kivételt képez a kezek és lábak vastag bőre. A legtöbb ilyen mirigy nem közvetlenül a bőr felszínére nyílik, hanem a szőrtüszőbe. Minden szőrszál a hosszabbító izomzatával (ez az az izom, amelynek összehúzódása "libabőrt" okoz) és a szomszédos faggyúmirigyekkel együtt alkotja az úgynevezett faggyúszőr egységet.

A párhuzamos izomösszehúzódás a faggyút is kiszorítja a mirigyből. Van egy másik nagyon fontos szerkezet a faggyúmirigynek a szőrtüsző felé nyíló nyílása közelében. Ez az őssejt-rés, vagy az osztódásra képes sejtek "raktára". Ezek a sejtek fontos szerepet játszanak az epidermisz és termékei megújulásában

A bőr faggyúmirigyeinek száma többé-kevésbé állandó az élet során, és elhelyezkedésétől függően 100 és 800/cm² között mozog. Legtöbbjük a fejbőrön, az arcon és a törzs felső részén található. Másrészt úgy gondolják, hogy a faggyúmirigyek mérete az életkorral növekszik, és ez a folyamat serdülőkorban a leggyorsabb.

A faggyúmirigyek buborék alakúak, hasonlóak a miniatűr szőlőfürtökhöz. Módosított hámsejtekből állnak, amelyek képesek felhalmozni a zsírcseppeket és a faggyú egyéb összetevőit. Emiatt ezeknek a mirigyeknek a sejtjei mikroszkóp alatt nézve jellegzetes, "habos" megjelenésűek.

A faggyúmirigyeket a váladéktermelés egyedülálló módja jellemzi. Holokrin szekréciónak hívjuk(a görög holosz szóból – egész). Az ilyen típusú váladékban az egész sejtek és azok tartalma elpusztul, és egyben a keletkezett váladék összetevőivé válnak. Ahhoz, hogy a faggyú folyamatosan termelődjön, szükséges a faggyúmirigy sejtjeinek szisztematikus megújítása azok folyamatos osztódása révén. Egy új sejt létrehozásának teljes folyamata, a faggyúkomponensek felhalmozódása, amíg az el nem hal és a bőr külső felületén kiválasztódik, körülbelül egy hétig tart.

Túlnőtt faggyúmirigyek az arcon: hogyan kezeljük őket?

Hogyan nyilvánul meg a seborrheás dermatitis?

Hogyan működnek a verejtékszabályozók?

A faggyúmirigyek funkciói

A faggyúmirigyek legfontosabb funkciója természetesen a faggyútermelés, más néven faggyú. Ez a váladék különféle típusú zsírokból, például trigliceridekből, foszfolipidekből és koleszterinszármazékokból áll. Ezenkívül a faggyú tartalmazza azon sejtek maradványait, amelyekből képződik, valamint antimikrobiális hatású anyagokat. A bőrön lévő vékony faggyúréteg megfelelő hidratálást biztosít, megelőzve a túlzott vízvesztést.

Érdemes tudni, hogy hasonló szerepet tölt be a szemhéjakban elhelyezkedő speciális faggyúmirigy - az ún. meibomi mirigyek. Az általuk előállított faggyú vékony, zsíros filmréteget képez a könnyfilm felületén. Emiatt a könnyek nem tudnak könnyen elpárologni a kötőhártya felszínéről. Ily módon a szem védve van a kiszáradástól.

A túlzott párolgás elleni védelem mellett a faggyú egy kívülről vizet át nem eresztő réteg. Ez a tulajdonság vízállóvá teszi bőrünket. Kémiai szempontból a faggyúmirigyek váladéka enyhén savas. Ez az egyik olyan tényező, amely segít megvédeni a mikroorganizmusokat. A faggyú tápláló funkcióval is rendelkezik, értékes antioxidánsokkal látja el a bőrt – például zsírban oldódó E-vitaminnal.

A faggyúmirigyek képesek zsírokat és származékaikat előállítani és átalakítani. Az általuk termelt lipidek gyulladáscsökkentő és gyulladáscsökkentő hatásúak is lehetnek. Ezeknek a tulajdonságoknak köszönhetően a faggyúmirigyek egyes megbetegedései éppen a helyi gyulladások alapján lépnek fel

A faggyúmirigyek a magzati élet során fejlődnek ki, általában a 15. élethét körül. Még ekkor is fontos szerepet töltenek be, a magzati folyadék összetevőit termelik. Ez egy speciális váladék, amely a magzat és az újszülött bőrét borítja. A hüvelyi szülés során az ital megfelelő siklást biztosít, megkönnyítve a születési csatornán való áthaladást. A magzati gunk valószínűleg további számmal rendelkezikegyéb szerepek: fenntartja a bőr megfelelő hidratáltságát és megakadályozza annak lehűlését, valamint gátat képez a külső fertőző ágensekkel szemben.

A faggyúmirigyek aktivitása

A faggyúmirigyek méretét és aktivitását szabályozó legfontosabb tényező bizonyos hormoncsoportok koncentrációja. A legfontosabb stimulánsok szerepe az androgénekhez van rendelve, amelyek közé tartozik többek között tesztoszteron. A nemi mirigyek és a mellékvesék az androgének termelődésének fő helyei, bár a faggyúmirigyek is képesek ezeket helyileg, a bőrön belül termelni. A faggyútermelést gátló funkciót többek között az ösztrogének. A nemi hormonokon kívül más mellékvese hormonok (például kortizol) és az agyalapi mirigy által termelt hormonok (növekedési hormon, prolaktin) is hatással vannak a faggyúmirigyekre

A faggyúmirigyek fejlődésének pillanata a magzatban az anyától származó androgénekkel és a placenta által termelt androgénekkel kapcsolatos stimulációhoz kapcsolódik. Születés után a mirigyek szekréciós aktivitása csökken, és a pubertás kezdetéig nagyon alacsony szinten marad. A hormonális egyensúly változása és az androgének fokozott termelése intenzíven serkenti a faggyúmirigyek működését. Az endokrin rendellenességek egyik tünete lehet a túlzott faggyútermelés, amely többek között a seborrhea és az aknés elváltozásokra jellemző.

Faggyúmirigy betegségei

A legtöbb faggyúmirigy betegség a túlzott ingerléssel jár. Az ellenőrizetlen szekréciós tevékenységnek csak csekély kozmetikai hatásai lehetnek, vagy súlyosabb gyulladásokhoz és gennyes elváltozásokhoz vezethet. A faggyú túltermelődése mellett daganatos folyamatok is okozhatják a faggyúmirigyek betegségeit, bár ezek viszonylag ritka esetek. A faggyúmirigyek legfontosabb betegségei a következők:

Seborrhea

A fokozott faggyútermelés, más néven seborrhea, leggyakrabban a fejbőrön, az arcon és a törzs felső részén figyelhető meg. A seborrhea zsíros bőrt és a faggyúmirigyek második elzáródását okozza. A krónikus seborrhea a sima (aknés) és a szőrös bőr betegségeit (seborrhoeás korpásodás) okozhatja. A seborrhea gyökerében hormonális változások állnak, mint pl serdülőkorban, hanem genetikai tényezők és bizonyos vitaminok hiánya is. A seborrhea kialakulását közvetlenül a bőrgombásodás okozza.

Akne

A gyakori akne az egyik leggyakoribb bőrbetegség – a becslések szerint az emberek 80%-a találkozik ezzel a problémával életében legalább egyszer. Az akne kialakulszámos tényező okozta: fokozott szeborrhea, hormonális változások,Propionibacterium acnesfajba tartozó anaerob baktériumokkal való fertőzés, valamint helyi gyulladás

Az enyhe intenzitású aknét a faggyú túltermelésével és a szőrtüszők körüli felhám túlzott keratinizációjával kapcsolatos mitesszer típusú elváltozások uralják. Előrehaladottabb formákban a bőrelváltozásokat gyulladás, bakteriális felülfertőződés, gennyes pustulák és ciszták képződése kíséri.

Az akne leggyakoribb formája a fiatalkori akne, amely serdülőkorban az androgén túlzott stimulációjával jár. A betegség egyéb altípusai a következők:

  • baba akne (átmenetileg a gyermek életének első hónapjaiban jelentkezik)
  • gyógyszeres akne (leggyakrabban hormonális gyógyszerek okozzák)
  • kozmetikai akne (a faggyúmirigyek arcra felvitt kozmetikumok általi elzáródásával kapcsolatos)

Az akne kezelését annak súlyosságától függően helyileg vagy általánosan kezeljük. A terápiában több csoportból származó készítményeket használnak egyszerre: seborrhoea elleni, antibakteriális, gyulladáscsökkentő és hámlasztó.

Seborrheás korpásodás

A szeborreás korpásodás a fejbőr egy olyan állapota, amely szeborrhoeából ered. Ha nagyon zsíros a fejbőr, akkor az ún zsíros korpásodás. A bőrelváltozások általában felületes hámlást foglalnak magukban, bár nagyon súlyos esetekben pörkök és gyulladásos infiltrátumok képződhetnek. A kezelés általában korpásodás elleni samponokat tartalmaz.

Újszülött szeborreás ekcéma

A faggyúmirigyek fokozott aktivitása újszülötteknél a kívülről érkező androgének általi stimulációhoz kapcsolódik. Forrásuk az anyai szervezet és a méhlepény termelése egyaránt. A fejbőrön jelentkező szeborreás ekcémát bölcsősapkának nevezik. A bőrelváltozások nem fájdalmasak, és általában nem viszketnek. Néhány hét elteltével, amikor az újszülött vérének androgénszintje csökken, a seborrheás ekcéma magától megszűnik.

Faggyúmirigy daganatai

A faggyúmirigyeken belül jó- és rosszindulatú daganatok alakulhatnak ki. A jóindulatú daganatok példája a faggyús adenomák, amelyek általában több csomó formájában jelennek meg az arcon. Az ilyen típusú elváltozások nem veszélyesek, és műtéti úton eltávolíthatók. Ritka esetekben a faggyúmirigyek jóindulatú daganatai kísérhetik a genetikai szindrómákat, amelyek a belső szervek rosszindulatú daganatainak kialakulására való örökletes hajlamhoz társulnak.

Ilyen betegségre példa a Muir-Torre szindróma, amelyben az adenomák mellettfaggyús megbetegedések fokozott a gyomor-bél traktus és a nemi szervek rák kialakulásának kockázata.

A faggyúmirigyekben kialakuló legveszélyesebb rák az ún. faggyúrák. Ez egy ritka, de nagyon agresszív rák. Kifejlődésének leggyakoribb helye a szemhéjak faggyúmirigyei. A kezelés alapja a lézió teljes műtéti kimetszése, mivel ez a daganat nem érzékeny a sugárkezelésre.

A szerzőrőlKrzysztof BialaziteA krakkói Collegium Medicum orvostanhallgatója, aki lassan belép az orvosi munka állandó kihívásainak világába. Különösen érdekli a nőgyógyászat és a szülészet, a gyermekgyógyászat és az életmódgyógyászat. Az idegen nyelvek, az utazás és a hegyi túrázás szerelmese.

Olvasson további cikkeket a szerzőtől

Kategória:

Bőrgyógyászat