A Simonton-terápia egyfajta pszichoterápia, amely a rákban szenvedőknek és hozzátartozóiknak szól. A Simonton-terápia célja ezen emberek életminőségének javítása és a kilátástalanság állapotának kiemelése. A terápia segít a betegeknek a kezelési folyamatban, ami gyakran befolyásolja annak hatékonyságát.
A „ Simonton terápia ” kifejezés egy amerikai onkológus – Carl Simonton – nevéből származik. Ő volt az elsők között, aki felismerte a pszichoterápia lehetőségét az onkológiai kezelésben, és ő volt a pszicho-onkológia egyik úttörője.
Simonton észrevette, hogy a rákkezelést gyakran akadályozó probléma a reménytelenség érzése a betegekben. Sok betege megtagadta a kezelésben való részvételt, mert nem hitt a javasolt terápiák hatékonyságában.
A betegek azt feltételezték, hogy veszíteni fognak a rák elleni küzdelemben, és nem akarták elkezdeni a kezelést. Halálos ítéletként kezelték a rákot, nem hitték el, hogy az orvostudomány segíthet nekik győzni ellene.
Simonton pácienseinek érzelmi szférája, félelmeik és stressze kihívást jelentett ennek az orvosnak. Az onkológus úgy döntött, hogy a pszichoterápiát beépíti a rutin onkológiai kezelésbe. Pszichoterápia azok problémáira fókuszálva, akiknek mentális állapota súlyos betegség következtében szenvedett. Közel ötven év elteltével a Simonton-módszert számos országban alkalmazzák a rák szokásos kezelésében.
Simont terápia - kinek és mire?
A Simonton-módszer egy olyan pszichoterápia, amely rosszindulatú daganatos megbetegedésben szenvedőkre és hozzátartozóikra irányul, akik nem mindig képesek a betegek támogatására. Nincs azonban akadálya annak, hogy más krónikus betegségben szenvedők vagy akár egészségesek is részt vegyenek ilyen terápiában, akik például nagyon félnek a ráktól. A pszichoterápia végezhető egyénileg vagy csoportosan. Lehetőség van családterápiára is
A Simonton-terápiát a páciens testi és lelki komfortérzetének növelésére fejlesztették ki, és különösen:
- javítja az ember mentális állapotát és ezáltal - élete minőségét,
- vonja be a beteget a kezelési folyamatba, és növelje a folyamat hatékonyságába vetett hitét, növelje az orvosokba vetett bizalmat,
- megkönnyíti a beteg (rokonai) kommunikációját a környezettel a betegséggel szemben,
- megszünteti vagy legalább minimalizálja a szorongás és a stressz szintjét, és tanítsa meg a beteget élvezni az életet a betegség ellenére,
- segít megbirkózni a fájdalommal és a betegség és a kezelés negatív következményeivel.
Simont terápia - mi ez?
A Simonton-módszer azon alapul, hogy egyszerre több szinten dolgozunk. A terápia az emberi élet számos területén alkalmazható.
- A viselkedési szféra
A beteg kezdi megérteni, hogy mennyire fontos az életben a kikapcsolódás, a jó szokások, a kikapcsolódás, és hogy a szórakozás is része lehet a beteg embernek
- Kognitív szféra
A beteg egészséges életszemléletet tanul, új célokat tűz ki és aktuális problémákat old meg
- Spirituális szféra
Az ember felfedezi életének értelmét, megtalálja a hitet.
- Érzelmi szféra
A beteg kiiktatja életéből a negatív érzelmeket (stressz, bűntudat, félelem, kilátástalanság), és pozitívumokkal helyettesíti azokat. Hitet épít a kezelés sikerébe, teljes egészségben vizualizálja magát.
- A szeretteivel való kommunikáció szférája
A beteg családja és hozzátartozói megtanulják, hogyan kell támogatni és megérteni őket. A beteg megtanulja a környezettel való kapcsolatát kiépíteni és helyreállítani.
- Fizikai szféra
A betegek az aktív időtöltés és az egészséges táplálkozás révén javítják életminőségüket és közérzetüket, kezdik megérteni a rekreáció fontosságát
A terápia hatékonysága az egyes területek sikerétől függ. Az átfogó cél az, hogy megváltoztassuk a betegek és családjaik véleményét magáról a rákról.
A Simonton-módszer egyéni megközelítést igényel minden betegnél. A terápiát nemcsak fizikai képességeihez kell igazítani, hanem mindenekelőtt minden érzelmi korlátot tiszteletben kell tartania.
Minden betegnek más időre van szüksége a teljes terápiához, hogy elkezdhesse megbirkózni a betegséggel, és a negatív érzéseket pozitívra cserélje. A kezelés sikere abban rejlik, hogy képesek vagyunk a betegség ellenére is élvezni az életet és a gyógyulásba vetett hitünk.
Simont terápia – hogyan hat a betegségre?
A Simonton terápia alapja a páciens által átélt stressz és szorongás minimalizálása, mert már sokszor bebizonyosodott, hogy a stressz felelős az emberi immunrendszert blokkoló hormonok termelődéséért
Minél erősebb az immunrendszer, annál nagyobb az esély a kezelés sikerére a betegnél. Ezért olyan fontos a félelem kiiktatása a beteg életéből.
A simonti terápiának is célja vanmegváltoztatni az élethez való negatív hozzáállást, és reményt kelteni a betegben. A pesszimizmus ellenség, amely ellen harcolni kell.
A gyógyulás vagy a sikeres kezelés reményének hiánya növeli a kudarc kockázatát. Vannak olyan tanulmányok (1987, szerzők: Kempthorne-Rawson, Persky és Shekelle), amelyek bizonyítják, hogy a pesszimizmus és a depresszió hozzájárul a rákos betegek magasabb halálozási arányához.
A Simonton-módszer javítja a betegek és hozzátartozóik életminőségét és hatékonyabbá teszi a kezelést
A terápia növeli a betegek bevonását a kezelési folyamatba, amit az onkológusok nagyra értékelnek. A beteggel való jobb kommunikáció, a nagyobb megértés és önbizalom a könnyebb út az egészséghez.
A Simonton-terápia az első olyan terápia a pszicho-onkológia területén, amelynek hatékonyságát és a betegek életére gyakorolt hatását kutatások igazolják. Bebizonyosodott, hogy a Simonton-módszeren alapuló hagyományos kezelés a pszichoterápiával kombinálva akár kétszeresére is meghosszabbíthatja a betegek életét és javíthatja az életminőséget.
A Simonton-módszert alkalmazó pszichoterapeuták úgy vélik, hogy a terápia nemcsak a betegségen segít, hanem az azt követő életben is. A beteg ember által megszerzett tudás, gondolkodásmód és életszemlélet változása tartós és jelentősen javítja az életminőséget a gyógyulás után is